Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)

2021-02-20 / 42. szám

www.ujszo.com I 2021. február 20. KÖZÉLET I 3 Jelentősen felgyorsulhat a vakcinázás az országban Ján Kuciakés Martina Kuánírová (TASR-feivétei) Jánt és Martinát három évvel ezelőtt ölték meg NAGYROLAND Pozsony. Ha minden a tervek szerint halad, akkor július végére az Európai Unié felnőtt lakosségénak 70 százaléka be lehet oltva a koronavírus ellen - derült ki az S&P Global Ratings nevű ügynökség elemzéséből. Becsléseink szerint Szlovákiában nagyjábél augusztus végére várható hasonló arány, ám ez számos tényezőtől függ. Az S&P elemzése alapvetően az Európai Bizottság (EB) és a gyógy­szergyártó cégek szerződéseiből in­dult ki, ezen adatok alapján próbál­ták összeállítani, hogy a következő hónapokban milyen tempóban ér­kezhetnek a vakcinaszállítmányok az európai piacra, amelyet aztán fel­vásárolhatnak az egyes tagországok. Az elemzők összesen négy vakciná­val számolnak a következő fél év­ben, ebből a Pfizer és a BioNTech, a Modema, valamint az AstraZeneca vakcináját már jóváhagyta az Euró­pai Gyógyszerügynökség (EMA). A negyedik gyógyszergyártó cég a Johnson & Johnson, amely kedden nyújtotta be regisztrációs kérelmét az EMA elé. Az S&P adatai azon a feltételezésen alapulnak, hogy az utóbbi vakcinagyártó oltóanyagát is jóváhagyja a gyógyszerügynökség, az első szállítmány pedig júniusban érkezhet az európai vakcinapiacra. Reménykeltő adatok Az S&P előrejelzése szerint a leg­kedvezőbb forgatókönyv esetén (vagyis ha nem lesz újabb kiesés a gyógyszergyártó cégek szállítmá­nyaiban) július végére a felnőtt la­kosság legalább 70 százaléka be le­het oltva. Ha mégis előfordulna va­lamilyen kiesés, az elemzők szerint szeptemberre akkor is behozhatjuk a lemaradást, vagyis megközelíthet­jük a 70 százalékos átoltottságot. Nagyjából ezt a határt kellene elérni ahhoz, a társadalomban kialakul­hasson az úgynevezett nyájimmuni­tás, ami jelentősen lelassítaná a jár­vány terjedését. Más kérdés viszont, hogy az oltások mennyire lesznek hatékonyak a vírus angliai és dél­­afrikai mutációjával szemben. Ami viszont ennél is fontosabb, hogy a legveszélyeztetettebb cso­port, vagyis a 65 év felettiek már áp­rilis végére megkaphatja mindkét dózist valamelyik oltóanyagból. Hazai becslések Bár az elemzők csak az EU-val foglalkoztak részletesen, az adataik alapján levonhatunk bizonyos kö­vetkeztetéseket Szlovákiával kap­csolatban is. Az S&P ugyanis ké­szített egy grafikont arról, hogy a következő hónapokban mennyi ol­tóanyag kerülhet az uniós vakcina­piacra. Szlovákia az EB elosztási kulcsa alapján a teljes mennyiség 1,22 százalékra jogosult, vagyis ennyit vásárolhatunk fel az újabb szállítmányokból. Ha a becslése­inkben abból indulunk ki, hogy az összes elérhető vakcinát felvásá­roljuk, akkor Szlovákiába március végéig összesen 1,329 millió oltás érkezhet (ebbe beleszámoltuk az eddig küldött oltóanyag­mennyiséget is). Ezt a számot egyébként az egészségügyi minisz­térium megerősítette a Denník N napilapnak. Az említett mennyiség körülbelül 650 ezer személynek elegendő, hiszen a teljes védettség kialakulásához két adag vakcina kell, ez pedig a