Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)

2021-02-23 / 44. szám

www.ujszo.com | 2021.február23. KOZELET I 3 Matovic tetemre hívja az ország szakértőit FINTAMÁRK Pozsony. Továbbra sem stabilizálódik a járványhelyzet Szlovákiában - az adatok megdöbbentőek, már nemcsak a halálozások, de a kórházban kezeltek lakosságarányos számában is az utolsó helyen tanyázik az ország azon államok listáján, melyek a kórházban ápoltak számát jelentik. Igor Matovió összehívja a tudósokat és szakértőket, hogyan tovább. Vasárnap 3672 koronavírusós páciens volt kórházban, ha hozzá­számoljuk a koronavírus-gyanús, de még nem igazolt betegeket is, 3963 betegről beszélünk. Az intenzív osztályok is tömve vannak: 299 be­teget ápoltak itt, lélegeztetőgépre pedig 347 beteg szorult. A hétfőn közzétett adatok szerint 72 korona­vírusos ember vesztette életét, és a tesztelés eredményei sem szívderí­­tőek: 3059 PCR-tesztből 649 lett pozitív, antigéntesztekkel pedig to­vábbi 2384 pozitív lakost szűrtek ki. Rekord rekord hátán A kórházi adatok rekordnak szá­mítanak, és a görbe azt mutatja, hogy a drámai emelkedés nem iga­zán törik meg. Az elhalálozások la­kosságarányos számában Szlová­kia egy ideje már a legrosszabbak közé tartozik a világon, ám az új adatok már azt mutatják, hogy az ország a kórházban kezeltek lakos­ságarányos számában is a lista al­jára került - ez utóbbi újdonság, nemrégiben még Spanyolország állt a lista alján, ám az Ibériai-fél­szigeten már javul a helyzet. Cseh­országban sem túl rózsás a helyzet, ám ha a kórházban kezeltek arányát mutató görbéket nézzük, az orszá­gok ' többségében stabilizálódik, vagy csökken a szám - Szlovákiá­ban azonban emelkedik. A járvány kezdete óta már 29 ezer covidos pá­cienst ápoltak a kórházainkban. Az adatokból kitűnik, hogy a kórház­ban fekvő páciensek döntő több­ségben 60 év feletti betegek, ám emelkedik a 40-60 közöttiek száma is. A halálozási arány pedig szintén riasztó, 30 százalék körüli - miköz­ben az emberek cserélődnek a kór­házakban, naponta körülbelül 300 új beteg kerül be, hetente több mint 2000 - írja a Denník N. Igor Matovic kormányfő hétfő délután sajtótájékoztatón igyekezett összefoglalni a „lockdown” elmúlt 9 és fél hetét - kijelentette, hogy a szakértők által javasolt bezárkózás nem hozott eredményt, hiszen a szá­mok emelkednek, és elismételte so­kat hangoztatott érvét, miszerint ki­zárólag a novemberi országos tesz­telés törte meg a görbét az elmúlt hónapokban. „Szlovákia kilenc és fél hete a szakértők és a tudósok ke­zében van, csak olyan intézkedések születnek, melyeket ők javasolnak. Ennek ellenére nincs jelentős vál­tozás. Bírálták az országos teszte­lést, ezzel kapcsolatban nekem megvan a véleményem, de a szá­mok magukért beszélnek. Látjuk, hogy nem használt a lockdown, sem a szigorított lockdown, sem a Covid­­automata” - jelentette ki Matovic, aki hozzátette, ő decemberben tel­jesen kivonta magát a járvány ke­zeléséből. Emiatt keddre kerékasztal-találkozót hívott össze, melyre meghívja az ország járvány­ügyi szakértőit. Véleménye szerint ugyanis több tudóscsoport létezik az országban - az egyik csoport a Covid-automatát dolgozta ki, és vannak olyan szakértők, akik Zuza­­na Caputová államfővel konzultál­nak, további tudósok