Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)
2021-02-13 / 36. szám
2 I KOZELET 2021. február 13.1 www.ujszo.com Egyre több ember bízik az oltásban .vakcina ^ e návrat do skől Vakcina je cesta von z izolácie Az egészségügyi minisztérium oltást népszerűsítő kampányához már szlovákiai magyar személyiségek is csatlakoztak, köztük Hanesz Angelika tanár (fent), aki 2019-ben az Év pedagógusa közönségdíjasa lett, vagy Bárdos Judit színész (Felvétel: egészségügyi minisztérium) NAGY ROLAND Pozsony. Az oltási program kezdete óta jelentősen nőtt azoknak a száma, akik hajlandóak lennének beadatni a koronavírus elleni vakcinát - derült ki a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) Szociológiai Intézetének kutatásából. Az SAV már tavaly április óta figyelemmel kíséri az emberek oltáshoz való hozzáállását. Az MNFORCE a Seesame közvélemény-kutató ügynökséggel együttműködve immár hatodjára készítette el a „Hogy vagy, Szlovákia?” (Ako sa máte, Slovensko?) nevű felmérést. Az adatgyűjtést ezúttal január végén és február elején végezték, egy ezerfős mintán. Kisebbségből többségbe A válaszok alapján úgy tűnik, hogy egy hónap leforgása alatt csaknem megduplázódott azok száma, akik beadatnák maguknak a védőoltást. Decemberben a megkérdezettek mindössze 22,3 százaléka volt biztos abban, hogy beadatja a vakcinát, januárban viszont ez az arány 39,8 százalékra ugrott, ami több mint 17 százalékpontos növekedést jelent. Tavaly április óta nem volt ilyen magas az érdeklődés az oltás iránt. Ezzel együtt jelentősen csökkent azok száma, akik elutasítják a védőoltást, és a bizonytalankodók csoportja is egyre kisebb. Az előző év végén még a válaszadók 40,9 százaléka állította, hogy biztosan nem megy el a vakcinázásra, mostanra ez az arány már csak 3 3,5 százalék. Azon személyek aránya, akik a „nem tudom” opciót jelölték meg, 27,8 százalékról 25,7 százalékra esett vissza. Ez azt jelenti, hogy megfordult az előző 9 hónapban mért tendencia, vagyis április óta most először fordult elő, hogy többen vannak azok, akik biztosan beoltanák magukat. A kampányok hatása Az SAV munkatársai úgy vélik, hogy az oltási hajlandóság ilyen mértékű növekedése összefügg a népszerűsítő kampányokkal, valamint a pozitív tapasztalatokkal. Az egészségügyi minisztérium pár hete indította el oltási kampányát, amelyben politikai szereplők, híres tudósok, sportolók és közéleti személyiségek beszélnek a vakcina fontosságáról. A kampányban többek közt részt vesz Zuzana Caputová köztársasági elnök, Vladimír Krcméry infektológus, és a legfrissebb hírek szerint már a magyar kisebbség jeles képviselői is, például Hégli Dusán, az Ifjú Szivek művészeti vezetője és Hanesz Angelika tanár, aki 2019-ben az Év pedagógusa közönségdíjasa lett. A tárca akciója mellett civil kezdeményezések is indultak, például a www.zaockujemsa.sk weboldal, amelyen a vakcinákkal kapcsolatos összes fontos információ elérhető. Robert Klobucky, az SAV Szociológiai Intézetének munkatársa hozzátette, az oltási hajlandóság minden bizonnyal összefügg a romlójárványügyi helyzettel és az ezzel kapcsolatos félelemmel is. „További fontos tényező, hogy elindult a szlovák vakcinaprogram. A mellékhatásoktól való félelem csökkenése feltehetően az eddigi tapasztalatoknak köszönhető, hiszen Szlovákiában csak minimális arányban jelentkeztek a nem kívánatos tünetek” - jegyezte meg a szakember. Michaela Benedigová, a Seesame elemzője úgy gondolja, hogy a jelenséggel kapcsolatban az úgynevezett hógolyóeffektus figyelhető meg. „Minél több lesz a pozitív tapasztalat, és minél többet mutat meg ebből a média, annál nagyobb