lakosság közel 12 százalékát jelenti. A további szál­lítmányok alapján arra következte­tünk, hogy áprilisban már 21 szá­zalék számára lenne elegendő oltó­anyag, májusban 30 százalék szá­mára, és ilyen tempóban nagyjából augusztusban közelíthetnénk meg a 70 százalékos határt (bővebb ada­tokat a táblázatban talál). Váratlan tényezők A számításaink tehát arra vonat­koznak, hogy mennyi vakcina ér­kezhet az országba, ha minden el­érhető szállítmányt megvásárolunk, más kérdés azonban, hogy mennyi embert sikerülhet valóban beoltani. Szlovákiában a legfrissebb adatok alapján eddig 255 972 ember kapta meg az első dózist. Marek Krajcí (OEaNO) egészségügyi miniszter nemrégiben arról beszélt, hogy az AstraZeneca oltóanyagának meg­érkezése nagyban meggyorsíthatja a vakcinaprogramot, márciusban pe­dig már nagyobb oltóközpontokat is nyithatnak. Felkerestük a tárcát, és megkérdeztük, nagyjából hány em­bert terveznek beoltani március vé­géig. Lapzártánkig nem kaptunk választ. Pontosan természetesen nem lehet megjósolni, milyen gyorsasággal zajlik majd a szlovák vakcinaprog­ram, hiszen számos olyan tényező van, amely lassíthatja a folyamatot. Ahogy már utaltunk rá, az egész uni­ós program sikere függ a vakcina­­gyártók szállítmányaitól. Év elején például a Pfizer, majd az AstraZe­neca jelentette be, hogy az ígértnél kevesebb vakcinát szállítanak Euró­pába, ezáltal Szlovákiának is keve­sebb jutott. A jövőben is előfordul­hat ilyen kiesés, arra nem lehet előre felkészülni. A program sikere továbbá attól is függ, hogy a lakosság hány száza­léka hajlandó beoltatni magát. A legutóbbi felmérések egyértelműen arra utalnak, hogy Szlovákiában nő az oltási hajlandóság - a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) legutóbb 39,8 százalékos, az Ipsos közvélemény-kutató ügynökség pedig 57,8 százalékos hajlandósá­got mért. Végül pedig azt is figyelembe kell venni, hogy Szlovákia mennyi vak­cinát fog beszerezni az európai ol­tópiacról. Egyelőre úgy tűnik, ezzel nem lesz különösebb probléma, hi­szen az egészségügyi minisztérium márciusra vonatkozó tervei alátá­masztani látszanak azt a feltevést, hogy sikerül beszerezni minden, az ország számára elkülönített vakci­nát. ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Vasárnap lesz 3 éve, hogy meggyilkolták Ján Kucia­­kot, az aktuality.sk oknyomozó újságíróját és jegyesét, Martina Kusnírovát. Nagymácsédi ottho­nukban 2018. február 21-én lőtte le őket Miroslav Marcek. A gyil­kosságot követő események az akkori Fico-kormány leváltásá­hoz vezettek. Három évvel a tör­téntek után az elkövetőket (Marceket, sofőrjét, Szabó Ta­mást, valamint Andruskó Zoltánt, az egyik összekötőt) ugyan sike­rült jogerősen elítélni, a gyilkos­ság megrendelésével vádolt Ma­rián Koénert és Alena Zsuzsovát viszont nem. A Specializált Bün­tetőbíróság nem találta elég meg­győzőnek a vádiratot ahhoz, hogy a bizonyítékok alapján el lehes­sen őket ítélni. Az ügyészek fel­lebbeztek a döntés ellen, az ügyet jelenleg a Legfelsőbb Bíróság vizsgálja. Csak az utóbbi napokban derült ki, hogy az ügyészség váratlanul újabb bizonyítékokat szerzett. Egyebek mellett olyan SMS- üzeneteket sikerült