Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)
2021-02-20 / 42. szám
Az amszterdami Rijksmuseum a holland történelemhez kapcsolódó rabszolgaságról nyitott kiállítást, amely személyes történeteket állít a középpontba. Akiállításra 2017 óta készültek, jóval megelőzve az idén a világon végigsöpört rasszizmusellenes Black Lives Matter-mozgalmat. Taco Dibbits, a múzeum vezérigazgatója elmondta: a mozgalom is jelzi, hogy ezzel a témával foglalkozni kell. Az igazgató sajtótájékoztatójában kifejtette, hogy „a rabszolgaság Hollandia gyarmati korszakának fontos része volt, és sok generáció szenvedett annak elképzelheteden igazságtalansága miatt”. Hozzátette: a holland történelemnek ezzel a részével ugyanakkor nem foglalkoztak kellőképpen, maga a Rijksmuseum sem. Ez volt az az idő, amikor az embereket degradálták, tárgynak tekintették a rabszolgákat, s mint tárgyakat adták-vették őket. A kiállítás tíz igaz történetet mesél el olyan emberektől, akik ilyen vagy olyan módon érintve voltak, akik belesodródtak a rabszolgaságba. Tíz személyes történet rabszolgákról és rabszolgatartókról; olyanokról, akik ellenálltak, és olyan emberekről, akiket rabszolgákként hoztak Hollandiába. Milyen volt az életük? Hogyan viszonyultak a rabszolgaság rendszeréhez? Képesek voltak-e saját döntéseket hozni? A tíz ember között egy Ghánából brazíliai munkára szállított rabszolga és a felső tízezerhez tartozó dúsgazdag amszterdami férfi életét is bemutatják — utóbbinak a portréját Rembrandt festette meg. A múzeum tíz termében megnyitott tárlat az emberi sorsokon keresztül a holland gyarmati korszak 250 évére tekint vissza négy kontinenst, Európát, Ázsiát, Dél- Amerikát és Afrikát is érintve. A kiállításon a rabszolgákat megbéklyózó rozsdás láncoktól kezdve a fakalodákig, amelyekkel bokáiknál fogva bilincselték meg őket, számos olyan tárgyi emlék is látható, amely kapcsolatos a rabszolgatartással. Továbbá korabeli képek is láthatók, köztük a holland Keletindiai Társaság egy kereskedőjének és családjának portréja a háttérben két rabszolgájukkal. Összességében olyan földrajzilag széles és egyben sajátos képet nyújt a kiállítás, amelyet még soha nem láttak a holland nemzeti múzeumban. Holland és 2021. február 20., szombat, 14. évfolyam, 8. szám Táncünnepség az ültetvényen, Gerrit Schouten diorámája (1830), Rijksmuseum A sátorban dut látunk, egyfajta zenés és táncos szerepjátékot, amelyet ültetvényeken tartottak. Az előadók és a közönség is rabszolgák voltak. A főszerepet az afrankeri, az elbeszélő (a bal szélen álló nő) kapta. A jobb oldali piros ruhás férfi képviseli a gyarmati hatóságot. A du alatt a rabszolgává vált emberek saját nyelvükön, a kreoli Sranan tongo nyelven bírálhatták a hatóságot. (Fotók: Rijksmuseum) Ábrahám Edit: Olyanok vagyunk, mint egy nagy család Egy benini művész, Romuald Hazoumé kannákból készült szimbolikus maszkjai (Fotó: © Romuald Hazoumé) Fakaloda, Rijksmuseum Amszterdam bocsánatot kér bocsánatot kérjen azért a szerepért, amit a város játszott egykor a rabszolga-kereskedelemben. A holland város történelmi csatornái mellett álló házak közül sokat legalább részben a rabszolgatartással kapcsolatosan szerzett profitból építettek annak idején. A pandémia miatt a múzeum látogatóinak számát ugyan korlátozták, de az intézmény közölte, hogy online is hozzáférhetővé teszi a kiállítás anyagát, hogy ezáltal is minél szélesebb közönséghez juthasson el. (MTI, ug) 13. oldal Pieter Cnoll, eurázsiai felesége, Cornelia van Nieuwroode, lányaik és két rabszolgaszolgájuk, Jacob Coeman festménye (1665), Rijksmuseum Nicholas Pieneman - Diepo Negoro letartóztatása De Kock báró altábornagy által, (1830-1835), Rijksmuseum. Diepo Negoro herceg egy jávai szabadságharcos volt a jávai háborúban (1825-1830). Bár a hollandok menlevelet ígértek neki, a béketárgyalások során letartóztatták. azért a szerepért, amit a város játszott egykor a rabszolgakereskedelemben. külföldi múzeumok, archívumok és magángyűjtemények tárgyait mutatja be egyedi módon: a tárgyak, festmények és levéltári dokumentumok megtekintése közben beszámolókat, verseket és zenét is hallhat a látogató. Az egyes történeteket pedig olyan előadók mesélik, akik múltjuk révén valamiképp kapcsolatban állnak a kiállításon említett tíz ember egyikével. Az amszterdami városvezetés még 2021-ben arra készül, hogy hivatalosan is A rabszolgaságról a Rijksmuseumban
