Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)
2021-02-23 / 44. szám
6 I RÉGIÓ 2021. február 23. lwww.ujszo.com Nagy levegőt vettek és lélegeztetőgépet Közönség nélkül, virtuálisan a kultúra városában Érsekújvárban, a kultúra városában augusztusig kaptak haladékot a szervezők a 2020-ra tervezett programok megvalósítására (A szerző illusztrációs felvétele) SOMOGYI KATALIN Hat nap alatt sikerült összegyűjteni a pénzt egy lélegeztetőgép megvásárlásához. Az Új Szó február 18-án számolt be arról a kezdeményezésről, amelyet a csiliznyáradi önkormányzat indított azzal a céllal, hogy segítsék a dunaszerdahelyi kórház Covidrészlegét. A kórház vezetésével folytatott egyeztetés után az önkormányzat úgy döntött, gyűjtést indít egy úgynevezett High Flow lélegeztetőgép megvásárlására, erre a típusra ugyanis a kórháznak nagy szüksége van. Egy ilyen életmentő készülék ára 6 ezer euró körül mozog. Február 17-én jelent meg először a felhívás a közösségi oldalakon, ugyanazon a napon megnyitották a transzparens számlát és tegnap, február 22-ére összegyűlt a lélegeztetőgép megvásárlására szükséges összeg. Nem egész 6 nap alatt, több mint 7 ezer eurót adtak össze az adakozók. Mindenki lehetősége szerint. Sokan voltak olyanok, akik 5 euróval járultak hozzá és volt egy 1000 eurós utalás is. „Minden egyes adományért nagyon hálás vagyok. Aki tehette, többet adott, de a szándék a fontos. A segíteni akarás szándéka. Vannak helyzetek, amikor egy 5 eurós segítő szándék egyenlő egy 1000 eurós segítséggel” - nyilatkozta Lukács József polgármester, a gyűjtés kezdeményezője. Az adományok a Dunaszerdahelyi járásból, Csilizközből érkeztek, és értesüléseink szerint 70 százalékukat helyi, csiliznyáradi lakosok utalták. A számlán hétfő (február 22.) délben 7035 euró volt, de a reggeli álláshoz képest is több száz euróval emelkedett az összeg. A számla márciusig élni fog, hogy az elindított átutalások átfuthassanak. „A dunaszerdahelyi kórház igazgatónőjével, Bock Szilviával megegyeztünk, hogy mivel megvan a pénz, a lélegeztetőgépet máris meg lehet rendelni. A helyzet, illetve számla alakulása alapján meglátjuk, hogyan tovább, mit tudunk még hála az adományoknak nyújtani a kórháznak” - magyarázta a polgármester. Hasonló gyűjtést indított a kulcsodi önkormányzat is. „A továbbiakban még az is elképzelhető, hogy a két község összefog, és közösen fogjuk segíteni a dunaszerdahelyi kórházat” - mondta el Bognár Csaba, Kulcsod polgármestere. „Azt, hogy ilyen gyorsan összegyűlt a pénz, a sajtónak, az Új Szónak is köszönjük. A falu idősebbjei nem használják a közösségi médiákat, ők az újságból értesültek a kezdeményezésről és kapcsolódtak be a gyűjtésbe. Büszke vagyok lakosainkra, hogy ilyen egyértelműen, gyorsan és önzetlenül reagáltak erre a gyűjtésre” - zárta Lukács József. SZÁZ ILDIKÓ A kultúra városa 2020 címet elnyerő Érsekújvárban a koronavírus-helyzet miatt továbbra sem valósulhat meg a rendkívül igényesen összeállított programsorozat jelentős része. ft iM t J ;l A Lég(Új)Vár projekt újabb és újabb változatát ötlötték ki a szervezők, hogy élő kultúrát közvetítsenek a lakosoknak a tereken, rendkívüli helyszíneken. A nyár folyamán még sikerült néhány rendezvényt megtartani, amelyen részt vehetett a közönség, de ősztől a megszorító intézkedések ezt már nem tették lehetővé. Online formában valósul meg a Thain János Múzeum szervezésében február 23-án a legközelebbi előadás Mária Terézia uralkodóról, a kultúra, a művelődés pártfogójáról. Lengyel Tünde történésznek, a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársának előadása ennek a kivételes uralkodónak a női és anyai szerepére is rámutat, érdemes lesz bekapcsolódni az Akkoriban Érsekújvárban ciklus mai, 16 órakor kezdődő közvetítésbe. A szervezők a kultúra városa projekt iránt érdeklődőket a napokban tájékoztatták arról, hogy csak 2021 augusztusáig kaptak haladékot a múlt évre tervezett programok megvalósítására. Ha tavasszal nem történik változás, nem enyhülnek a szigorító intézkedések, félő, hogy a program egy része sem élőben, sem virtuális módon nem valósulhat meg. A Lég(Új)Vár projektbe csaknem harminc városi szervezek civil társulás, városi és megyei intézmény, nevelési és oktatási intézmény kapcsolódott be. A 2021-es év első fél évére halasztották a filozófiai és az animációs fesztivál megszervezését, hogy az előadóművészek és az alkotók személyesen találkozzanak a közönséggel. A civil szervezeteket tömörítő KultúrKorzó idén rendhagyó módon ünnepelte a kultúra napját, online közvetítéssel elevenítette fel az Ersekújvári Rockszínpad első, 2005-ös bemutatóját, a