Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)
2021-02-10 / 33. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. február 10. | www.ujszo.com RÖVIDEN Mianmari puccs: már lő a rendőrség Rangun. Éles lőszerrel lőtt a tüntető tömegbe a mianmari rendőrség tegnap, két tiltakozó válságos állapotban van, köztük egy húszas éveiben járó nő. A rendőrség éles lőszert, gumilövedéket, vízágyút és könnygázt is bevetett a tüntetők ellen. A mianmariak napok óta vonulnak utcára, hogy tiltakozzanak az államcsíny ellen. A megmozdulások során több tucat embert előállítottak, sokan megsebesültek. Az országban gyakorlatilag összeomlott a korona-vírustesztelés az egészségügyi dolgozók munkabeszüntetése miatt. Az emberek a hadsereg által hétfőn Rangun és Mandalaj egyes körzeteiben bevezetett kijárási korlátozások ellenére vonultak az utcára. A délkelet-ázsiai országban a hadsereg a múlt héten vette át a hatalmat. (MTI) Észak-Korea rakétaprogramja New York. Észak-Korea a nemzetközi szankciókat megsértve folytatta atom- és rakétaprogramját 2020-ban - áll abban a jelentésben, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé került. A szankciók betartását ellenőrző szakértők szerint Észak-Korea hasadóanyagot termelt, korszerűsítette ballisztikus rakétáinak infrastruktúráját, és továbbra is megpróbál atom- és rakétaprogramjához külföldről anyagot és technológiát beszerezni. (MTI) E héten elhallgat az ellenzéki Klubrádió Budapest. A Fővárosi Törvényszék tegnap ítéletet hirdetett a Klubrádió frekvenciajogosultsága ügyében indított perben, a kormánykritikus rádió csak vasárnapig használhatja frekvenciáját, a Budapest FM 92,9 MHzet, a jövőben csak internetrádióként működhet. Arató András, a Klubrádió tulajdonosa szégyenteljesnek tartja, hogy Magyarországon olyan rendszer van, hogy ilyen határozatot hozhat a Médiatanács. Dunja Mijatovic, az Európai Tanács emberi jogi biztosa a sajtószabadság szomorú napjának nevezte a döntést. (444) Leváltanák az uniós főképviselőt Brüsszel. Az Európai Unió leülés biztonságpolitikai főképviselőjének leváltására szólította fel az Európai Bizottság elnökét az Európai Parlament 80 tagja (köztük 3 szlovák képviselő), akik megalázónak nevezték Josep Borrell múlt heti moszkvai látogatását. Kijelentették, Borrell Moszkvában nem volt képes megvédeni az EU értékeit és érdekeit. Nem állt ki az európai érdekek mellett akkor sem, amikor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nyíltan bírálta az EU-t és az USA-t az állítva, vezetőiket megtévesztették. Borrell emellett nem tett említést a kelet-ukrajnai helyzetről sem. Brüsszel egyelőre kiáll Borrell mellett. (MTI, tasr) Trump újabb felelősségre vonása Nancy Pelosi demokrata párti házelnök aláírja a Trump elleni alkotmányos felelősségre vonásról szóló döntést. Jöhet a második felvonás. (TASR/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Tegnap kezdődött Donald Trump volt amerikai elnök második alkotmányos felelősságre vonási tárgyalása (impeachment) a szenátusban. Ezzel Trump lett az első amerikai elnök, aki ellen a képviselőház két alkalommal is a felmentési eljárás megindítására szavazott. Donald Trump ellen a demokraták lázadás szítása miatt emeltek vádat, a Capitolium január eleji megtámadása előtt tartott nagygyűlésen mondott, gyújtó hangú beszéde miatt, amely után hívei megrohamozták a törvényhozás épületét, ahol a szenátus éppen a Trump által elveszített, novemberi elnökválasztás eredményét készült hitelesíteni. A támadásban öten életüket vesztették, köztük egy rendőr is. Az alsóházi képviselők január 13- án megszavazták a republikánus párti amerikai elnök felmentését célzó eljárás megindítását, amelyet tíz republikánus képviselő is támogatott a 222 demokrata honatya mellett. A kongresszus 1789 óta 65 alkalommal kezdeményezett ilyen eljárást különböző szintű szövetségi tisztségviselők ellen. Hivatallal való visszaélés miatt - Trump esetét megelőzően - mindössze két elnök felelősségre