Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)
2021-02-10 / 33. szám
KÖZÉLET www.ujszo.com I 2021. február 10. I 3 643 óvoda, 664 alapiskola és 162 középfokú oktatási intézmény nyitott ki hétfőtől CZÍMER GÁBOR í % ■ | gj»f ^ Pozsony. Az oktatási miniszter szerint jól sikerült a világjárvány miatt bezárt iskolák és óvodák újranyitása. Azzal nem számol, hogy az országban minden diáknak ismételnie kelljen az évfolyamot. Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter szerint jól sikerült az oktatási intézmények nyitása. Szerinte az is helyes, hogy az egyes régiókban különböző a nyitás mértéke. „Hozzá kell szoknunk, hogy az iskolanyitásról az ottani járványhelyzet alapján az egyes régiók döntenek” - mondta a miniszter a Markíza kereskedelmi televízió politikai vitaműsorában. Hozzátette, szerinte jövő héttől már gördülékenyebb lesz az intézmények megnyitása. Keddig az iskolák és óvodák 21 százalékát nyitották meg, amely egyben azt is jelenti, hogy 112 ezer tanuló térhetett vissza az intézményekbe. Összesen 643 óvoda, 664 alapiskola és 162 középfokú oktatási intézmény nyitott ki. A Covidautomata módosítása értelmében elvben az egész országban kinyithatnának az óvodák és az iskolák. 10 éves korig a legkisebbek teszt nélkül járhatnak az intézménybe, a tanároknak, a gyermeket iskolába hordó szülőnek és az idősebb tanulóknak azonban már negatív tesztre is szükségük van. A kormány ugyanakkor elvben a regionális közegészségügyi hivatalokra bízza, hogy engedélyezik-e az oktatási intézmények kinyitását. Ezek azonban a döntést és az azzal járó felelősséget sok esetben továbbhárítják az intézmény fenntartójára, amely az alapiskolák esetében legtöbbször az önkormányzat. így történt ez a Dunaszerdahelyi járásban is. „A járványügyi helyzet kiértékelését követően arra az álláspontra jutottunk, hogy az iskolák és óvodák megnyitása ajáráson belül az amúgy is súlyos járványügyi helyzet romlásához vezetne” - idézi Somorja önkormányzata a hivatal állásfoglalását. A vitaműsorban a miniszter arról is beszélt, hogy 2-3 hét múlva megérkezhetnek az országba azok a tesztek, amelyekhez csak az orr elülső részéből kell mintát venni. Gröhling szerint ezeket a 10 évesnél fiatalabb tanulók esetében is használni lehet. Arról is beszélt, hogy az alapiskolák felső tagozatán a gargalizálós teszteket is használhatnak, amelyeknek a beszerzését mihamarabb el szeretné indítani. A tárcavezető elmondta, az alapiskolai és óvodapedagógusok oltása már ezen a héten elkezdődhet. Az AstraZenecától érkező első vakcinaszállítmányt teljes mértékben a pedagógusok beoltására használnák fel. Összesen 30—40 ezer személyről van szó, és azt Gröhling sem tudta megmondani, hogy sikerül-e a teljes állományt az első hullámban beoltani. Az 55 évnél idősebb pedagógusok azonban a Pfizer vagy Modema vakcináját kapnák. A miniszter megismételte, kizártnak tartja, hogy a világjárvány miatt az ország összes tanulójának évet kelljen ismételnie. „Személyzeti és kapacitási okokból is kizárt, hogy 50 ezer diák megismételje az évfolyamot” - mondta. Hozzátette még, hogy a tárca február végéig dönt arról, vajon törli-e az írásbeli érettségi szövegalkotás részét. Korábban már bejelentették, az érettségi vizsga tesztrészét nem tartják meg, a szóbelit pedig egyelőre nem tervezik eltörölni. Hogy is van ezzel az egymilliárddal? ÖSSZEFOGLALÓ Tovább forrnak az indulatok az állítólag véglegesen elveszett, egymilliárd eurós forráscsomag körül a koalícióban. Ám valóban elveszett ez a pónzcsomag? Megpróbáljuk kibogozni a szálakat. Mint arról beszámoltunk, Lucia Duris Nicholsonová, az SaS EP- képviselőjé és Jana Bittó Cigániková, a párt parlamenti képviselője hétfőn egy sajtótájékoztatón kijelentette: a jelenlegi kormány több mint egymilliárd eurót csoportosíthatott volna át az Európai Régiófejlesztési Alapból az Európai Szociális Alapba. Ez azért lett volna lehetséges, mert a járvány miatt az Európai Bizottság lehetővé tette, hogy az eddig nem kimerített európai pénzalapokat a koronavírus által okozott károk enyhítésére fordítsák. Az említett összeget az SaS politikusai szerint többek között az alkalmazottak, a vállalkozók és az első vonalban dolgozó emberek megsegítésére fordíthattuk volna. Ezt a lehetőséget azonban elszalasztottuk, mivel a pénzösszeg átcsoportosítására szerintük csak a múlt év végéig lett volna lehetőségünk. Az Európai Régiófejlesztési Alapban a programozási időszakban 7 milliárd euró volt, hat év alatt azonban csak 2 milliárdot merített belőle Szlovákia - a fennmaradó 5 milliárdból 