Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-30 / 24. szám
www.ujszo.com | 2021. január 30. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Csapdában Választhatunk: Matovic vagy Pellegrini MARTIN VANŐO ég soha nem világított ennyire fényesen Peter Pellegrini politikai csillaga, mint ahogy a legfrissebb közvéleménykutatások mutatják, Igor Matovicé meg mintha leáldozóban lenne. Kormányzási stílusát látva ez nem is meglepő, annál inkább az, hogy mennyire megindult Pellegrini szekere. Simán elnézik neki az emberek például azt, hogy a nagy be- és lezárások idején kinyittat magának egy luxusüzletet, hogy a zakók között válogathasson. Nyilván szemet hunynak majd afelett is, ha a nagy letartóztatási hullámban esetleg az ő pártjából is elvisznek valakit a rendőrök. Ha nem történik valami égbekiáltó, a Hlas elnökének lesz a legtöbb esélye arra, hogy ő legyen a következő miniszterelnök. Azért is meglepő ez, mert egy éve még teljesen nyilvánvaló volt, hogy az ország java hatalomváltást szeretne, és le is váltotta azt a kormányt, amelyet hivatalosan Pellegrini vezetett, a háttérből meg Robert Fico irányított továbbra is. A Smerrel szemben már akkora volt az ellenszenv, hogy egyszerűen nem nyerhetett újabb választást. Most meg Pellegrini lenne a befutó egy előrehozott választáson. Azt teljesen felesleges magyarázni, hogy a Hlas a Smer 2, a pártelnök nem is igyekezett és továbbra sem törekszik új embereket gyűjteni maga köré, megelégszik azzal, hogy vitte magával a még elfogadható régi smeres kádereket. Azóta semmi újat nem mutatott. Tudják ezt a választók is, de úgy döntöttek, hogy ez egyáltalán nem zavarja őket. Elhitték az egyszerű történetet, hogy itt valami új j ött létre azzal, hogy új nevet vettek fel és megszabadultak a legelfogadhatatlanabb figuráktól. Mintha Fico meg Kalinák nélkül ez a csapat sokkal jobb lenne a régi Smemél, sőt, többet érne, mint az egész jelenlegi kormánykoalíció. A legutóbbi felmérések azt mutatják, ha bukna a kormány, nem lenne más forgatókönyv, mint a Pellegrini-Fico-duó visszatérése. Ezzel pedig jön az az émelyítő érzés, hogy csapdába estünk, a saját döntésünk következtében. Vagy végig csapdában voltunk, a szegényes politikai választék miatt. Pedig egy évvel ezelőtt úgy tűnt, minden másképp lehet. Úgy tűnt, Ján Kuciak meggyilkolása egy politikai reneszánsz kezdetét jelentheti. Ez pedig sokáig nem fog megismétlődni. Akkor hirtelen új generáció lépett a politikai porondra, addig is sikeres emberek bukkantak fel a ringben, és elhihettük nekik, hogy a helyes irányba akarják lökdösni ezt az országot. Csakhogy egy részük fatális hibát követett el a választás előtti versengésben. Bár a választók elutasították a Smert, de helyette inkább egy „régi politikusnak”, Igor Matovicnak szavaztak bizalmat. A Za l’udí, a Spolu, a PS, a KDH most elhanyagolható politikai erő, a partvonalra sodródtak és ma nem jelentenek alternatívát. Kudarcuk pedig másokat is elriaszthat attól, hogy a _ politikával próbálkozzanak. Csapdában vergődünk. A szerző a Trend kommentátora (Danglár/T rend) A túlzás iskolapéldája? Lincoln és Washington emlékét is törlik, a döntés vihart kapart. A San Franciscó-i tanfelügyelet szavazással úgy döntött, hogy sem Abraham Lincoln, sem George Washington egykori amerikai elnök, sem más kiemelkedő személyek nem méltók arra, hogy iskolák viseljék a nevüket, ezért 44 állami tanintézet kényszerül névváltoztatásra. A