Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)

2021-01-30 / 24. szám

MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 8 I RÖVIDEN Magyarellenesség miatt román bírság Kolozsvár. A bukaresti ítélőtábla tegnap megalapozatlannak találta és elutasította Klaus Iohannis ál­lamin óvását, és helybenhagyta azt a bírságot, melyet a román Országos Diszkriminációellenes Tanács rótt ki az elnökre tavaly áprilisi magyarellenes gyűlölet­beszéde miatt. Iohannis tavaly április 29-i tévébeszédében ma­gyar nyelvű, „Jó napot kívánok, PSD!”, illetve, Jó napot, Ciola­­cu!” köszöntésekkel gúnyolódva azzal vádolta az akkor legna­gyobb parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki Szociálde­mokrata Pártot (PSD), hogy odaadná Erdélyt a magyaroknak, a PSD-elnöknek pedig feltette a kérdést: „Vajon mit ígért Orbán Viktor magyar kormányfő cse­rébe a megegyezésért?” (MTI) Megölték az iraki iszlamista vezért Bagdad. Iraki biztonsági erők végeztek Abu Jaszer al-Isszávi­­val, aki azt állította magáról, hogy az Iszlám Állam terror­szervezet iraki hálózatának a vezetője és a szélsőségesek ka­lifájának helyettese - közölte Musztafa al-Kádimi iraki mi­niszterelnök. Az Iszlám Állam Irakban és Szíriában szervező­dött fegyveres terrorhálózattá, de Irakban 2017 decemberében katonai vereséget szenvedett. Egykori vezérét, Abu Bakr al- Bagdadit tavalyelőtt ölték meg Szíriában egy amerikai akcióval. A múlt héten az Iszlám Állam jelentkezett a bagdadi Báb as- Sarkí piacán elkövetett kettős öngyilkos robbantásos merény­let végrehajtójaként, a támadás­ban 32 ember meghalt. (MTI) Kína keményen betart a briteknek Peking. Kína nem fogja elfo­gadni a brit tengerentúli státus alapján kiadott útleveleket érvé­nyes utazási dokumentumként vasárnaptól kezdve -jelentette be Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő, az után, hogy London részleteket közölt a vonatkozó vízumeljárásról, amelyen ke­resztül 5,4 millió hongkongi jut­hatna brit állampolgársághoz. Csao szerint a brit tengerentúli státus alapján kiadott vízummal London súlyosan megsérti Kína szuverenitását. A brit tengeren­túli státusszal rendelkező hong­kongiak olyan vízumot kérel­mezhetnek, amely alapján öt évig tartózkodhatnak Nagy-Britanniá­­ban, hat év után állampolgársá­gért folyamodhatnak. (MTI) Putyin aláírta az Új START-szerződést Moszkva. Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök a hadászati támadófegyverek csökkentésé­ről szóló orosz-amerikai Új START-egyezmény meg­hosszabbításáról rendelkező törvényt. A felek között kedden diplomáciai jegyzékváltás tör­tént a szerződés 2026-ig történő meghosszabbításáról. (MTI) 2021. január 30.1 www.ujszo.com Forró orosz hétvége jön ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus arra szólítja fel az embereket, hogy a hétvégén újra vonuljanak utcára és tiltakozzanak Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszere ellen. Navalnij követői múlt szombaton több mint száz városra kitelj edő és több tízezer embert mozgósító tilta­kozást szerveztek, amellyel kapcso­latban a hatóságok példátlanul sok, közel 4000 embert vettek őrizetbe. Hasonló, engedély nélküli tüntetést hirdettek meg most vasárnapra is, amelynek az orosz hatóságok meg­próbálják elejét venni. Az ügyészség és a rendőrség figyelmeztetést adott ki, amelyben óvott a vasárnapi tün­tetéseken való részvételtől, és sürget­te a nem engedélyezett eseményekre mozgósító üzenetek közösségi médi­ából való eltávolítását. Egyben elren­delték Ljubov Szóból, Navalnij köz­vetlen munkatársa, Anasztaszija Va­­sziljeva, az Orvosok Szövetségének vezetője, Marija Aljohina, a Pussy Riot punkzenekar tagja és Oleg Na­valnij, a politikus öccse 48 órás le­tartóztatását, a járványügyi előírások megsértése címén. Külön történet Vasziljeva letar­tóztatása, akire hajnali háromkor törtek rá az egyenruhások: Anaszta­­szia Vasziljeva éppen zongorázott, Beethoven Für Elise című szerzemé­nyét játszotta. A doktornő még akkor bujtása tiltakozó akciókban való részvételre címen. Volkov Németor­szágban él. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője figyelmeztette az interne­tes szolgáltatókat, ne terjesszék a nem engedélyezett tüntetésen való rész­vételre buzdító felhívásokat. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő el­mondta, hogy Moszkva megenged­hetetlennek és a belügyeibe való be­avatkozásnak tekinti Heiko Maasnak az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében elhangzott nyilatko­zatát, amelyben a német külügymi­niszter Navalnij és a január 23-i en­gedély nélküli tüntetéseken őrizetbe vettek azonnali szabadon bocsátását követelte. Mint mondta, ezt az orosz fél hamarosan a berlini diplomácia tudomására fogja hozni. (MTI, ú) USA: kevésbé hisz a táliboknak Washington/Kabul. Az új amerikai kormányzat felülvizs­gálja a radikális iszlamista afga­nisztáni tálibokkal 2020 február­jában kötött megállapodást - kö­zölte az amerikai külügyminisz­térium Antony Blinken tárcave­zető Asraf Gáni afgán elnökkel folytatott telefonbeszélgetéséről beszámolva. Az amerikai kor­mány tájékozódni kíván arról, hogy a tálibok mennyiben tettek eleget kötelezettségeiknek az erőszak mérséklése, a más terror­szervezetekkel való kapcsolatok beszüntetése és az afgán kor­mánnyal való tárgyalások terén. Az említett kötelezettségek telje­sítése fejében Donald Trump ak­kori elnök az amerikai csapatok kivonását helyezte kilátásba áp­rilis végéig. Áz új elnök, Joe Bi­­den január 20-i beiktatása előtt nem sokkal Trump 2500 főre csökkentette a dél-ázsiai ország­ban állomásozó amerikai kato­nák számát. Az egyeztetés nélkü­li csapatcsökkentést az USA több NATO-partnere elítélte. Az ame­rikai külügyi tárca egyértelművé tette, a Biden-adminisztráció össze akarja hangolni Afganisz­­tán-stratégiáját szövetségeseivel. A dohai békemegállapodás megsértésével vádolta tegnap a tálibok egyik szóvivője az Egyesült Államokat, amely sze­rinte civileket bombáz Afga­nisztánban. Mohammed Naim hangsúlyozta, hogy ők a maguk részéről betartják a 2020 febru­árjában aláírt egyezményt. (MTI) Putyin a rohamrendőrséget szabadítja is folytatta a zenélést, amikor a rend­őrök arról tájékoztatták, hogy át fog­ják kutatni a lakását. Amikor befe­jezte, megkérdezte, hogy „senki sem tapsol?”. A hatóság emberei nem dí­jazták a játékát... Vasziljeva két kis­korú gyermeke egyedül maradt ott­hon, és mivel a nő nem tud dolgozni, a betegeit sem tudja ellátni. Navalnij csapata szerint bár a rendőrség a jár­ványügyi korlátozások megsértésére hivatkozik a múlt hétvégi tömegtün­tetések miatt, valójában azért kutatja át a politikus családjának és munka­társainak otthonait, valamint az iro­dáit, mert „Putyin őrülten fél”. Az orosz Nyomozó Bizottság bün­tetőeljárást indított Leonyid Volkov, a Navalnij-hívek regionális törzsei­nek vezetője ellen, fiatalkorúak fel­ráatiltakozóktízezreire (TASR/AP) Ellenzéki vezetők listája Magánosított egyetemek Budapest. A Pulzus Kutató In­tézet felmérése szerint Dobrev Klára és Karácsony Gergely lehet a legalkalmasabb ellenzéki minisz­terelnök-jelölt. A felmérésből az is kiderült, a válaszadók 35%-a még bizonytalan, nem tudják, kit vá­lasztanának. Ha a teljes lakosság körében vizsgáljuk a válaszokat, a politikusok közül Dobrev Klára és Karácsony Gergely kapta a legtöbb szavazatot. A DK európai parla­menti képviselője és a Párbeszéd társelnöke 14 százalékkal holtver­senyben állnak az élen. A harmadik helyen Jakab Péter, a Jobbik elnöke áll 12%-kal, a 4. pedig Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely függet­len polgármestere 11%-kal. A kor­csoportokat tekintve a politikusok közül a 18 és 39 év közötti kitöltők többsége Jakab Pétert (19%), a 40 és 59 év közöttiek Karácsony Ger­gelyt (1 8%), míg a 60 éves vagy an­nál idősebb korosztály Dobrev Klárát (22%) tartja a legalkalma­sabbnak. A település szerinti meg­oszlás tekintetében pedig a politi­kusok közül Budapestről Kará­csony Gergely kapta a legtöbb sza­vazatot (17%), a megyeszékhe­lyekről Dobrev Klára (20%), a vá­rosokból (20%) és községekből (15%) pedig Jakab Péter. (atv) Tegnap megszavazta a Pécsi Tudományegyetem szenátusa, hogy alapítványi fenntartásba kerüljön az egyetem. A szege­di egyetemen is többséget kapott a javaslat. Pécs/Szeged. Mindkét tudo­mányegyetem szenátusa elfogadta az egyetemi modellváltást, így a jövő­ben alapítványi fenntartásban működnek. Ezzel Magyarországon hamarosan megszűnhet az állami or­vosképzés, és a vidéki tudomány­­egyetemek privatizálódnak, a politi­kától azonban nem kerülnek távo­labb. Ugyanis a modellváltás után az egyetemi kuratóriumokba az innová­ciós minisztérium jelöli a tagokat, az egyetemek a személyekre csak javas­latot tehetnek majd. Ugyanez a sors vár a Semmelweis és a Debreceni Egyetemre is, egy hónap alatt, lénye­gében lerendezték a felsőoktatás ed­digi legnagyobb magánosítását. Míg a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) esetében egyolda­lúan döntött a kormány az intézmény alapítványi fenntartásba adásáról, a tudományegyetemeknél már a sze­nátus hozzájárulását szabta feltétel­ként a kormányzat. (MaHa.Tx) 14 embert őrizetbe vettek, két rendőr megsérült csütörtök este a lengyel fő­városban azon a tüntetésen, amelyet az alkotmánybíróság abortusztör­vénnyel kapcsolatos szigorú ítéletének hatálybalépése miatt tartottak. A bé­késen induló tüntetés során három tiltakozó - köztük az utóbbi időben kor­mányellenes megmozdulásokat szervező Nők Sztrájkja nevű feminista moz­galom egyik vezetője, Klementyna Suchanow - behatolt az alkotmánybíró­ság területére, az épület előtti járdát pedig leöntötték piros festékkel. A ké­sőbbiekben a tiltakozók rendőrautókat, épületeketfestettekössze. (TASR/AP) Keleti visszavándorlás indult a járvány miatt London. A járvány miatt sok ke­leti bevándorló szedte a sátorfáját és visszatért hazájába - írja a brit Eco­nomist. Azaz megfordult az évek óta tartó folyamat, a románoknál kb. 1,3 milliónyian költöztek haza, a bolgároknál 500 ezer főről lehet szó, a litvánoknál pedig most elő­ször többen érkeztek vissza, mint amennyien elmentek. Belejátszott ebbe a fertőzésen kívül, hogy meg­rendült a gazdaság és változnak a munkakörülmények. A lengyelek közül kétmillióan élnek más or­szágban, ami az összlakosság 5%-át teszi ki. Köztük igen sok a magasan képzett. A románok számára külö­nösen fájó az orvosok és ápolók tö­meges elvándorlása. A migráció érdekütközést okoz az egyének és a hatalom között, mert az emberek jobb életre vágynak, a kormány vi­szont azt szeretné, ha maradnának és fizetnék az adót. Persze sok eset­ben a külföldi kaland csak arra az időre szól, amíg az érintettek össze­szedik az indulótőkét vagy a szak­tudást. A határon túl élő lengyelek száma már 3 éve csökkenni kez­dett. Nem utolsósorban azért, mert a kelet-nyugati gazdasági különb­ség mérséklődik. Már nem olyan ordítóan nagy a szakadék a bérek között sem, főleg a legképzetteb­beknél nem. Ha mégis, akkor pl. Románia azt csinálja, hogy a szoft­verfejlesztőknek nem kell jövedel­mi adót fizetniük, és máris verseny­­képesek a hazai keresetek. Csak Londont a Covid-19 kitörése óta mintegy 700 ezer külföldi hagyta ott, mert magasnak találta a lakás­­bérleti díjakat, továbbá beszűkültek a munkalehetőségek. (hvg, ú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom