Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)

2021-02-02 / 26. szám

2 KÖZÉLET 2021. február 2.1 www.ujszo.com Imrecze előzetes letartóztatásáról döntött a bíróság Bazin. Nem védekezhet sza­badlábon Frantisek Imrecze, a központi adó- és vámhivatal volt igazgatója - döntött tegnap Ba­­zinban a Specializált Büntetőbí­róság vizsgálóbírója. A döntés nem jogerős. Juraj Gavalec, Im­recze védőügyvédje elmondta: fellebbeztek a határozat ellen. Imreczén kívül a bíróság teg­nap előzetes letartóztatásba küldte Milan Gregát, az adó- és vámhivatal informatikai osztá­lyának volt igazgatóját és Jana Rovcaninovát, az Allexis társaság ügyvivőjét is, mind­hármuk ellen hülten kezelés kü­lönösen súlyos bűncselekménye ügyében indult eljárás. Gavalec szerint azonban a bíróság egyetért azzal, hogy a hűtlen kezelés gyanúja nincs bizonyí­tékokkal alátámasztva. Hozzá­fűzte: inkább a közbeszerzési eljárás manipulálásának gya­núja forog fenn, amiért kettőtől nyolc évig terjedő börtönbünte­tés szabható ki. Frantiáek Imrecze (TASR-feivétei) A szóban forgó gyanúsította­kon kívül múlt pénteken, a Vám­szedő fedőnevű akció keretében a Smer állítólagos mecénása, Jozef Brhel és testvére, Peter ellen is el­járás indult. Peter Brhel ugyan­csak előzetes letartóztatásba ke­rült, Jozef külföldön van, s állí­tólag egyeztet a nyomozóval a hazatéréséről. Eduard Heger pénzügymi­niszter tegnap közölte, hogy a központi adó- és vámhivatal előző vezetése által az adóhiva­talok számítógépes rendszerei­nek a beszerzésére megkötött szerződések módosításával vagy felmondásával több mint 12 millió eurót sikerült megtakarí­tania az államnak. A tárcavezető szerint a központi adó- és vám­hivatal az előző kormány idején rendkívül előnytelen szerződé­seket kötött, bebetonozva a be­szállítók jogait és az eltúlzott árakat. „Szándékosan olyan szerződéseket kötöttek, amelyek miatt az adóigazgatóságot kitet­ték a beszállítók kénye­­kedvének, így ha a későbbiek­ben egy más gyártó vagy terjesz­tő termékeit választották volna, csak nagyobb költségek árán lettek volna képesek váltani” - mondta el Heger. Jiíí Zezulka, a központi adó- és vámhivatal új elnöke szerint az említett 12 mil­lió eurót az elmúlt három hónap­ban sikerült megtakarítaniuk. „Hogy a későbbiekben elejét ve­gyük az előnytelen megrendelé­seknek, elsősorban a közbeszer­zést kell átláthatóbbá tennünk. A szerződéseket például csak a legindokoltabb esetekben lenne szabad titkosítani” - tette hozzá a pénzügyminiszter. (mi. TASR) Szlovákiában kevesebben dolgozhatnak otthonról MOLNÁR IVÁN Pozsony. Az egyre durvább járványhelyzet miatt a kormány felezólította a munkáltatókat, hogy az alkalmazottaiknak tegyék lehetővé az otthoni munkavégzést. A legfrissebb felmérések szerint azonban Szlovákia a home office tekintetében az Európai Unió legrosszabbul teljesítő országai közé tartozik. A koronavírus-járványt - leg­alábbis a lakosság tömeges beoltá­sáig - csak szigorú kijárási korlá­tozásokkal lehet kordában tartani. A teljes kijárási tilalom azonban el­képzelhetetlen, mivel ez a gazdaság teljes összeomlásához vezetne, a munkába járást a kormány így nem tilthatja meg, a munkáltatókat azonban felszólította, hogy minél több alkalmazottjuknak tegyék le­hetővé az otthoni munkavégzést. A szlovák gazdaság szerkezete miatt ez azonban egyáltalán nem könnyű feladat, ami - a kormány elhibázott lépései mellett - szintén hozzájá­rult ahhoz, hogy a vírus terjedése szempontjából Szlovákia egy ideje az Európai Unió legrosszabb hely­zetben levő országai közé tartozik. Sereghajtók vagyunk „A szlovákiai munkavállalók csupán 29 százaléka képes elvégez­ni a munkáját otthonról is, vagyis a nagy többség számára a home offi­ce továbbra is elképzelhetetlen” -A szlovákiai munkavállalók csupán 29 nyilatkozta lapunknak Éva Sadovs­­ká, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. A Gazdasági Együttműködési és Fej­lesztési Szervezet (OECD) felmé­rése szerint az általa vizsgált OECD- tagországok közül csak Törökor­szágban élhetnek kevesebben az otthoni munkavégzés lehetőségé­vel, mint nálunk. Szlovákiát így le­előzi az összes