Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)

2021-02-22 / 43. szám

Segíthet az oxigén és a rehabilitáció 10. oldal 2021. február 22., hétfő, 27. évfolyam, 8. szám Függőséget a vény nélkül vásárolható gyógyszerek is okozhatnak A szakemberek azt tanácsolják: hallgassunk az orvosra vagy a gyógyszerészre, fogadjuk meg tanácsait, és a hosszú távú fájdalom­­csillapítás helyett inkább próbáljuk meg or­vosolni a bajt. A felmérések szerint ugyanis a fájdalomcsillapítók, továbbá az orrcseppek és -sprayek függőséget válthatnak ki. A betegek negyede tudja, hogy a gyógy­szertárban vásárolt vagy az orvos által felírt gyógyszerek­hez hozzá lehet szokni - ezt mu­tatta ki a 2muse ügynökség fel­mérése, amit a múlt év decembe­rében 1004 ember részvételével a Lieky s rozumom projekt számára végzett. A Betegek Jogvédelmi Szövetsége ezzel a projekttel pró­bálja megtanítani az embereket a gyógyszerek helyes és biztonságos használatára. A rendszeresen gyógyszert szedők tartanak a gyógyszerfüggőségtől. A felmérés azt mutatta, hogy ezt a kockázatot elsősorban a vényköteles gyógy­szerek esetében érzik (42 száza­lék). A szlovákiai lakosság egyhar­­mada hiszi, hogy függőséget a vény nélkül vásárolható gyógysze­rek is kiválthatnak, s 13 százalék ezt a veszélyt a táplálékkiegészítők esetében is érzékeli. A természetes alapanyagú készítmények is árthatnak rekről van szó. Ilyenek az opioid analgetikumok, a hipnotikumok, a szedatívumok, az anxioliti­­kumok és az idegrendszer serken­tésére szolgáló preparátumok” - sorolta a veszélyes készítményeket dr. Miroslava Snopková, a Szlovák Gyógyszerészeti Kamara 2. alel­­nöke. Hozzátette: bizonyos mértékű függőséget akkor is érezhet a be­teg, ha helytelenül használ néhány vény nélküli gyógyszert, beleértve a természetes alapanyagút is. „Na­gyon kockázatosak a hashajtók, még a növényi eredetűek is. Példá­ul a szennatea gyakori és hosszú távú fogyasztásának az lehet az oka, hogy az ember nélküle már képtelen üríteni” - figyelmeztetett a szakember. Viszonylag gyakran szoknak hozzá az emberek az orrsrayhez vagy - orrcseppekhez. Ez azzal végződ­het, hogy sérül az orr nyálkahár­tyája, az orrsövény, és a szaglás is gyengülhet. A fajdalomcsillapító csak elfedi a bajt Az elvonási tünetek formájában megmutatkozó függőséget, példá­ul amikor valaki ideges lesz, ha ki­hagy egy adag gyógyszert, a való­ságban csak néhány szercsoport vált ki. „Elsősorban a han­gulatot vagy a vi­selkedést befolyá­soló gyógysze-A betegség, például az ízületi fáj­dalmak eltussolása azzal, hogy fájdalomcsillapítót szedünk, köny­­nyen függősé­get válthat ki. Ez nagymér­tékben attól függ. hogy a beteg ellen­őrzése alatt tudja-e tar­tani a gyógy­szer szedését, és be tudja-e tarta­ni az előírt és ajánlott adagolást. A megkérde­zettek 73 százaléka abban látja a függőség legnagyobb kockáza­tát, hogy bizonyos gyógyszert hosszú ideig és gyakran szed (68 százalék). 41 százalék szerint a ve­szély még nagyobb, ha a beteg az orvos vagy a gyógyszerész jóváha­gyása nélkül szed vényköteles gyógyszert, 33 százalék szerint pe­dig akkor fenyeget a függőség, ha saját szakállára szed vény nélkül kapható gyógyszert. A betegek 37 százaléka problémának tartja, ha az ember nem tartja be a gyógy­kezelés orvos által ajánlott mód­ját, például amikor önkényesen megváltoztatja az adagolást vagy a két alkalmazás közötti időt. A betegek többsége az orvosra és a gyógyszerészre hagyatkozik. „Gyakorlatból tudjuk, hogy nem mindig tájékoztatják megfelelően a beteget, miközben mindkét részről adódhat probléma” -mondta Mária Lévyová, a Bete­gek Jogvédelmi Szövetségének el­nöke. „Tanítsuk meg a beteget, hogy kérdezzen, és kapjon min­den kérdésre érthető választ. Mindenekelőtt az ő érdeke, hogy ne legyen a kezelés passzív elfoga­dója. Mert az orvos vagy a gyógy­szerész a túlterheltség miatt elfe­lejtheti a fontos információkat” - mondta Lévyová. Szerinte a keze­lés megkezdése előtt fontos, hogy a páciens elolvassa a betegtájékoz­tatót, az esetleges kérdéseket megbeszélje a szakemberrel, és önkényesen ne változtassa meg, ne szakítsa meg vagy ne fejezze be a kezelést. Mit szednek leggyakrabban? Amint az az Egészségügyi Infor­mációk Nemzeti Központjának adataiból kiderül, Szlovákiában leggyakrabban a szív- és érrendsze­ri betegségek kezelésére írnak fel gyógyszert, s így volt ez 2019-ben is. Ezeket követik az idegrendszeri, az emésztőrendszeri és az anyag­csere-betegségek gyógyszerei. 2019-ben Szlovákiában több mint 80 millió gyógyszert adtak ki vényre. Leggyakrabban Novaiin fájdalomcsillapítót (1,2 millió cso­magolás), Agent a szív- és érrend­szeri betegségekre (869,3 ezer cso­magolás) és Concort (844,8 ezer csomagolás). Gyakran használnak Nebiletet, Pamycont, Flectort, Dorsiflexet vagy Enelbint is. Vény nélkül legtöbben légzőszervi, emésztőrendszeri és idegrendszeri betegségek ellen vásároltak valami­lyen készítményt. Legnagyobb mennyiség Paralenből, Muconasal plusból fogyott. Gyakran vásárol­nak Calcium Chloratumot, Dorithricint, Acylpyrint, Ibalgint, Olynthot vagy TheraFlut is. A sta­tisztikai adatok szerint enyhén csökken az antibiotikum-fogyasz­tás, ellenben megnőtt a cukorbe­tegség kezeléséhez szükséges gyógyszerek iránti kereslet. (kovács) „cAgápotónó munkájú háromsoros érdeklődést kévéin: szellemi érdeklődést ellesel iránt, s^robeli -.f . érdeklődést a beteg ember'iránt, szakmai érdeklődést a gjakßriati munka technikájú iránt." "Florence 'Njghtingute

Next

/
Oldalképek
Tartalom