1 milliárdot lehetett volna átcsoportosítani. Nicholsonová azt állítja, épp ez a pénz veszettel. RemiSová cáfol Veronika Remisová kormányalelnök (Za lüdí), régiófej lesztésért és beruházásokért felelős miniszter szerint azonban Nicholsonová hazudik, és rossz információkból indul ki. „Sosem hittem volna, hogy a koalíciós partnereim állításait kell majd cáfolnom” - jelentette ki a Rádió Expres műsorában, hozzátéve, hogy Nicholsonová egy nagyon bonyolult témába fogott bele, amelyhez nem ért. Szerinte ugyanis 2020-ban egyetlen eurónyi európai forrás sem veszett el, sok év után először. „Ez történelmi siker” - mondja Remisová, aki szerint az Európai Bizottság is megerősítette, hogy Szlovákia nem vesztett el forrásokat. Hogy veszhet el a pénz? Az Euractiv elemzése rámutat: egy tagország csak két esetben veszíthet el véglegesen forrásokat az európai alapokból. Az egyik ilyen eset az úgynevezett decommitment. Egyszerűsítve: egy országnak minden pénzügyi évre elkülönítenek egy bizonyos pénzcsomagot, melyet legkésőbb három év alatt kell elköltenie (ez az úgynevezett N+3 szabály). Ha ez nem sikerül, a pénz elveszik. Szlovákia már veszített így 150 millió eurót még Peter Plavcan (SNS) oktatási miniszter idejében, mikor a tudományra és kutatásra fordítható forrásokat kellett visszaküldeni Brüsszelnek. Ahogy azonban Remisová is bejelentette, a válságmenedzsmentnek köszönhetően idén nem került sor decommitmentre - sem a Régiófejlesztési Alapból, sem a Kohéziós Alapból, sem a Szociális Alapból nem veszett el egy euró sem. A másik lehetőség a pénzforrások végleges elvesztésére a korrekció - ez akkor történik meg, ha az európai alapokból megvalósuló projekteknél tudatos vagy nem tudatos hibákat találnak. Itt a támogatottnak a saját pénzéből kell kifizetnie, amit eredetileg az európai pénzekből fizettek volna, ebben az esetben azonban a pénz az illetékes tárcához tér vissza, és más projektekre lehet felhasználni. Az egyes alapok közti átcsoportosítás lehetőségének kihasználatlansága tehát az Euractiv szerint nem ok arra, hogy elvesszen a pénz, vagy vissza kelljen küldeni. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy végül nem veszhet el. Szlovákia ugyanis nagyon lassan meríti az európai alapokat, és a maradék 8,5 milliárd eurót, ami még rendelkezésre áll, nem egész 3 év alatt kell elköltenie - ez pedig az eddigi tempót tekintve szinte lehetetlennek tűnik. A miniszterek sara S hogy minek köszönhető az Európai Szociális Alapba történő átcsoportosításban tapasztalható rugalmatlanság, amivel Nicholsonová példálózott? Remisová azt állítja, ő nem rendelkezhet az átirányításról, csak menedzselheti, a pénz átirányítása a minisztériumok kezében van. Ezért márciusban felszólította a minisztereket, hogy tegyenek rendet a tárcájukhoz tartozó európai alapokkal kapcsolatos ügyekben, szüntessék meg az értelmetlen vagy kivitelezhetetlen felhívásokat, és tegyék félre azokat a felhívásokat, amelyek várhatnak - az így felszabaduló pénzeket pedig irányítsák át a vírüs elleni harcra. Remisová ezután áprilisban 1,1 milliárd eurót irányíttatott át a kármentésre: 204,3 millió került az egészségügyi rendszerbe, 330,2 millió a kis- és középvállalkozások támogatására, 410,2 millió pedig a foglalkoztatás fenntartására. A vonatkozó kormányhatározat felszólította a minisztériumokat, hogy keressenek további, felszabadítható forrásokat tavaly júliusig. A minisztériumok azonban júliusban úgy válaszoltak Remisovának, hogy további forrásokat nem irányítanak át a Szociális Alapba, sőt, néhány minisztérium jelezte, ők több pénzt is el tudnának költeni. Remisová kiemelte: a Milan Krajniak (Sme rodina) vezette szociális minisztérium irányítása alá tartozó Szociális Alapba például párttársa, Andrej Dolezal közlekedési miniszter is irányíthatott volna forrásokat, mivel ő a 6 milliárd eurós integrált infrastrukturális program felett rendelkezik, ám Dolezal is azt írta Remisovának, nem tud további pénzt felszabadítani. Bocsánatkórós Az ügynek valószínűleg lesz folytatása. Az Aktuality.sk szerint Richard Sulik, az SaS elnöke már elnézést kért koalíciós partnereitől párttársai állításai miatt, és tárgyalni fogNicholsonovával, akit azért is bírálnak a koalíciós politikusok, mert a sajtótájékoztató előtt személyesen nem egyeztetett a történetről Remisovával. Nicholsonová állítólag a jövő héten a koalíciós tanács előtt magyarázza majd el álláspontját. (fm, Denník N, Euractiv, Aktuahty.sk) Összesen 112ezertanuló térhetett vissza a ta n i ntézményekbe (Somogyi Tibor felvétele)