Mária evangéliumát, a főbb szerepekben Gál Teodórával, Sotkovszky Lajossal és Vadkerti Imrével. Farsangi visszatekintésként február elején a KultúrKorzó egy korábbi érsekújvári hagyományos magyar bál hangulatát idézte fel egy 2010-ben készült felvételről. Szlovák-magyar fúzió a Bardfa porondján NÉMETI RÓBERT Kristóf Bálinttal, a rozsnyói táncossal bővült a 2017-ben alakult, ós a Dalol a föld (Zom spieva) televíziós vetélkedőből ismertté vált Bardfa szlovák néptánccsoport. A csapat repertoárját elsősorban a szlovák néptáncok töltik ki, de nem zárkóznak el más nemzetek kultúrájától, sőt, az általuk jóval előrehaladottabbnakvólt magyar nóptáncmozgalom kimondottan inspirálja őket. „A táncegyüttesünk megalakulása igazából annak köszönhető, hogy míg mindhárman valamilyen csoportban táncoltunk, az évek óta tartó szoros barátságunkra való tekintettel közösen szerettünk volna elérni valamit. Egy bizonyos szintig a Dalol a föld című televíziós vetélkedő második évada motivált minket, teoretikusan innentől számítjuk a működésünket. Az együttes neve szülővárosunk történelmi megnevezéséből ered, ugyanis a település egykoron a Bardfa, később a Bártfa nevet is viselte” — mondta el lapunknak Marek Sabol, a tánccsoport alapító tagja. Regionális identitástudat A fiúk meglátása szerint a szlovák néptáncosok többségére egyre nagyobb hatással vannak a profi társulatok, s ennek köszönhetően nemcsak az amatőr csapatok színpadi előadása, hanem mozgáskultúrája is egyre színesebb. „Ettől függetlenül mi úgy gondoljuk, hogy a feltörekvő amatőr táncosok, táncegyüttesek többsége nem fektet elég hangsúlyt a hagyományos néptánc megismerésére, regionális jellegzetességeinek, sajátosságainak stilisztikai értelmezésére. Fontos megemlíteni, hogy fiatal korunk ellenére nem valami régiségként tekintünk erre a hagyományra, hanem éppen ellenkezőleg, a néptánc szerintünk egy olyan dolog, ami kiválóan jellemzi szülővárosunk és országunk jelenlegi arculatát. Bízunk benne, hogy ezzel nem vagyunk egyedül” - mondta Vladimír Kendra, a Bardfa táncosa. Kulturális fúzió Mivel a csapat egyik tagja nemrégiben kivált, egy olyan táncost kerestek, akivel eddigi stílusukban és gondolkodásmódjukban is képesek megtalálni az összhangot. A választás végül a rozsnyói születésű Kristóf Bálintra, a budapesti Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatójára esett, akinek munkásságával már korábban is találkoztak. ,3álintot ismerve tudjuk, hogy egy jó ember és egy nagyon ügyes táncos került a csapatba. Hasonlóak a nézeteink és a gondolkodásmódunk, ezért a közös munka is gördülékeny. Mivel mindkét nemzet tánckultúrája hosszú éveken át fejlődött, a szlovák és a magyar néptánc sok mindenben hasonlít egymáshoz. Ezért is van az, hogy a magyar néptánc egyes elemeit mi is nagyon megkedveltük, sőt mi több, néhányat el is sajátítottunk” - közölte lapunkkal Róbert Sabol, a Bardfa táncosa. Rossz berögződések nélkül Kristóf Bálint elmondása szerint látásból már valóban ismerték egy-Az együttest Kassán kaptuk lencsevégre, amikor megálltak egy rövid pihenőre, épp egy pozsonyi klipforgatásra tartottak (A szerző felvételei) mást, és mivel korábban már Kassán is tagja volt egy szlovák táncegyüttesnek, a csapat tagjai tudták, hogy nyitott a szlovák néptáncra, de otthon van a magyar, illetve az erdélyi táncokban is. „Én is tudtam róluk, hogy ők a magyar, különösen az erdélyi férfitáncokat csodálják nagyon, s szinte az egész magyarországi mozgalmat nyomon követik. Számomra hamar egyértelművé vált, hogy milyen vonalat kíván képviselni az együttes a néptánc terén, ezért nem is gondolkodtam sokat, amikor a fiúk megkerestek az ötlettel, hogy csatlakozzam hozzájuk. A táncokat csak autentikus és hiteles formában, magas előadói színvonalon kívánják elsajátítani és előadni a szlovák folklórra jellemző rossz berögződések elhagyásával. A színpadi néptáncművészetet is szeretnék előbbre lendíteni Szlovákiában. Ezt hivatott hangsúlyozni az együttes épp most készülő előadása is, amit Vlado Michalko - a szlovák folklór egyik legnagyobb szakembere, aki szintén szeretne változásokat elérni a szlovák néptáncmozgalomban - rendez és koreografál. Ha a járványhelyzet engedi, a műsort Planéta Bardfa címmel május 9-én mutatnánk be. A fiúk látják a különbséget a szlovák és magyar néptáncmozgalom, illetve a táncházmozgalom között, s a magyarok előrehaladottságát, szakmai színvonalát mintegy példaként, mintaként kitűzve szeretnék a szlovák néptáncot népszerűsíteni minél szélesebb körben, különféle rendezvények, táncházak, tánctanfolyamok szervezésével” — magyarázta Kristóf Bálint.