lesz a hajlandóság is. Jó dolognak tartom, hogy sok ember osztja meg élményeit, ezzel felerősítve az oltásba vetett hitet” - magyarázta Benedigová. Kik oltatnák be magukat? A felmérés készítői rámutattak, hogy az oltási hajlandóság elsősorban azoknál magas, akik félnek a vírus következményeitől. Kifejezetten nagy az érdeklődés azok körében is, akiknél a megbetegedés súlyos lefolyású volt, vagy pedig ismernek olyan személyt, akit komolyan megviselt a fertőzés. Az aggodalom és a személyes tapasztalatok mellett komoly befolyással bír az is, hogy az adott csoport milyen politikai oldallal szimpatizál. Az adatok alapján általánosságban elmondható, hogy azok, akik bíznak a kormányban, az egészségügyi intézményekben és a tudományban, nagyobb hajlandóságot mutatnak a vakcina iránt. A különbség a pártpreferenciákban is meglátszik: az OEaNO szavazóinak 70,4 százaléka adatná be az oltást, ezzel szemben az ESNS szavazóinál ez az arány mindössze 8,2 százalék. Emellett a felmérésben bebizonyosodtak további, hosszabb ideje megfigyelhető tendenciák: a férfiaknál magasabb a hajlandóság, a területi felosztás szempontjából pedig Pozsony megyében a legnagyobb az érdeklődés. Az oltási hajlandóság összefügg a végzettséggel is, az egyetemi képzettséggel rendelkező személyek közül többen mennének el a vakcinázásra. Ellenérvek Az oltással beadatásával szembeni ellenérvek közül még mindig az a legnépszerűbb, hogy a vakcina nagyobb problémákat tud okozni, mint maga a vírus. A legújabb felmérésben az oltást elutasítók 21,8 százaléka vélekedett így. A decemberi adatokhoz képest azonban itt is jelentős csökkenés figyelhető meg, hiszen akkor még az emberek 29,6 százaléka vetette fel ezt a lehetőséget. A második leggyakoribb ellenérv az, hogy az emberek nem hisznek a vakcina hatékonyságában, ezt a válaszadók 21,4 százaléka mondta. A decemberi adatokhoz képest ez az arány nőtt, amiben feltehetően az is közrejátszik, hogy egyre több szó esik a koronavírus új mutációiról, amelyek sokkal veszélyesebbek, mint az előző variáns. A megkérdezettek további 20,8 százaléka nem bízik a gyógyszergyártó cégekben, 9,8 százalék pedig azt válaszolta, hogy a koronavírus nem is olyan káros, mint mondják. Ez az utóbbi érvelés egyébként tavaly szeptemberben még különösen gyakori volt, hiszen az első hullám idején a halálesetek száma el sem érte a százat. A helyzet a második hullám idején romlott le igazán, aminek eredménye, hogy péntekig 5733 emberéletet követelt a vírus (a legújabb adatok szerint 104 újabb halottat jegyeztek). A vírus veszélyességét a Statisztikai Hivatal is alátámasztja, amely ezen a héten arról számolt be, hogy az ország területén a második világháború óta nem hunytak el annyian, mint tavaly. AZ OLTÁS BEADATÁSÁRA VALÓ HAJLANDÓSÁG Ha már ma elérhető lenne az EU által jóváhagyott koronavírus elleni vakcina, beoltatná magát? igen 40,9% 25,9% 23,5% 26,8% 22,3% 39,8% nem 27,8% 42,9% 48,3% 44,3% 49,9% 33,5% nem tudom 31,3% 31,2% 28,2% 28,9% 27,8% 25,7% már beoltattam magam - - - - - 1% ® Forrás: SAV Számos ágazatot letarolt a járvány RÖVIDEN Öt százalék alatt Kotleba pártja Pozsony. Ha idén februárban tartanák a parlamenti választást, magas fölénnyel győzne a Hlas - derült ki az AKO közvéleménykutató ügynökség friss felméréséből. Pellegriniék pártja a szavazatok 25 százalékát zsebelné be. Utánuk következne az SaS 15 százalékkal, majd az OEaNO 13,8 százalékkal. A legutóbbi decemberi felméréshez képest mindkét koalíciós párt gyengült. Igaz ez az ellenzéki Smerre is, ami a decemberi 9 százalékos támogatottságáról most 8,5-re zuhant. Az említett pártokon kívül a