szavazás 6:1 arányban dőlt el a névfosztás javára, de már három éve vitatkoztak rajta. A rendelkezés szerint el kell távolítani azoknak a történelmi személyeknek a nevét, akik közvetlenül vagy széles körben kapcsolódtak a rabszolgatartáshoz, elnyomáshoz, rasszizmushoz, emberek leigázásához. Lincoln és Washington mellett Thomas Jefferson volt elnök neve is nem kívánatos lett, mivel - akárcsak Washingtonnak - neki is voltak rabszolgái. A listára felkerült Dianne Feinstem, San Francisco volt polgármestere. A 87 éves Feinsteinnek azt rótták fel, hogy 1984-ben nem cserélte sértetlenre a városháza előtti konföderációs zászlót (a polgárháborúban a déli rabszolgatartók lobogóját), miután azt másodszor is megrongálták, hanem egyszerűen levettette azt. Sok szülő felháborodott, akadt, aki viccnek nevezte a döntést, a legtöbben azt kifogásolják, hogy nem kérték ki sem történészek, sem az érintettek véleményét. San Francisco afroamerikai polgármester asszonya, London Breed szerencsétlennek nevezte az időzítését, mivel a járvány miatt márciusig zárva vannak az iskolák, a tanulókra pedig épp elég lelki teher nehezedik. Mint mondta, a vitába be kell vonni a szülőket és másokat. Harold Holzer történész ellenzi az átnevezéseket, mert igazságtalan valakit a jelenkor erkölcsi mércéje alapján méltatlannak találni, holott két évszázada tökéletesen megfelelt az akkori társadalmi morálnak. Lincolnra külön is kitért, mondván, sokkal inkább felszabadító volt (a rabszolgaság eltörlésével), mint az indiánok elnyomásának embere. Lincoln elnöksége alatt is folyt az indián őslakosság leigázása. Áprilisig kaptak időt az iskolák, hogy új névvel álljanak elő, azokról a tanfelügyelet szavaz. A testület szerint évekbe telhet a névváltás. (mti) Amíg a medveköröket rójuk NYERGES CSABA Mindaddig, amíg nem tesznek különbséget a már beoltott és a még oltásra váró emberek között, amíg nem lesznek első és másodrangú polgárok ilyen szempontból is, addig talán nem feszülünk újra egymásnak, fittyet hányva a távolságtartási szabályokra. Nem válik létkérdéssé, hogy éppen kik kerülnek az oltási listák élére. Most még érdekességként olvashatunk arról, ki, milyen trükköket vet be itthon és a nagyvilágban azért, hogy hamarabb megkaphassa az oltást. Egy kanadai kaszinómogul és színésznő felesége például magánrepülővel utazott a napokban az alaszkai határ közelébe. Az őslakosoknak szánt vakcina beadatásához elég volt azt hazudniuk, hogy egy helyi motelben dolgoznak. Utólag lebuktak persze, de a védettséget már nem vehetik el tőlük. Van ellenpélda is, a 78 éves világsztár, Hamson Ford nem akarta, hogy ismertsége miatt előnyben részesítsék. Amikor az első vakcinát kapta meg Kaliforniában, ugyanúgy két órán át állt sorban, mint az összes többi ember. A tavasz és a nyár közben nagyon hamar ránk köszönt majd, és előbbutóbb újra nyitni fogják a határokat, mert országok omolhatnak össze, ha üresen maradnak a tengerpartjaik. Ha az utazást Covid-útlevélhez kötik, egyszeriben nem lesz mindegy, hogy kinek mennyit kell várnia az oltásra. Ha pedig a Covid-útlevélre nemcsak külföldi út során, hanem itthon is szükség lesz, az már valóban komoly feszültségeket kelthet a társadalomban. Főleg akkor, ha a rendelkezés életbe lépésekor még mindig százezrek várnak a sorukra. Amennyiben egy koncertre, a focimeccsre, a termálfürdőbe, a színházba, vagy éppen a hipermarketbe is csak az oltást igazoló hivatalos irattal