Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)

2021-02-18 / 40. szám

www.ujszo.com | 2021. február 18. SPORT 123 Storck: „A DAC nyomás nélkül játszhat" LENCSÉSZOLTÁN Bernd Storck, a DAC vezető­edzője továbbra is hisz benne, hogy csapata visszaelőzheti a Slovant és megnyerheti a labdarúgó Fortuna Ligát. Interjúnkban a német mestert egyebek mellett arról is kérdeztük, mit gondol a csapat gyakran kritizált védelméről, miért van egyelőre partvona­lon kívül a legtöbb téli igazolás, ás mi kell ahhoz, hogy több játékos kerüljön be a felnőttcsapatba az akadémiáról. Kissé kaotikus mérkőzéssel kez­dődött a tavaszi szezon, de sokat tanulhat belőle a csapat. Ön ho­gyan látta a trencséni 3:3-at? Meg­változott a véleménye valamiben a látottak miatt? A Slovan csak döntetlenezett szombaton, ez jó motiváció volt szá­munkra, hogy közelebb kerüljünk hozzájuk, ezt hangsúlyoztam a csa­patnak is. Az azonban nem tetszett, amit a mérkőzés elején láttam. Túl sok lehetőséghez engedtük az ellen­felet, és ezen javítanunk kell. Mi egy olyan csapat vagyunk, amely járatja a labdát, nem pedig üldözi, márpedig az első fél órában az utóbbi történt. Nem a saját játékunkat játszottuk, nem voltunk magabiztosak, fontos lecke volt ez a csapatnak. Dolgoz­nunk kell azon, hogy minél gyorsab­ban visszaszerezzük a labdát, ha nincs nálunk. Kevés volt a fizikai kontak­tus részünkről, márpedig a futball fi­zikális sport. A második félidő jobb volt, mert átvettük az irányítást. Ap­rólékosan kielemeztük ajátékunkat a meccs után, és most már készü­lünk a zsolnaiakra, akiknek szeret­nénk visszavágni az őszi vereségért. Náluk műfüvön játszottunk, és nem akarom felnagyítani a műfű jelentő­ségét, de igazi gyepen más ez a sport. A zsolnaiakat le akaijuk győzni, és meg akaijuk tartani a pozíciónkat, hiszen várható, hogy a Slovan győz­ni fog. Csapatként kell működnünk és futballoznunk. Vannak olyan csapa­tok, amelyek a test test elleni küzdel­met favorizálják ellenünk, néhány já­tékosunknak meg kell tanulnia így játszani. Schäfer András és Marko Div­­kovic csak csereként lépett pályára Trencsénben. Készen állnak visszatérni a kezdőcsapatba? Múlt héten ők csak kétszer edzet­tek a csapattal, de most már jobban vannak, itt van rá az egész hét, hogy felkészüljenek. Andrija Balic sárga lapok miatt nem játszhat a zsolnaiak ellen, így egy pozíciót pótolnunk kell a középpályán. A téli felkészülés során nem a legerősebb ellenfelek ellen tesz­telte magát a DAC, de néhányuk így is problémát okozott a csapat­nak. Hogyan értékelné a teljesít­ményt? Az első mérkőzést a Vasas ellen játszottuk műfüves pályán. Ha meg­nézzük a Vasast, akár első osztályú csapat is lehetne, több korábbi válo­gatott labdarúgó játszik ott. Tanulsá­gos mérkőzés volt, amit az utolsó percben nyertünk meg. A második meccsen a Priskin vezette Győr szin­tén minőségi ellenfél volt. Az is fon­tos, hogy ezeken a meccseken sok já­tékosnak adtunk lehetőséget, nem 11, hanem 19-20 játékost próbáltunk ki. A Dubnica ellen kétszer 60 percet játszottunk, és a második hatvan percben egy fiatal és nem összeszo­kott csapat lépett pályára. Az utolsó meccsen a nagymihályiak ellen jól játszottunk, csak a gól hiányzott a já­tékunkból. Szeretek erős ellenfelek ellen megmérkőzni a felkészülés so­rán, mert abból sokat lehet tanulni, de a koronavírus-járvány