parlamentbejutna még a PS 7,2 százalékkal, a Za l’udí 5,4 százalékkal és a Sme rodina 5,1 százalékkal. Velük ellentétben nem ugomá meg a parlamenti küszöböt a Kotleba vezette ESNS, amely úgy tűnik, megérezte Milan Mazurek, Milan Uhrík és a többi jelentős képviselő távozását, hiszen a decemberi 5,4 százalék helyett most csak 3,8-at kaptak. A magyar pártok szintén nem érnék el az 5 százalékot: az MKP-nek 2, az Összefogásnak és a Hídnak pedig 0,8 százalékot mértek. Az AKO emellett a Magyar Fórum támogatottságát is felmérte, 0,7 százalékos végeredménnyel. (nar) Változás a Penta vezetőségében Pozsony. Az év végéig elhagyja a Pentát Eduard Maták, a cég társtulajdonosa, aki az egészségügyi befektetésekért volt felelős. Jaroslav Haséák után ő a második, aki távozik a befektetési csoportból. Míg viszont Hascák maradt a cég társtulajdonosa, addig Maták teljesen megszakítja a kapcsolatot a vállalattal. A döntését úgy indokolta, hogy a húszévnyi aktív menedzselés után úgy érezte, itt az ideje a változásra. (nar) MOLNÁR IVÁN A kormány százmilliós támogatásai ellenére az ágazatok többségében folytatódtak az elbocsátások. A szállodaiparban minden negyedik alkalmazottnak szűnt meg a munkahelye, akik pedig maradtak, azoknak is több mint a tizedével esett vissza a fizetése. Pozsony. „A szlovákiai munkahelyek megtartását célzó Elsősegély program első, második és harmadik fordulójában tavaly márciustól mostanáig több mint 968 millió eurót fizettünk ki, 2,97 millió dolgozón segítve” - jelentette be pénteken Michaela Slivková Kirnaková, a munkaügyi tárca szóvivője. Az elmúlt hetekben azonban több vállalkozói érdekvédelmi szervezet is arra panaszkodott, hogy a kormány munkahelyvédelmi támogatásai nem a leghatékonyabbak. „A támogatás elenyésző, az odaítélése lassú, kaotikus és diszkriminatív, valójában így csak politikai reklámnak jó” - nyilatkozta a lapunknak pár napja Viliam Pavlovsky, a nagyjából ezer kis- és közepes nagyságú éttermet tömörítő, a 10pregastro.sk honlapon elérhető szakmai kezdeményezés alapítója. Hogy egyáltalán nem túloz, azt a Statisztikai Hivatal legfrissebb munkapiaci elemzése is alátámasztja. Eszerint a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kormányzati megszorítások miatt decemberben az összes mérvadó ágazatban folytatódtak az elbocsátások, egyes ágazatokat pedig szinte teljesen letarolt a válság. A járvány által leginkább sújtott két ágazatban dolgozókat azonban nem csupán az elbocsátás fenyegette, azok is rosszabbul jártak, akik megtarthatták a munkájukat. A szállodákban dolgozóknak egy év alatt több mint 10 százalékkal csökkent a fizetése, a bruttó havi átlagbér az ágazatban így 738 euró körül mozog. Az éttermekben dolgozók esetében a Statisztikai Hivatal ugyan stagnálást mért, ebben az ágazatban azonban már nem is nagyon volt hová hátrálni, hiszen a bruttó havi átlagbér ott 544 euró. „A koronavírus-járvánnyal járó megszorítások az alacsonyabb képzettséggel rendelkező alkalmazottaknak, a fiatalabb generációkhoz tartozóknak és a nőknek okozzák a legtöbb gondot, közülük dolgoznak ugyanis a legtöbben az erősen sújtott ágazatokban” - nyilatkozta Ján Camy, a Coface nemzetközi hitelbiztosító Szlovákiáért és Csehországért felelős igazgatója. Példaként a tavalyi harmadik negyedéves eurózónás adatokat említi, amelyek szerint, míg az alacsonyabb végzettségűek több mint 7 százaléka veszítette el az állását az előző év azonos időszakához képest, a főiskolai végzettséggel rendelkezőknek csupán az 1 százaléka. A 15 és 24 év közötti korosztályban az elbocsátottak aránya a duplája volt a többi korosztályban tapasztaltnak.
