Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)

2021-02-11 / 34. szám

www.ujszo.com | 2021.február 11. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Szabályaink bájai Talán túl veszélyes leegyszerűsíteni a valóságot? VERES ISTVÁN 7 rdekes dolgokat tanulhat-Etunk az elmúlt időszakban a szabályokról. Talán úgy is mondhatnánk, hogy az elmúlt időszakban a szabályok egyfajta kísérletező, illetve művé­szeti tevékenység alapanyagai let­tek. A szabályok is olyanok, mint a legó: különféle merész kombiná­ciókkal létrehozható belőlük szinte bármi. Az eredmény néha kicsit szögletes, néha kicsit életszerűden, de hát biztosan azért ilyen, mert tükrözi a kort, amelyben született. Sokan talán rossz néven veszik az ország aktuális vezetőinek kreati­vitását, és képtelenek felfogni, mi értelme van olyan szabályokat rá­erőszakolni a lakosságra, hogy azok a B vércsoportú autószerelők, akik rendelkeznek hét napnál nem régebbi antigénteszttel, páratlan rendszámú autóikkal csak akkor mehetnek a szomszédos járásba kirándulni, ha előtte tizenöt nappal borsikafüvel párolt csirkemellet tettek a hónuk alá, és úgy énekelték a teliholdba a Nem vagyok ideges, fő a nyugalom című 1963-as Korda György slágert. Akik ezt nem értik, azt sem tart-' ják logikusnak, hogy azokon a szerdákon, amelyeken 0,4 milli­méternél több csapadék hullik, az érintett települések közterületeit csak azok látogathatják délután há­rom és este kilenc óra között, akik az elmúlt tizenöt év során minimum két hónapig félállásban dolgoztak a lakóhelyüktől minimum hetven ki­lométeres körzetben megtalálható vegyi üzem ammóniagyártó rész­legén. Kivételt csak azok a kék szemű darukezelők kaphatnak, akik átestek már a bárányhimlőn (vagy a saját árnyékukon). Mi ebben az érthetetlen? Mit nem lehet ezen megjegyezni? Erőltes­sük már meg magunkat picit fele­­lősségileg. Gondoljunk arra, hogy. Azt se felejtsük el, hogy. A tegnapi sajtótájékoztatón elhangzottakról nem is beszélve. Hogy melyik saj­tótájékoztató? Nem a délire gon­dolok, hanem az estire. Nem a késő estire, hanem a kora estire. Hogy mi? Hogy volt egy késő esti is? Na hát kinek mi a késő este. Ja, hogy fél tizenegykor? Én akkor már aludtam, mert reggel korán kellett kelnem, hogy jusson kifli az idősek idősávja előtt, amit a gyerekeknek pakoltunk volna tízóraira, ha le nem fújták volna közben az iskola­nyitást. De azért a kifliket megvet­tem, nem árt, ha van otthon kifli. Ha megszárad, az sem baj, le lehet szépen darálni, az eredmény a zsemlemorzsa, a szakácsművé­szetben, illetve a népélelmezésben sokrétűen hasznosítható alap­anyag. Élkészítünk három tányért, az elsőbe megy a liszt, a másodikba a tojás kihabarva, a harmadikba a zsemlemorzsa. Ebben a sorrendben megforgatjuk bennük a húst vagy a zöldséget, és utána forró zsírban vagy olajban kisütjük. Ezek példá­ul a rántott ételek készítésének szabályai. Minél egyszerűbb sza­bály, annál nagyobb értelemmel bír? Talán veszélyes ennyire leegyszerűsíteni a valóságot. Túl­bonyolítani sokkal biztonságosabb. A szerző a Vasárnap munkatársa A 65 év felettieket is be lehet oltani az AstraZeneca vakcinájával A brit-svéd gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem oltásának lényegesen több előnye van, mint bármilyen kockázata, ezért felhasználható a 65 év felettiek oltására is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Immunizációs Stratégiai Szakértői Tanácsadói Csoport közöl­te, hogy a vakcinát két adagban kell alkalmazni, 8-12 hét különbséggel az első és a második oltás között. A SAGE azt is közölte, hogy bár kérdések merültek fel a vakcinának a vírus dél-afrikai változatával szem­beni hatékonyságával, nincs ok arra, hogy ne javasolnák a használatát. A Dél-afrikai Köztársaságban a héten leállították az AstraZenecával tervezett oltási kampányt, miután egy szűk körben elvégzett tanulmány adatai szerint a vakcina csak korláto­zottan véd a dél-afrikai mutáció el­len. Egyes kormányok viszont úgy döntöttek, hogy csak a 65 (sőt 55) év alattiak számára engedélyezik a vak­cinát. A szakértői csoport rámutatott, hogy a dél-afrikai tanulmányt szűk mintán végezték. „Ezt figyelembe véve a WHO ajánlja a védőoltást ak­kor is, ha vírusmutánsok vannak je­len egy országban” - áll a bizottság közleményében. „Ez az egyik vakci­na, amelyeket közönséges hűtőszek­rényben is lehet tárolni, tehát nagyon hasznos” - hangsúlyozta Szumija Szvaminathan, a WHO tudományos főmunkatársa. (mti) Lekapcsolni az internetet? SZABÓ LACI Sietnem kell az írással, hogy gyorsan el tudjam küldeni, ne­hogy addig lekapcsolják az internetet. Különben újra a gép­írónőnek kell bediktálni, telefonon. Hacsak nem kapcsolják le a telefonokat is. Micsoda, lekapcsolni az internetet? Milyen őrültség ez?-gondolják most sokan. Az utóbbi időben mégis egyre több helyen merül fel. Sőt! Oroszország jogi és műszaki szempontból is felkészült a globá­lis internetről való lekapcsolásra-jelentette ki a volt elnök, jelenleg az orosz biztonsági tanács alelnöki funkcióját betöltő Dmitrij Medvegyev orosz újságíróknak. Aztán megnyugtatólag hozzátette: egyelőre nincs előjele, hogy ez be fog következni. De van, ahol bekövetkezett. A napokban a mianmari katonai puccs után az új vezetés élt ezzel az eszközzel, előbb csak a közösségi médiát és néhány oldalt, majd egy napra rá a teljes internetet megvonta a lakos­ságtól. Számos távoli országban pedig mindig is korlátozott, cenzúrázott volt a hozzáférés, gondoljunk csak Észak-Koreára, Kínára, Kubára. Mégsem kell ilyen messzire menni, hogy az állam veszélyt lásson az internetben. Földi László, a magyar kormány „biztonságpolitikai szakértője” nyilatkozta a közszolgálati médiában, hogy le kell kap­csolni az internetet. Földi szerint „a radikális baloldal” számára ellen-^ séggé válhat az állam, és „egy bizalmas tanulmányra” hivatkozva azt mondta, „a magyar nemzet ezeréves történetének lényege és fennma­radásának kulcsa a parasztcsalád”. A kérdésre, hogy akkor mit lehet kezdeni, az volt a válasza: „Le kell kapcsolni az internetet. Igen”. Mi­vel szerinte nem a tömegek, hanem egy szűk csoport irányítja a gépe­ket. Hozzátette, nyilván nem kerül erre sor, de ez lenne az egyetlen lo­gikus lépés. Hát tessék. Ha valamivel fel lehet bőszíteni a lakosságot, akkor az az, ha ilyen „tervekkel” állnak elő. Az internetes fórumokon hemzsegő troliok szerint-megjegyzéseiket hol máshol, az interneten írják - a lekapcsolás csak azt jelentené, hogy elveszik a közösségi oldalakat, a magamutogatást és a pornót a fiataloktól. Persze ez csak mellébeszé­lés. Az internet ugyanis a 21. század oxigénje. Nélküle ma már semmi sem működne. Ismerős jelenség a 20. századból, amikor az elektromos áram nélkü­lözhetetlen lett. Fényt varázsolhatunk rövid ideig gyertyákkal, ám áram nélkül kiolvad a hűtő, a fagyasztó, nem mennek a vonatok, a gé­pek - és hosszan lehetne folytatni. Hasonló szerepet kapott a világháló. Alig van már olyasmi az életünkben, ami valamilyen módon ne kötőd­ne az internethez, és a kiiktatást azok is megéreznék, akik szerint őket ez nem érinti. Még egy liter tejet vagy kiflit sem tudnánk vásárolni (a pénztárgépek is online működnek), nem működnének a banki szolgál­tatások, leállnának a gyárak, a levelezésünkhöz sem férnénk hozzá, sem a hírekhez, nem működnének a telefonos alkalmazások, és persze a szórakoztató csatornák és a tévé sem. Aram, telefon és internet nélkül is volt élet (valaha). Ám hiába gon­dolják a fojtogató hatalmak, hatalmasok, hogy ha baj van, ha kényel­metlen helyzetbe kerülnek, akkor a legjobb megoldás lekapcsolni az internetet. Azzal csak tetézik a népharagot. Számos rossz oldala is van a világhálónak, ám annyi bizonyos, az internet a szabadságot jelenti. Tetszik, nem tetszik, ma már képtelenség nélküle élni. Lehet, a katonai vezetés megértette ezt, mert épp kaptam egy netes üzenetet mianmari barátomtól, hogy jól van... FIGYELŐ Hibrid geopolitikai vakcina Litvánia kategorikusan kizárta az orosz vakcina alkalmazását. Ing­­rida Simonyte miniszterelnök azt mondta, több nyugati oltóanyag is rendelkezésre áll, és nem szabad fontolóra venni a Szputnyik V en­gedélyezését. A 2,8 millió lakos beoltását a közös uniós vakcina­beszerzési programban biztosít­ják, ugyanis Moszkva a vakciná­val geopolitikai célokat követ. „Egy újabb geopolitikai játszma, hogy az oltóanyagot európai álla­moknak és más országoknak kí­nálják, miközben az orosz lakos­ság nincs beoltva” - hangoztatta Simonyte, aki a Twitteren a Szputny ikot a hibrid háború újabb fegyverének nevezte, melyet az oszd meg és uralkodj stratégiája jegyében vetnek be. A vilniusi orosz nagykövetség élesen bírálta a miniszterelnök kijelentéseit. Simonyte emellett rendkívül saj­nálatosnak nevezte, hogy egyes EU-tagállamok az orosz oltó­anyag használata mellett döntöt­tek, annak ellenére, hogy azt az Európai Gyógyszerügynökség nem engedélyezte. Első uniós or­szágként Magyarország engedé­lyezte az orosz vakcinát. (mti) Borzasztó orosz halálozási ráta Oroszországban tavaly 17,9 szá­zalékkal nőtt a halálozási ráta az előző évhez képest, az egyik ok a koronavírus-járvány - közölte az orosz statisztikai hivatal. Az elő­zetes adatokat még pontosítják. A hivatalos orosz adatok szerint legalább 77 068-an haltak meg a koronavírus miatt, az összes fer­tőzött száma hivatalosan 3 ,98 millió volt. Oroszország lakossá­gának csökkenése 2020-ban megközelítette a 15 évvel ezelőtti rekordot - írta Moscow Times. 2021 elején a népesség 146,24 millió volt, szemben az egy évvel korábbi 146,75 millióval. Az 510 ezres csökkenés a legnagyobb 2005 óta. (mti, úsz) Kormányülés (Kotrha)

Next

/
Oldalképek
Tartalom