Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)
2021-02-17 / 39. szám
www.ujszo.com | 2021. február 17. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 115 Hogyan védjük meg adatainkat? Vigyázzunk, mit osztunk meg (magunkról) az interneten. Egyes érzékeny információk közzététele a társadalmi megítélés romlását vagy a pénzügyi biztonság elvesztését eredményezheti. (Shutterstock) ÖSSZEFOGLALÓ Az információk interneten keresztüli megosztásának túl laza kezelése kockázatokkal jár, és nemcsak az interneten, hanem offline is. Hogyan lehetnek tehát nagyobb biztonságban a személyes adatok? Ruhavásárlás reggel, a megvásárolt ruha felpróbálása még aznap este a házból való kilépés nélkül, a fittségi szint javítása edzéssel az életjelek valós idejű ellenőrzése mellett, munkavégzés távolról — ezek csak ízelítők a hálózatba kapcsolt világ kínálta számtalan lehetőségből. Sok intemethasználó a közösségi oldalakat, az üzenetküldő szolgáltatásokat és az egyéb platformokat is szívesen használja a táveszmecserékhez, legyen szó akár üzleti ügyekről, akár szórakozásról. A gondatlan internetes önkifejezés azonban káros következményekkel járhat: ha sok ember számára láthatók a kommentek, fotók vagy egyéb személyes tartalmak, akkor általában kellő figyelmet is kapnak - csak sajnos nem mindig a kívánt figyelmet. Az információk ráadásul elképesztő gyorsasággal terjednek az interneten a fizikai világhoz képest, és ha egyszer valamit posztoltunk a neten, azt szinte lehetetlen többé eltávolítani. A személyes adatok védelmét szolgáló megfelelő intézkedések megtételét ezért mindenfajta online jelenlét elválaszthatatlan részévé kellene tenni. Egy Kaspersky-tanulmány szerint az online szolgáltatások használatakor még mindig túlságosan alacsony a biztonságtudatosság: az Y generációsok napi átlagban 7 órát töltenek az interneten, ennek ellenére csak 36%uk van tudatában annak, hogy fejlesztenie kellene a biztonsági készségeit. 37%-uk úgy gondolja, túl unalmas ahhoz, hogy kiberbűncselekmény áldozatává váljon. Ez óriási hibának bizonyulhat, főleg annak fényében, hogy milyen olcsón árulják az érzékeny adatokat a fekete weboldalakon, ami újabb bizonyíték a kiberbűnözés elterjedtségére. Csak a példa kedvéért, orvosi leleteket 1 és 30 amerikai dollár közötti tartományban, szkennelt útleveleket pedig 6 és 15 dollár közötti áron lehet venni. Az érzékeny információkkal való visszaélés ugyanakkor csak egyike azoknak a veszélyeknek, amelyek a valós életre kiható következményekkel járhatnak az intemethasználók számára. A doxolás, azaz egy személy nyilvános démonizálása, meghurcolása az interneten, ugyancsak rettenetes következményekkel járhat. Lényegében az áldozat rokonaival és barátaival fennálló kapcsolatát, valamint a karrieijét is veszélyezteti. A támadók szándékosan okoznak kárt a személyes információk szelektív közzétételével, vagyis például a kínos információk nyilvánosságra hozatalával. Mivel a munkáltatók vagy a potenciális alkalmazottak ma már gyakorta a Linkedlnen, az Instagramon, a Facebookon és a Twitteren kutakodva próbálják ellenőrizni az alkalmazottak és a jelentkezők jó hírnevét, egyes érzékeny információk közzététele a társadalmi megítélés romlását vagy a pénzügyi biztonság elvesztését eredményezheti. Az online adatvédelem kezelésekor és az interneten rólunk fellelhető adatok ellenőrzés alatt tartásakor két fő elvet kell követnünk: tudnunk kell, mit tudnak rólunk, és el kell távolítanunk mindent, amit csak tudunk. Manapság már számos eszköz áll a felhasználók rendelkezésére ahhoz, hogy visszaszerezzék a magánélet sérthetetlenségéhez való jogot, vagy hogy legalább bizonyos fokú ellenőrzést gyakoroljanak az általuk most vagy a múltban megosztott információk felett. Használjuk ki hát ezeket az eszközöket. De miként kerülhetjük el az adatainkkal való visszaélést, és miként tehetjük biztonságosabbá az online önkifejezésünket? Keressen rá saját magára a Google oldalán. Ha tudja, milyen információk érhetők el nyilvánosan önről, akkor mindjárt tisztább képe lesz arról, hogy mit tudnak felhasználni ön ellen. Ha a nevére rákeresve nem jön ki sok találat, akkor feliratkozhat a Google-értesítésekre, hogy lássa, ha valami felbukkan önről valahol a weben. Próbálja ki az úgynevezett személykereső motorokat, amelyek segítségével nyílt webes adatok vagy kormányzati nyilvántartások használatával végezhet háttérellenőrzést az embereken. Nézze át a közösségi oldalakra feltett posztjait: ellenőrizze azoknak a helyeknek a geocímkéit, ahol gyakran tartózkodik, például a lakásáét vagy az irodáét, vagy az olyan fotókat, amelyek elárulhatják ezek helyszínét. Használjon olyan megoldásokat, amelyek meggátolják, hogy az alkalmazások indokolatlanul nyomon kövessék az eszközeit. Ha úgy gondolja, hogy az interneten önről fellelhető információkat felhasználhatják ön ellen, próbáljon meg megszabadulni tőlük. A közösségi hálózatok esetében