pedig a sajtó­ban bírálják az intézkedéseket. „Összekötöm ezeket a csoportokat, hogy üljenek le egy asztal mellé, és beszélgessenek arról, hogyan to­vább. Kíváncsi vagyok, meg tudnak­­e egyezni arról, hol van a kutya el­ásva” - mondta a kormányfő. Matovic a sajtótájékoztatón fo­lyamatosan hangoztatta, hogy a kórházi görbe a szakértők járvány­menedzsmentje idején sem tört meg és emelkedett - ám azt a kérdést megkerülte, hogy tulajdonképpen akkor szerinte ki a felelős a jelen­legi helyzetért. „Természetesen beszélni kell a felelősségről, de igazságosnak kell lenni, ki az elkö­vető és ki az áldozat” - jegyezte meg. Lesz templomnyitás? Matovicot kérdezték arról is, va­jon egyetért-e Milan Krajniak munkaügyi miniszterrel, aki a kö­zösségi hálón arról posztolt, hogy ideje lenne tárgyalásokat kezdemé­nyezni a templomok megnyitásá­ról. A miniszterelnök azt mondta, ő maga is hívő ember, de ez a téma szerinte egyelőre nem aktuális - ahogy az sem, hogy a lakosság át­­oltottságának növekedésével foko­zatosan elkezdődhetne a nyitás azok számára, akik már megkapták a vakcinát. A Szputnyik V-vakcinával kap­csolatban a miniszterelnök azt mondta, örülne neki, ha Marek Krajcí egészségügyi miniszter ki­vételt adna az oltóanyagnak, ám ezt a tárcavezetőre bízza. „A helyzet érett arra, hogy a minőségi vakcinát elkezdjük használni” - jegyezte meg hozzátéve, hogy abban az eset­ben, ha Krajcí mégsem engedélyezi a Szputnyik V-t, azt elfogadja, de sajnálni fogja. A kormányfő sajtótájékoztatójá­ra Peter Pellegrini pártja, a Hlas re­agált - a párt szerint Igor Matovic alibista módon próbálja a tudósokra hárítani a felelősséget. Pellegriniék szerint ugyanis Matovic nem mond igazat, mikor azt állítja, hogy a szakértők menedzselik a válságot, hiszen a tudósok már karácsony előtt is szigorúbb lockdownt kér­tek, és ezt maga a miniszterelnök utasította el. Januárban pedig a tu­dósok figyelmeztettek, hogy az or­szágos antigéntesztelés nem jó öt­let, a terv mégis megvalósult, Matovicnak köszönhetően. Igor Matovié számára a kedd a találkozások napja lesz. Azon kívül, hogy össze­hívja a tudósokat és szakértőket, hogy megkérdezze tőlük, hogyan tovább a jár­ványkezeléssel, még az elnöki palotába is el kell mennie, ahol több hónap után tárgyalóasztalhoz ül a három legfőbb közjogi méltóság. (TASR-feivétei) A közösség értékét az adja, amit leteszünk az asztalra Magyarnak lenni, az ugyanolyan természetes állapot számom­ra, mint hogy férfi vagyok, vagy az, hogy lélegzem. Éppen ezért nincs is szükség rá, hogy folyamatosan bizonygassam ma­gyarságom. Az év 364 napján a munkám, a magatartásom által bizonyítom azt, hogy ki vagyok, nem hordok kokárdát. Arra ott van március 15-e, a nemzeti ünnepünk és persze ott van a népszámlálás napja, amikor 10 évente egyszer hivatalosan is magyarnak vallom magamat. Teszem ezt még akkor is, ha tudom, hogy nem a népszámlálá­son fog múlni közösségünk jövőjé. De mégis fontos az, hogy beírjuk, minek tartjuk magunkat. Egyrészt mert a népszámlá­lás által valós képet kaphatunk magunkról, ami segítheti a jö­vőnk tervezését. És persze vannak kifejezetten praktikus okai is. Számarányunktól függhet ugyanis az, mennyi pénz juthat a költségvetésből a kultúránkra, oktatásunkra, és persze ettől függnek nyelvi jogaink is. Magyarnak lenni önmagában nem érték, semmivel sem több, mint angolnak, németnek vagy szlováknak lenni. Az értéket a konkrét közösségi és emberi teljesítmények jelentik. Szent- Györgyi Albert, Bartók Béla, Papp László, Esterházy Péter és mások teljesítménye és emberi magatartása. A mi közösségünk értékét sem önmagában az adja, hogy magyarok vagyunk, ha­nem az, amit leteszünk az asztalra. Például az, hogy ha élni tu­dunk azzal a lehetőséggel, hogy többségi lakossággal ellentét­ben több nyelvet, több kultúrát ismerünk. Az, ha gyerekeinket a világ sokszínűségre nyitott, toleráns embernek neveljük, és ha ugyanolyan toleránsaik leszünk bármiféle más kisebbséggel szemben, mint amilyen toleranciát magunk szemben elvárunk. Az, ha versenyképes tudást adunk gyerekeink kezébe, ha működőképes közösséget alko­tunk, ha élhetővé tesszük környezetünket. Ezt ugyanis más nem teszi meg helyettünk. Simon Attila történész NÉP • SZÁ LÁLÁS 2021 RÖVIDEN Gazdát cserél a Mecom húsipari cég Pozsony. A Penta pénzügyi cso­port megválik a Mecom Group húsipari társaságtól. A több mint 1400 alkalmazottat foglalkoztató, tavaly több mint 138 millió eurós bevételt elkönyvelő cégcsoportot a világ egyik vezető húsipari tár­sasága, az amerikai Smithfield Foods veszi meg. Az adásvételre még a szlovák és magyar hivata­loknak is rá kell bólintaniuk. A vételárat a két fél kölcsönös egyezsége alapján nem teszik közzé. A Mecom Groupnak Szlo­vákiában Homonnán és Loson­con, Csehországban Prágában (Schneider Food), Magyarorszá­gon pedig Szolnokon (Kaiser Fo­od) és Békéscsabán (Csabahús) van húsüzeme. (mi) Nem kerül szabadlábra a Sátor-banda tagja ÖSSZEFOGLALÓ Bazin. Nem helyezte szabad­lábra a bazini Specializált Bünte­tőbíróság szenátusa az öt gyilkos­ság elkövetésével vádolt Horváth Lehelt. A bíróság elutasította a vádlott hétfőn benyújtott kérel­mét. A döntés nem jogerős, a vád­lott panaszt nyújtott be ellene, s er­ről a Legfelsőbb Bíróság dönt. Az őrizetben tartás okai to­vábbra is fennállnak, ezért a bíró­ság elutasította a kérelmet. Hor­váth Lehel azzal érvel, hogy jog­ellenes a fogva tartás és azóta hú­zódik az eljárás, hogy 2020 szep­temberében vádat emelt a Külön­leges Ügyészi Hivatal ügyésze. Az öt gyilkossági ügy mára kitűzött főtárgyalását elnapolták, mivel a perirat a benyújtott panasz miatt a Legfelsőbb Bíróságon van. A fő­tárgyalást március 30-ra napolta el a bíróság. Áprilisban és májusban is lesz­nek tárgyalások. Ä Sátor-banda több tagját is kihallgatják hét to­vábbi vádpontban. A gyilkosságok elkövetése mellett Horváthot bűnözői cso­port támogatásával is vádolják, valamint azzal, hogy 45,5 millió szlovák koronát lopott el egy du­­naszerdahelyi széfből. Az áldoza­tok között van a banda egykori ve­zére, Sátor Lajos is, akinek meg­ölését Horváth 2010-ben beis­merte. Sátor holttestét még nem találták meg, a tettesek állítólag többször kiásták és máshová vit­ték a maradványokat. Több strómant is meggyilkol­tak, és egy másik bandavezért, Re­­isz Andrást is. Őt Horváth Lehel a vád szerint 2006-ban gyilkolta meg. 2003-ban lelőtte Karika Csa­bát, a holttestet feldarabolta és húsdarálóban ledarálta. Az áldo­zatokat a Dunaszerdahely melletti Csótfán temette el. (TASR)

Next

/
Oldalképek
Tartalom