vonását kezdeményezte a szövetségi képviselőház: Andrew Johnsonét és Bili Clintonét. A szenátusban azonban sem Johnson, sem Clinton esetében nem volt meg az elnök elmozdításához szükséges szavazatszám. Az impeachment eljárás nagyban hasonlít egy bírósági tárgyalásra, melyben a képviselőház vádat emel, a felsőház, a szenátus pedig lefolytatja a tárgyalást, és dönt arról, hogy megalapozott-e a vád, felelősségre kell-e vonni az elnököt. Szakértők szerint szinte biztosra vehető a volt elnök újabb felmentése, ugyanis a szenátusban kétharmados többségnek, azaz legalább 17 republikánus politikusnak is támogatnia kellene az elnök elítélését. Egy január végi szenátusi szavazás - amelynek során arról voksoltak, hogy folytassáke a Donald Trump volt elleni alkotmányos vádeljárást - is azt mutatta, hogy a republikánusok többsége ellenzi az eljárást. Ötven felsőházi republikánus képviselőből 45-en arra szavaztak, hogy a felelősségre vonási eljárás alkotmányellenes. Ha a volt elnököt mégis elítélnék, elveszítheti a neki járó juttatásokat és a szenátus egy utólagos szavazást tarthatna arról, hogy Donald Trump soha többet ne indulhasson újra elnökválasztáson - ebben az esetben csak a szenátus egyszerű többségére lenne szükség. Feljelentették az adatokat eltitkoló Müller Cecíliát Müller Cecília országos tiszti főorvos nem válaszol a járvánnyal kapcsolatos kérdésekre, mondván, az veszélyeztetné a sikeres védekezést. Hivatali visszaélés miatt feljelentették Müllert. Budapest. Hivatali visszaélés miatt tesz feljelentést Szél Bernadett független parlamenti képviselő Müller Cecília ellen, aki véletlenül Hadházy Ákosnak is elküldte azt az e-mailt, amelyben a kollégáit arról tájékoztatta, hogy nem jó indoklással utasították el az ellenzéki parlamenti képviselő adatigénylését. Szél szerint Müller Cecília eltévedt levele a bizonyíték arra, hogy törvénytelenül tartja vissza a közérdekű adatokat. Az országos tiszti főorvost Hadházy azzal kereste meg, hogy küldjön el neki szerződéseket 17 milliárdnyi EU-s pénzt felhasználó projektekről, illetve adjon lehetőséget a képviselőnek a szerződések megtekintésére. A hivatalos, Müller Cecília által aláírt elutasító válasz arra hivatkozott, hogy a képviselő kérésének teljesítése veszélyeztetné a járványügyi védekezést, ezért 45 napra meghosszabbították a határidőt. Ám utána a független képviselő újabb e-mailt kapott, aminek feltehetőleg csak véletlenül maradt a címzettjei között. Az őszinte, kollégáknak szánt levélben ugyanis Müller azt írta: „Kedves Kollégák! Nincs erre jobb szövegünk? Ez veszélyezteti a feladat ellátását, miért kell beleírni? Egyszerűen miért nem hivatkozunk a jogszabályra, hogy 45 nappal meghosszabbítjuk az adatszolgáltatást és kész. Köszönöm szépen! Cili.” Szél Bernadett ezt követően bejelentette, hogy feljelenti az országos tiszti főorvost. Szerinte a közérdekű adatok visszatartását lehetővé tevő rendelet alkotmánysértő, hiszen semmilyen garanciát nem ad arra, hogy azt az állami szervek nem visszaélésszerűen, az információs jogokat kiüresítő módon alkalmazzák. A képviselő ezért alkotmányjogi panasszal fordult az alkotmánybírósághoz is. Egyébként november óta Szél szintén kérdésekkel fordult Müllerhez (például arra várt választ, pontosan hány bentlakásos szociális és gyermekvédelmi intézményben van jelen a koronavírus), de válasz helyett Müller Cecília azt írta neki, hogy a kérdés megválaszolása veszélyeztetné a sikeres járvány elleni küzdelmet, úgyhogy még 45 nappal meghosszabbítja a határidejét a válaszadásnak. „Ezen kérdések megválaszolása a kormány illetve a tiszti főorvos szerint veszélyezteti a sikeres járvány elleni küzdelmet Tényleg találhattak volna jobb hazugságot. Totál felháborító az egész” - írta Szél Bernadett. Fekete-Győr András, a Momentum elnöke ezzel kapcsolatban azt írja: „Kamuindokokkal kitolt határidőkkel, csúsztatásokkal és hazudozásokkal próbálják elrejteni a járványt érintő legfontosabb információkat. Hiába