ez viszonylag könnyű: vagy távolítsa el a privát adatokat tartalmazó posztjait, vagy tegye priváttá a profilját. A közösségi hálózatok mellett számos más alkalmazásnak is van olyan közösségi komponense, amely információkat árulhat el, kezdve attól, hogy milyen nyelvet tanul, egészen a szexuális aktivitása szintjéig. Fordítson kiemelt figyelmet a földrajzi adatokat rögzítő alkalmazásokra, például a fitnesz nyomkövető alkalmazásokra. Ellenőrizze, hogy az ilyen alkalmazásokban nyitott fiókja privát-e. Mérje fel, hogy milyen szolgáltatásokat használ vagy használt, például az online áruházakat, a különféle közösségimédia-alkalmazásokat, bejelentkező alkalmazásokat stb. Ha már nem használja ezeket, vagy nem akarja, hogy bárhol információjelenjen meg önről ezekből az alkalmazásokból, kérje az adatai törlését ezektől a szervezetektől. Az adatvédelmi törvények (GDPR) miatt a szolgáltató számára egyszerűbb, ha simán csak eltávolítja az adatait, mint ha megkockáztatja, hogy a szabályozó hatóságok hatalmas bírságot vessenek ki rá. Ha bizonyos információkat nem lehet eltávolítani a forrásból, akkor az úgynevezett „elfelejtés jogával” élve utasíthatja a keresőmotort, hogy távolítsa el a keresési eredményekből a privát adatait tartalmazó weboldalákra mutató hivatkozásokat. (szí) RÖVIDEN Az Ericsson építi az 02 5G-hálózatát Az 02 döntött, az Ericsson építi az 5G-hálózatát- áll a mobilszolgáltató lapunkhoz elküldött tájékoztatójában. A végső döntés előtt még plusz 3 cég volt versenyben, ez a Nokia, a ZTE és a Huawei. Az 02 nemcsak az 5G-s hálózatra szerződik a svéd céggel, az Ericssonra bízza a régi hálózatok cseréjét js. Ezzel már ismert, hogy a négy szolgáltató mely cégekkel építi ki az 5G-hálózatát: a Telekom szintén a svéd fejlesztő mellett döntött, az Orange a finn Nokiát választotta, míg a 4ka a ZTE technológiáját veszi igénybe. 02: ügyfélszolgálat mór WhatsAppon is Az 02 az első szlovákiai mobilszolgáltató, amely bevezeti WhatsApp-alapú ügyfélszolgálatot. Mint ahogy arról Tereza Molnár szóvivő tájékoztatta lapunkat, ez a csatorna gyors és hatékony ügyfélszolgálatot biztosít, hiszen a kliensek bármikor megkereshetik a szolgáltatót, nincsenek kötve időhöz, és a válaszokra is bármikor reagálhatnak — szemben a telefonos verzióval, amikor egy rövid beszélgetés áll csak rendelkezésre. Az 02 WhatsApp száma: 0949 949 949, vagy 0949 949 940. Telekom: optikai net az Orange-tól A Telekom április elsejétől már nemcsak a saját, de az Orange optikai hálózatát is használni fogja, így az ügyfelek már ott is szerződhetnek, ahol eddig nem volt a Telekomnak ilyen infrastruktúrája, ám a konkurens Orange-nak igen. Ezzel a Tele* kom az olyan városok és települések lefedésére összpontosíthat, ahol eddig egyetlen szolgáltatónak sincs optikai hálózata - mondta lapunknak Michal Korec szóvivő. Az Orange már decembertől használja a Telekom optikai hálózatát. (szí) Rossz ötlet megnyitni egy e-mailt, ha ezektől a cégektől jött Világszerte több mint 1 milliárd levelezőfiókot vizsgáltak meg, ezekbe a legnagyobb számban olyan adathalász támadások érkeztek, amelyeket a Microsoft, majd a Facebookésa PayPal nevével álcáztak (Shutterstock) ITCAFÉ-HÍR Az adathalászok előszeretettel élnek vissza a Microsoft, a Facebook és a PayPal nevével, leginkább ezek mögé rejtőzve próbálkoznak támadásokkal. Az adathalász kampányok során a támadók egyre inkább a nagy, híres technológiai vállalatok nevei mögé bújva próbálják átverni a gyanútlan áldozatokat. Erre a megállapításra jutottak a Vadé Secure biztonsági szakemberei, akik szerint leginkább a Microsoft, a Facebook és a PayPal neve mögé bújva támadnak a csalók. A hackerek sajnos egyre hitelesebbnek tűnő e-mailekkel állnak elő, amik már-már teljesen olyanok, mint az igaziak. Világszerte több mint 1 milliárd levelezőfiókot vizsgáltak meg, ezekbe a legnagyobb számban olyan adathalász támadások érkeztek, ; amelyeket a Microsoft, majd a Facebook és a PayPal nevével álcáz; tak. A Microsoft azért olyan népszerű a csalók körében, mert tavaly sokan álltak át a Microsoft 365 használatára. Rengeteg volt a koronavírus témájú csalás, a legnépszerűbb iparág pedig a felhőszolgáltatások piaca volt az adathalászok körében. Már inkább a felhős cégek neveivel élnek vissza, mintsem hogy pénzügyi szolgáltatónak adják ki magukat. A váltást szintén a távmunka elterjedése magyarázza, és a támadók általában a Microsoft, a Netflix, az Apple és a Dropbox ügyfélszolgálatának adják ki magukat, de a Google és az Adobe is a csalók kedvence. A vásárlási szokások változása miatt az adathalászok ekereskedőnek is sokkal gyakrabban álcázzák már magukat, mint például közösségi oldalnak. A szakemberek szerint a vállalatoknak tudniuk kell arról, hogy az adathalászok mindig kitalálnak új módszereket arra, hogy megtámadják a cégeket és azok ügyfeleit. Az adathalászat ráadásul csak egy stratégia a sok közül, és mind folyamatosan fejlődik.