uniós tagország, be­leértve Romániát is. A Luxemburg­ban munkát vállalók nagyjából fele például otthonról is képes ellátni a munkáját, de 40 százalék felett mo­zog a brit, a svéd, a svájci, a holland, az izlandi és a dán adat is. százaléka képes elvégezni a munkáját otthonról is Sok az iparmunkás Szlovákia lemaradásához jelentős mértékben hozzájárultak az előző kormányok elhibázott gazdaságfej­lesztési lépései, amelyek miatt Szlo­vákia ma extrém módon ki van téve az olyan ágazatoknak, amelyekben az alkalmazottak töredéke dolgozhat otthonról. „Az autógyártás és az elektronikai cégek felfuttatása miatt manapság az alkalmazottak 28 szá­zaléka az iparban, 12 százaléka a nagy- és kiskereskedelemben, 9 szá­zaléka pedig az építőiparban dolgo­zik, márpedig ezekben az ágazatok­ban csak kevesen láthatják el a mun­kájukat otthonról is. Az otthoni (Felvétel: TASR/DPA) munkavégzést leginkább lehetővé tevő IT- és távközlési ágazatokban ezzel szemben 2-4 százaléknyian dolgoznak” - tette hozzá Sadovská. A fentieket figyelembe véve az sem csoda, hogy Szlovákián belül is látványos különbségek vannak az otthoni munkavégzés szempontjá­ból. „Mivel Pozsonyban jóval na­gyobb a magasabb végzettségű, a munkája nagy részét eleve számí­tógép segítségével végzők aránya, itt az alkalmazottak 42 százaléka otthonról is képes elvégezni a mun­káját. A többi régióban ez az arány ugyanakkor csak 25 és 30 százalék között mozog” - mondta Sadovská. Minden negyedik egyetemista elhagyná az országot Míg Szlovákiában az egyetemeken még marad a távoktatás, külföldön már keresik a módját annak, hogyan lehetne fokozatosan visszatérni a normális kerékvágásba. Bécsben például a neogótikus Votivkirche-templomban tart­ják az előadásokat, mert csak itt tudják bebiztosítani a hallgatók közt a biz­tonságos távolságot. (TASR/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovákiai egyetemeken tanuló hallgatók több mint 27 százaléka külföldön folytatná a karrierjét - derült ki a Praxuj.sk nevű, fiatalok oktatásával foglalkozó kezdeményezés felméréséből. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy a távozni készülő egyetemi hallga­tók nagy része elégedetlen a hazai viszonyokkal. Az elvándorlás fő okai között ugyanis a jobb fizetést, a magasabb életszínvonalat, a szakmai fejlődés lehetőségét, vala­mint az idegennyelv-tanulást jelöl­ték meg. A felmérésből az is kide­rült, hogy a legtöbben az USA-ban (12,1%) és Kanadában (11,9%) szeretnének letelepedni, de népszerű úti célnak számít Svájc (9,8%) és Norvégia (9,3%) is. Tamara Peterková, a Praxuj.sk egyik munkatársa elmondta, hogy a megkérdezettek több mint 52 szá­zaléka már a középiskola elvégzése után is fontolgatta a távozást. „Ké­sőbb azonban arra jutottak, hogy hiányozna nekik a családjuk, má­sok féltek az ismeretlentől, de akadtak olyanok is, akik nem talál­tak megfelelő szakot” - tette hozzá Peterková. A válaszadók 16 száza­léka ugyan megpróbálkozott a fel­vételivel, de nem sikerült bejutni­uk. További 2 százalék a korona­vírust is említette mint gátló ténye­zőt. A Praxuj.sk munkatársai olyan szlovákiai fiatalokat is bevontak a kérdőíves kutatásba, akik valami­lyen külföldi egyetemen tanulnak. Tőlük értelemszerűen azt kérdez­ték, hogy a lediplomázás után terveznek-e hazatérni. A válaszok alapján ezen hallgatók 60,6 száza­léka már külföldön marad. „A meg­kérdezett diákok fele cseh egyete­meken tanul, de vannak kisebb kö­zösségek Hollandiában, Dániában és Nagy-Britanniában is” - jegyez­te meg Peterková. A külföldön ta­nulók 91 százaléka azt mondta, azért mentek más országokba ta­nulni, mert úgy vélték, jobb minőségű egyetemi oktatásban le­het részük, de komoly húzóerőnek számít az is, hogy nyelvet tanulhas­sanak, hogy új embereket ismer­hessenek meg, valamint az, hogy jobb munkalehetőségek közül vá­logathatnak. Úgy tűnik, hogy a többségük meg is találta a számítá­sait, mert mindössze 15 százalék válaszolta azt, hogy az egyetem után biztosan hazatér. A felmérés január 15. és 20. kö­zött készült, az elemzők összesen 1534 egyetemi hallgatót kérdeztek meg. (nar, TASR)

Next

/
Oldalképek
Tartalom