lehet majd belépni, netán munkába menni, koránt sem lesz mindegy, hogy van-e már a birtokunkban ilyen papiros, vagy még mindig várhatunk rá. Mert különben folyamatosan teszteltetnünk kellene magunkat, ha szabadon akarnánk mozogni. Mint ahogy most is csücsülhetnek otthon azok, akik nem voltak teszten. Persze, ez rajtuk múlott, az ő döntésük volt, azt oltást viszont hiába is kérnénk, ha nem lesz elég vakcina addig. Ráadásul az emberek jó részének már kezd nagyon elege lenni ebből a karanténszabályos világból, és ha túl későn szabadulunk ki a bezártságból, végül úgy járhatunk, mint a sokáig ketrecben tartott romániai medve, akit hosszú idő után engedtek el egy erdős rezervátumban. Ugyanúgy rójuk majd tovább a két méter sugarú medveköreinket a szabadban is, mint a ketrec bezártságában éveken át. Mégis, bizakodóak lehetünk, mert a járványhelyzetet eddig viszonylag jól kezelte a világ. Az emberi kapcsolatok szintjén legalábbis. Ha a maszkokból, oltóanyagból nem is volt, nincs is elég, empátiából, odafigyelésből, törődésből nem volt nagy hiány. Kérdés, hogyan kezelik az országok az előttünk álló hónapokat, azt az időszakot, amíg nem juthat mindenki oltáshoz. Ha a Covid-útlevelet csak akkor és csak úgy vezetik be, hogy ezzel senkinek ne okozzanak hátrányt, akkor nagy baj nem lehet. Ehhez az is kell, hogy a veszélyeztetett csoportok után következő beoltottak is türelemmel kiváiják, amíg mindenki vakcinához juthat. Hiszen a védettség a jelenlegi helyzetben már önmagában óriási ajándék a gyakran halálossá váló kórral szemben. FIGYELŐ 92%-ban hatékony a Pfizer oltóanyaga Izraelben 92%-ban bizonyult hatékonynak a Pfizer/ BioNTech oltóanyaga a klinikai tesztek utáni első, ellenőrzött eredmények alapján - jelentette a The Times of Israel. A Makkabi egészségbiztosítási által beoltott 163 000 izraeli közül csak 31 -en fertőződtek meg az első 10 napban. A teljes védelem elérését a második oltás után egy héttel ígéri a gyártó. A másik, statisztikailag azonos, nem beoltottakból álló kontrollcsoportban 6437-en fertőződtek meg. „Ez nagyon-nagyon jó hír” - mondta a biztosító vezetője a lapnak. Ez az első tanulmány, amely ilyen nagy számban foglalkozik a teljesen beoltott páciensekkel, „valós körülmények” között, nem klinikai tesztek során, ahol 95%-os volt a védettség. „Ez nagyon magas szám, jóval a kísérletek alapján várható szóráson belül van ” - mondta Éj al Lesem professzor, a Síba Kórház fertőző betegségeinek szakembere. Az oltás hatékonyságát tovább erősíti, hogy a mégis megfertőződött, vírushordozóvá vált beoltottak közül senki sem került kórházba, senkinek nem voltak súlyos tünetei. Izraelben december 20-a óta már a lakosságának 31 %-át beoltották (2,85 millió főt), 15%-uk pedig már a második dózist is megkapta, (mti) Kárpótlás mellókhatásokórt Szingapúrban több ezer dollár fizetnek azoknak, akiknél komoly mellékhatásokat okoz a koronavírus elleni oltás - írta a The Straits Times szingapúri lap. Átszámítva 6300 eurót kapnak azok, akik az oltás következtében kórházba, intenzív osztályra kerülnek. Halál vagy az életet maradandóan befolyásoló súlyos mellékhatások esetén a kormány ennek a több mint hússzorosát fizeti ki. így akarják erősíteni a lakosságban azt a meggyőződést, hogy szükség van az oltásra és az biztonságos. A „fájdalomdíj” az országban állandó jelleggel élő külföldieknek is jár. Szingapúrban is a Pfizer/BioNT ech-vakcinát használják. (mti)