miatt nehéz volt ellenfeleket találni. Összességé­ben egy fizikai szempontból jó fel­készülésen vagyunk túl, de szerintem túl hosszú volt. Hiába adott minden Dunaszerdahelyen, öt héten át itt ké­szülni nagyon hosszú idő, a korona­vírus miatt pedig ezúttal nem utaz­hattunk külföldi edzőtáborba. Úgy gondolom, hogy a szövetségnek vál­toztatnia kellene a téli felkészülés időtartamán, mert szinte az összes or­szágban rövidebb a szünet. Szlová­kiában hosszabb átéli szünet, mint a nyári, és ez hihetetlen számomra, így elveszítjük a ritmust, amit ősszel felvettünk, és időbe telik, míg újra felvesszük. Különösen érződik ez, amikor egy nehéz, trencséniek elleni mérkőzéssel kell kezdenünk a sze­zont. A télen érkezett játékosok közül (Christie-Davies, Taiwo, Moumou, Braun, Vera, Brunetti) csak egy kapott lehetőséget a kezdőcsapat­ban Trencsénben, egy másik cse­reként állt be, három pedig a kis­­padra sem fért oda. Ön a szezon­felvezető sajtótájékoztatón töb­bükről azt mondta, hogy a jövő igazolásai. Ez azt jelenti, hogy még arra sem állnak készen hogy leül­jenek a cserepadra? Christie-Davies fantasztikus játé­kos, a Liverpoolban játszott, és na­gyon jól teljesített Trencsénben. Re­mek kezdés volt ez számára a DAC- ban. Ő topjátékos, és a többieket is annak tartom, de ők még nem készek, nagyon fiatalok. Emellett a korona­vírus okozta körülmények miatt nem tudunk játékosokat vásárolni, így olyan futballisták után kellett kutat­nunk, akik a jövőben lehetnek a se­gítségünkre, és akik emellett beleil­lenek a rendszerünkbe és a klub filo­zófiájába. Ha ezt figyelembe vesszük, akkor nagyon jó alternatívákat iga­zoltunk, legyen szó Braunról, Bru­­nettiről vagy Veráról. Lehet, hogy pillanatnyilag nem állnak készen ar­ra, hogy segítsenek a csapaton, de fel kell őket építenünk. A beilleszkedé­sük hossza elsősorban a fizikai álla­potukon és a nyelvi akadályok leküz­désén fog múlni. Nem kételkedem a kvalitásukban. Itt megemlíthetem a sérültjeinket is: Eric Davis már visszatért a műtétje után Panamából, és remélem, két hét múlva újrajátsz­hat. Sidney Friedét szintén megope­rálták a múlt héten. Az ő visszatéré­sük is nagyon fontos számunkra, de jelenleg más megoldásokat kell ke­resnünk a hiányzók pótlására. Itt el­sősorban a balhátvéd posztjára gon­dolok, ahol alapesetben Davis és Brunetti is játszhat, de Trencsénben a második félidőben Beszkorovajnij is jól teljesített azon a poszton. Mit gondol, Braunnak, Brunet­­tinek vagy Verának mennyi idejé­be fog telni, míg beilleszkedik a csapatba? Szükségük lesz egy fél szezonra? Nem-nem. Négy-öt hetet monda­nék, hiszen a kulcs a fizikai felké­szültségük lesz, az a legfontosabb lépcsőfok. Fontos, hogy a DAC együttműködik a második ligában szereplő somotjaiakkal, akik segíte­nek a játékosok fejlesztésében. Bra­un a hétvégén bemutatkozott a Zilina Storck nem lát különbséget a Slovan és a DAC között (Somogyi Tibor felvétele) B ellen, gólt is szerzett, ő is és Vera is jól játszott. Ha bizonyítanak Somor­­ján, visszatérnek hozzánk és rendkí­vül hasznosak lehetnek számunkra. Önnél 8-9 játékos jóformán ki­­robbanthatatlan a kezdőcsapat­ból, ők szinte minden mérkőzésen játszanak, és igazából talán csak két pozíció tűnik kérdésesnek a kez­dőcsapatban. Nem aggódik amiatt, hogy túl nagy a szakadék a kezdő­­játékosok és a cserék között? Én