megszerezni, amelyeket a gyilkosság után kül­dözgetett egymásnak Kocner és Zsuzsová. (nar) A nyár végére Szlovákia lakosságának többsége már megkaphatja az oltó­anyagot (TASR/AP-felvétel) Ennyi oltóanyag érkezhet az EU-ba és Szlovákiába a következő hónapokban március végéig (Pfizer/BioNTech, Moderns, AstraZeneca) 109 millió 1,329 millió 12,1% április végéig (Pfizer/BioNTech, Moderns, AstraZeneca) 189 millió 2,305 millió 21,1% május végéig (Pfizer/BioNTech, Moderns, AstraZeneca) 274 millió 3,342 millió 30,58% június végéig (Pfizer/BioNTech, Moderns, AstraZeneca, Johnson & Johnson) 369 millió 4,501 millió 42,3%** július végéig (Pfizer/BioNTech, Moderns, AstraZeneca, Johnson & Johnson) 479 millió 5,843 millió 56,26% * Az egyszerűség kedvéért az ország teljes lakosságával számoltunk, tehát a 18 év alatti korosztállyal is. ** A számításnál figyelembe vettük, hogy a Johnson & Johnson vakcinája az első olyan oltás, amelyből csak egyetlen dózist adnak » Forrás: Standard & Poor's, Új Szó Büszke vagyok a magyarságomra Természetesnek tartom, hogy népszámláláskor is magyarnak valljam magam. A szüleimmel magyarul beszélünk, és ők is ma­gyarul szólnak a fiaimhoz. Ugyanakkor vallom, hogy nekünk, szlovákiai magyaroknak kifogástalanul kell beszélnünk a szlo­vák nyelvet is. A munkahelyemen elsősorban szlovákul beszélek, az államnyelvet viszonylag hamar, a szomszédságunkban lakó három lánytól jól elsajátítottam. Most, hogy a fiam egyetemre jár, úgy érzem, a magyar alapiskolákban és a középfokú okta­tási intézményekben nem fektetnek kellő hangsúlyt a szlovák nyelv oktatására, inkább az angolt és a németet preferálják. Azért hangsúlyozom ezt a problémát, mert hiszem, hogy az itt élő ma­gyarokat komolyabban vennék, egyenrangú partnernek tekinte­nék, ha megfelelő módon ki tudnák fejezni magukat. Ne abból álljon a magyarságtudatunk, ne olyan módon ragaszkodjunk a gyökereinkhez, hogy elutasítjuk annak az országnak a nyelvét, ahol élünk. Felsőszeliben kiválóan működik a Csemadok helyi szervezete és az énekkar, számos hagyományőrző rendezvényen vettünk eddig részt, és ha úgy adódott, elutaztunk Magyaror­szágra is a nemzeti ünnepek alkalmával, vagy azért, hogy részt vegyünk egy koncerten. Úgy érzem, a minőségi kulturális ren­dezvények megerősíthetik az itt élő magyarok öntudatát, ezért kell minél több olyan programot szervezni, melyek során hazai és anyaországi magyar előadók lépnek fel nálunk. A magyar ha­gyományok továbbörökítése fontos feladat, mint ahogy az is, hogy a szülők, a nagyszülők tudjanak az anyanyelvükön szól­ni az unokáikhoz. Nem igazán értem azt, hogy két nemzetisé­get is megjelölhetnek népszámláláskor az emberek. Számomra ilyen tekintetben nincs A vagy B variáns, egyértelműen magyar­nak vallom magam, nem esem gondolkodóba a kérdés hallatán. Kívánnám, hogy minél többen vallják meg a nemzetiségüket, ezt nem teheti meg helyettük senki más. Jurík Mónika, a vágsellyei Szociális Szolgáltatások Intézete által működtetett hajléktalanszálló, éjjeli melegedőhely és nappali krízisközpont vezetője, akit 2020-ban az Új Szó szerkesztősége az év emberei közé választott NÉP • SZÁMLÁLÁS 2021

Next

/
Oldalképek
Tartalom