vagyunk egy száz éve nem látott járvány közepén: nem csak az ellenzéket, de az állampolgárokat sem kezelik partnerként. Nekik a védekezés nem az életek és a gazdaság megmentéséről szól. Kizárólag hatalmi céljaik vannak, és a hatalom megtartása érdekében készek bármit eltitkolni” - fogalmaz a Momentum elnöke. (Tx, MaHa, ATV) Moszkva alázta az uniót Irán atomfegyvert akar? Varsó/Moszkva. Téves és rossz lépés volt Josep Borrell múlt heti moszkvai látogatása, amellyel az európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő jelezte, Brüsszel napirendre tér a közelmúltbeli oroszországi politikai események felett - közölte Piotr Müller lengyel kormányszóvivő, mivel az uniós főképviselő látogatását az orosz propaganda „annak megerősítéséhez használja fel, hogy a nemzetközi közösség napirendre tér egyes orosz lépések felett”. A Borrellt lejárató látogatás „orosz rendezésben zajlott”, ami aláásta a politikailag erős unió koncepcióját. A volt spanyol külügyminiszter Borrell pénteken azért utazott Moszkvába, hogy 4 év mosolyszünet után az EU és Oroszország ismét magas külügyi szinten tárgyaljon egymással. Á téma a stratégiai geopolitikai és gazdasági ügyek mellett a frissen bebörtönzött Alekszej Navalnij ügye lett volna - legalábbis ezt remélte az európai fél. Brüsszelből nézve azonban a találkozó gyorsan félresiklott. Az oroszok már Borrell érkezése előtt jelezték, hogy az EU fődiplomatája nem fog tudni találkozni Josep Borrell uniós külügyi képviselő. Moszkvában megalázták. (Tasr/ap) azokkal az orosz tisztségviselőkkel, akikkel szeretne. Ezek után Borrell azt is hiába kérte Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől, hogy találkozhasson Navalnijjal. Lavrov kétségbe vonta, hogy Navalnijt egyáltalán megmérgezték volna, és arról beszélt, hogy az EU vezetői,kulturálisán arrogánsak”, és „teljesen el vannak tévedve”... Az oroszok a kegyelemdöfést azzal adták meg az európai félnek, hogy Borrell látogatása idején kiutasítottak egy lengyel, egy svéd és egy német diplomatát... (mti, 444) Teherán. Atomfegyver fejlesztésével fenyegetőzött tegnap az iráni kormány. Mahmúd Alavi hírszerzési miniszter az állami televízióban közölte, hogy Irán nukleáris fegyver fej lesztésébe kezdhet, ha az országgal szembeni szankciókat nem oldják fel. Teherán korábban többször hangsúlyozta, hogy nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah pedig korábban fatvát, azaz vallásjogi döntést is hozott, amelyben tilosnak minősítette az ilyen jellegű fegyvereket. Alavi kijelentése ezért ritka megnyilvánulás az iráni atomprogram békés jellegét következetesen hangoztató iráni vezetéstől. „Atomprogramunk békés jellegű, és a legfőbb vezető fatvája betiltotta az atomfegyvereket, de ha Iránt ebbe az irányba nyomják, akkor az nem Irán hibája, hanem a nyomásgyakorlóké” - hangoztatta Álavi. Hamenei vasárnap leszögezte: ha Washington azt szeretné, hogy Irán eleget tegyen a 2015-ben aláírt többhatalmi atomalkuban foglaltaknak, fel kell oldania az ország ellen hozott büntetőintézkedéseket. Az USA Donald Trump volt elnök hivatali ideje alatt egyoldalúan kilépett az atomalkuból, és azóta több lépcsőben szankciókkal sújtotta Iránt. Joe Biden elnök a szankciókkal kapcsolatban kiemelte: nem Washington fogja megtenni az első lépést. Szakértők ezzel kapcsolatban arra az álláspontra helyezkednek, hogy valójában a két félnek egyszerre kellene többlépcsős intézkedések meghozatalába kezdeni, hogy visszatérjenek a megállapodásban foglaltakhoz. November végén gyilkosság áldozata lett Mohszen Farizade iráni atomtudós, akit nyugati országok az iráni nukleáris fegyver kifejlesztését célzó titkos program egyik vezetőjeként tartottak számon. Teherán Izraelt vádolta a gyilkossággal, decemberben pedig Haszan Róháni iráni elnök bejelentette, bosszút fognak állni Farizadeh haláláért. Alavi tegnap közölte, hogy az iráni hadsereg egy tagja „elősegítette” a gyilkosságot, ám részleteket nem árult el. (MTI)