nem így gondolom. Elég a leg­utóbbi mérkőzést megnézni, ahol a csereként beálló játékosok jó im­pulzusokat hoztak a játékunkba. Ter­mészetesen amikor olyan játékosok hiányoznak a csapatból, mint mond­juk Davis vagy Friede, és őket ha­sonlítjuk össze az egyik cserepadon ülő játékossal, az más tészta, hiszen tapasztaltabb, minőségibb játéko­sokról beszélünk. A cserepadon vi­szont fiatal és tehetséges labdarúgók foglalnak helyet, akiket felépíthetünk a jövőben. Ez a klub filozófiájának a része. Sok szurkoló szeretne több saját nevelésű játékost látni a pályán, de miután Matús Maly kölcsönbe tá­vozott, míg a téli érkezők kivétel nélkül légiósok voltak, esetleg fel­merülhet bennük, hogy a klub nem igazán számol az itteni tehetségek­kel. Erről mi a véleménye? Először is, egy játékost meg kell győzni, hogy idejöjjön. A városnak nincs olyan nagy merítési lehetősége labdarúgók terén, a messzebbről származókat pedig nagyobb kihívás meggyőzni, és a családokkal is egyeztetni kell. Időre is szükségünk van, hiszen bár vannak tehetséges 14- 15-16 éves focistáink, de nekik még évek kellenek. Vannak tehetségeink, itt van például Bőgi Ferenc, aki na­gyon érdekes játékos, és profi szer­ződést kapott tőlünk. Most Somoiján bizonyíthat, de velünk is edzhet. Amikor pedig van lehetőségünk te­hetséges játékost igazolni, például Argentínából, akkor miért ne tennénk meg? Jó példa erre Eric Ramirez, Eric Davis, Cesar Blackman, vagy Sainey Njie, akik mind messzi országokból érkeztek és motivációt jelentenek a többiek számára. Alapesetben per­sze minden klub a hazai játékosokkal számol, elég csak megnézni a zsol­naiakat, akik az egész országban ku­tatnak tehetségek után, és van hat U21-es válogatott játékosuk, de ez nem olyan egyszerű. A jelenleg kritikus balhátvéd­­pozícióról már beszéltünk, de az őszi szezonban a szurkolóktól és a médiától is sok kritikát kapott a védelem tengelyében szereplő Müller-Kruzliak páros is. Mit gondol az ő teljesítményükről? Nem érzi úgy, hogy a csapatnak té­len szüksége lett volna egy középső védőre, aki azonnal kész segíteni a csapaton? Nem is értem ezt... A szezon ele­­j én nagyon sikeresek voltunk, és ezek a játékosok ugyanúgy részei voltak a sikereknek. Oké, ha megnézzük a trencséniek elleni mérkőzést, nem volt jó napjuk, de ez nem csak a vé­delemre volt igaz. De ugyanúgy ők is fontos szerepet játszanak a sikere­inkben. A védekezés amúgy sem a védelemben kezdődik, hanem az offenzívában. Nem értem, miért mindig ezt a két játékost helyezik nyomás alá, nem tartom igazságos­nak. Nem is olyan rég még történel­met írtunk, kilenc mérkőzést nyer­tünk meg egymás után, ami az ő ér­demük is. Most pedig a második he­lyen állunk, és csak öt ponttal va­gyunk lemaradva a Slovan mögött, szóval ez így nem korrekt. Jó játé­kosokról beszélünk, akik segítenek nekünk. Térjünk rá a bajnokságra és a legfontosabb kérdésekre: erő­sebb csapatnak tartja a Slovant a DAC-nál? Továbbra is hisz a baj­noki címben? Ha megnézzük, hogyan játszik a Slovan, nem látok különbséget köztük és köztünk. Eddig még nem volt ilyen jó lehetőségünk arra, hogy csökkentsük a hátrányt velük szem­ben, mint a múlt hétvégén. Ők csak döntetleneztek, mi pedig nem hasz­náltuk ki ezt az esélyt, és ezért kissé csalódott vagyok. Természetesen hi­szek a csapatomban és hiszek az esé­lyeinkben. Képesek vagyunk rá, hogy elérjünk acéljainkat. Szép támadó­focit játsszunk, a csapat nyomás nél­kül játszhat. Hiszek benne, hiszen minden lehetséges, az utolsó mérkő­zés végéig nagyon keményen kell dolgoznunk a sikerért. A játéktudás alapján hihetünk a végső győzelem­ben, hiszen láthattuk a Slovan elleni mérkőzésen ősszel, hogy végig job­bak voltunk náluk. A Slovan játéko­sai tapasztaltabbak, átlagosan 4 évvel idősebbek nálunk, de a képességek­kel, ami a csapatban rejlik, elérhetjük a célunkat. Én hiszek ebben. Korábban említette, hogy a ha­nyatló formát az őszi szezon végén az okozta, hogy több játékos men­tálisan és fizikálisán is fáradtabb volt. Hogyan lehet elkerülni, hogy szezon végi kulcsfontosságú mér­kőzéseken ez ne ismétlődjön meg? Előfordult, hogy a válogatottszü­net után veszítettünk el mérkőzést. Sok fontos játékosunk távozott a klubtól a válogatottmeccsekre. Például Kalmár Zsolt, aki három na­gyon fontos mérkőzést játszott a ma­gyar válogatottal egy hét alatt, és amikor visszatért a klubhoz, fáradt volt, és ezt látni lehetett a teljesítmé­nyén. De ez normális. Koronavírusos eseteink is voltak, volt olyan mérkő­zés, amelyen három kulcsjátékosunk nem játszhatott emiatt. Ezeket a dol­gokat nem volt olyan egyszerű kom­penzálni, és ez is közrejátszott abban, hogy elveszítettünk néhány pontot. A legtöbb játékos számára ez teljesen új szituáció, és meg kell tanulniuk megbirkózni vele. Leszögeztük a szezon elején, az a célunk, hogy kö­zelebb kerüljünk a Slovanhoz, hogy megpróbáljuk megnyerni a bajnok­ságot. A játékosoknak ebből erőt kell meríteniük és magabiztosabbá válni­uk, nem pedig elbizonytalanodniuk. Szokott gondolni mostanában a hosszabb távú céljaira, a nyári átigazolási időszakra vagy a kö­vetkező szezonra? Nem, azt kell mondanom, hogy ez most nem olyan fontos. Most a leg­jobbat kell nyújtanunk apályán, és emellett túl kell élnünk a koronavírus­­időszakot. A következő három-négy hónapra kell koncentrálnunk. A leg­fontosabb, hogy a szurkolóink visszatérnek a lelátóra, mert szük­ségünk van rájuk, és nekik is ránk. Ezzel mindkét fél nyerni fog, és úgy gondolom, hogy a szurkolókkal a hátunk mögött nem fogunk hazai pályán egyetlen pontot sem veszíteni. Már az is nagy segítség volt, amikor bizonyos számú szurkolót engedtek be a stadionba. A csapatnak szüksé­ge van erre a fajta motivációra. Re­mélem, hogy sikerül úrrá lenni a helyzeten, és a kormány engedélyt ad arra, hogy a szurkolók visszatér­jenek a stadionba. Talán ennek a vé­dőoltás lesz a záloga. Hogyan éli meg a koronavírus­­járványt Szlovákiában? Nehezebb dolgoznia, és úgy összességében lé­teznie ilyen körülmények között? Nemcsak nekem, hanem a játéko­soknak sem könnyű így. Én a város­ban összesen kétféle utat szoktam megtenni: a hotel és az edzőközpont, valamint az edzőközpont és a hotel közöttit. A játékosokkal is hasonló a helyzet, de ezzel meg kell békél­­nünk. Néhány játékos számára nehéz a helyzet, hiszen szeretnének étte­rembe menni, szeremének normális életet élni. De el kell fogadnunk a helyzetet, amely mindenki számára nehéz. Örülnünk kell, hogy nem kap­tuk el a vírust, az egészség a legfon­tosabb. Remélem, minél előbb túl le­szünk ezen az egészen, és együtt le­hetünk és ünnepelhetünk szurkoló­inkkal a stadionunkban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom