Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)

2021-01-29 / 23. szám

MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 8 | 2021. január 29.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Politikai gyilkosság: német büntetés Frankfurt. Életfogytig tartó sza­badságvesztésre ítélték az utóbbi évek egyik legsúlyosabb német­­országi politikai bűncselekmé­nye, egy Hessen tartományi helyi politikus elleni gyilkosság elkö­vetőjét. Az ítélet szerint a 47 éves férfinak a lehető legsúlyosabb büntetés, tényleges életfogytig­lanjár, amiért megölte Walter Lübcke kereszténydemokrata (CDU) politikust, a Kassel kerü­leti államigazgatási hivatal veze­tőjét. Stephan E. 2019. június 2- án egy fej lövéssel kivégezte Lübckét, aki 2015-ben erőtelje­sen kiállt az országba érkező menedékkérők befogadása mel­lett. A bűncselekményt Német­ország második világháború utá­ni történetének első szélsőjobb­­oldali indíttatású politikai gyil­kosságaként tartják számon. (MTI) Felmentettók az újságíró gyilkosát Iszlámábád. Megerősítette a pakisztáni legfelsőbb bíróság a korábban Dániel Pearl amerikai újságíró meggyilkolása miatt halálra ítélt Ahmed Omar Száj id Sejk felmentő ítéletét. Sejk 18 évet töltött börtönben a gyilkos­ság vádjával. Pearl családja a tegnapi ítéletet „az igazságszol­gáltatás paródiájának” nevezte, amely szerintük a világon min­denütt veszélybe sodoija az új­ságírókat. A The Wall Street Journal újságírójaként dolgozó, 38 éves Pearl 2002. január 23-án tűnt el Karacsiban. Elrablói Pe­­arlt lefejezték, a kivégzésről ké­szült videót elküldték az USA karacsi konzulátusának. (MTI) Antony Blinken Irán atomprogramjáról Washington. Az USA csak ak­kor tér vissza az iráni atomprog­ramról kötött hathatalmi megál­lapodáshoz, ha Irán is visszatér az abban foglalt vállalásai telje­sítéséhez-jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminisz­ter. Blinken első külügyminisz­teri sajtótájékoztatóján világossá tette, hogy Joe Biden elnök „kristálytisztán megmondta, ha Irán ismét teljes mértékben telje­síti kötelességeit, akkor az USA is így fog tenni”. Az USA 2018- ban lépett ki a megállapodásból, amelynek értelmében Irán korlá­tozta nukleáris tevékenységét, cserébe a nemzetközi közösség feloldotta az országgal szembeni szankciók jelentős részét. (MTI) Kivonul a Frontex Magyarországról Budapest. Kivonul Magyaror­szágról az uniós határőrizeti szerv. A Frontex úgy látja: ha to­vábbra is részt venne a magyar határvédelmi tevékenységekben, akkor egy uniós joggal ellentétes gyakorlat részese lenne. A döntés azután született meg, hogy Ma­gyarország nem hajtja végre az Európai Bíróság december 17-i ítéletét, amely kimondta, Buda­pest jogellenesen küld vissza migránsokat Szerbiába. (hvg) Navalnij őrizetben marad ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Helybenhagyta a Moszkva megyei bíróság Alekszej Navalnij orosz ellen­zéki politikus 30 napos letar­tóztatását, akinek lakásában házkutatást is tartottak. Navalnijt január 17-én a moszkvai reptéren vették őrizetbe, amikor visszatért Németországból, ahol gyógykezelést kapott, miután au­gusztusban Oroszországban - több nyugati laboratórium szakvéleménye szerint - megmérgezték. A politikust azért vették őrizetbe, mert az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat szerint megszegte egy rá korábban kiszabott, felfüggesztett börtönbüntetés feltételeit. A himki első fokú bíróság január 19-én ren­delte el Navalnij előzetes letartózta­tását. Navalnij, aki videó-összekötte­tés révén vett részt a tegnapi tárgya­láson, az ellene indított eljárást nagy törvénysértésnek nevezte, amelynek célja mindenki megfélemlítése. Oleg is rendőrkézen Ivan Zsdanov, a Navalnij alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapít­ványának (FBK) igazgatója közölte, hogy szerdán az orosz belügyminisz­térium házkutatást tartott a Navalnij házaspár két lakásában. Az intézke­dést egy büntetőeljárás keretében hajtották végre, amelyet azon a cí­men indítottak, hogy az előzetes le-Az orosz belügyi tárca házkutatást tartott a Navalnij házaspár két laká­sában. A rendőrök a politikus fivérét, Oleget is őrizetbe vették. (tasr/ap) tartóztatásba helyezett politikus tá­mogatására és az FBK által a Putyin elnök állítólagos palotájáról készült dokumentumfilm hatására rendezett január 23-i tüntetéseken nem tartot­ták be a járványügyi előírásokat. Az álarcot viselő rendőrök az egyik in­gatlan ajtaját, amelyben a politikus fivére, Oleg tartózkodott, megkísé­relték betömi. Oleg Navalnijt a moszkvai rendőrség őrizetbe vette a házkutatás nyomán - közölte Ivan Zsdanov. Egyelőre nem tudni, mi­lyen indokkal állították elő Alekszej Navalnij testvérét. Ügyvédje szerint állapota meg­romlása miatt ismét kórházba szállí­tották az 54 éves Marija Jugyinát, akit a január 23-i tüntetésen hasba rúgott egy rendőr. Az incidensről videófel­vétel készült, amely emblematikussá vált a megmozdulással rokonszenve­­zők körében. A mintegy 100 városra kitelj edő, több tízezer ember részvé­telével tartott szombati tüntetésekkel kapcsolatban az OVD-Info jogvédő szervezet szerint 3960 embert vettek őrizetbe. Az FBK filmjét, amely sze­rint Putyin egy 1,1 milliárd eurót érő titkos uradalmat építtetett magának a Fekete-tenger partján, Gelendzsik üdülővárosnál, eddig 99 milliószor látták. Navalnij követői vasárnapra újabb megmozdulást hirdettek meg. Budapest a Kreml pártján 26 európai uniós ország írta alá azt a nyilatkozatot, amely elítélte volna, hogy az orosz rendvédelmi szervek erőszakosan lépnek fel az ország­szerte zajló tüntetéseken. Egyetlen tagállam maradt ki: Magyarország. A teljes egység birtokában az EU napi­rendre vehette volna az ügyet az Eu­rópai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tanácsának ülésén. Mivel ez meghiúsult, az Egyesült Államok fogja felhozni a témát. Szijjártó Péter külügyminisztert az Euronews kér­dezte az orosz rendőrség brutalitásá­ról. Azt mondta, amit a Navalnij­­ügyre és korábban a belarusz válasz­tásra is: támogatja az unió közös ál­láspontját. Amikor múlt héten vak­cinaügyben Moszkvában járt, nem hozta szóba a témát. (MTI, szer) Joe Biden igazi környezetvédő Washington. Nagyszabású klímavédelmi rendeleteket írt alá Joe Biden új amerikai elnök, amelyek célja a tiszta energiafor­rások részesedésének növelése, a károsanyag-kibocsátás vissza­szorítása. A tájékoztatás szerint az elnöki rendeletek főbb célként tűzik ki a szövetségi tulajdonban lévő szárazföldi és vízi területek legalább 30%-ának megőrzését az élővilág védelme érdekében. Emellett visszavágják a fosszilis energiahordozók számára nyúj­tott támogatásokat. Biden ideig­lenes tilalmat hirdetett arra vo­natkozóan, hogy újabb szövetsé­gi területeken engedélyezzék a kőolaj- és földgázkitermelést. Támogatni kívánják a tiszta ener­giára való átállást, elektromos autókra cserélnék a kormányzat járműparkját, elő akarják segíteni a tudományos kutatásokat, illetve megsegítenék az ipari szennye­zés által leginkább érintett, ala­csony jövedelemmel rendelkező, kisebbségi közösségeket. Az el­nök április 22-re, a Föld napjára nemzetközi klímaügyi csúcsta­lálkozót hívott össze. Arra is ki­tért a rendeletekben, hogy a klí­maügyi megfontolásokat nem­zetbiztonsági prioritásnak kell minősíteni és a külpolitika lé­nyeges elemévé kell tenni. Ennél élesebb váltást nem is lehet el­képzelni a klímapolitikában, elődje, Donald Trump ugyanis éppen a környezeti szabályozá­sok gyengítésén dolgozott. (MTI) A kisebb magyar városokban visszaesett a Fidesz Csökkent a Fidesz támoga­tottsága a kisebb városok szegényei körében. A Závecz Research közvélemény­kutatásai alapján az elmúlt másfél évben helyet cserélt egymással a kormánypárt ás az ellenzék a népszerűségben. Budapest. A vizsgálat három idő­pontban nézte meg a Fidesz támo­gatottságát: a 2018-as országgyűlési választás után, a 2019-es európai parlamenti választás után és 2020 végén, háromhavi összevont adatok segítségével. A megyeszékhelyek és a megyei jogú városok között meg­maradtak a Fidesz bástyái (Debre­cen, Kecskemét, Székesfehérvár, Győr, Sopron, Zalaegerszeg), de az ellenzék is erős bizonyos városok­ban (Szeged, Miskolc, Tatabánya, Pécs, Salgótarján). Ennek a telepü­léskategóriának az összesített vá­lasztói aránya 20 százalék körül van, miközben majdnem kétharmados arányt képviselnek a kisebb városok és a falvak, amelyek különösen fon­tosak a kormánypártoknak. Márpe­dig a Závecz eredményei szerint ép­pen a vidéki városok kategóriájában szenvedett el veszteségeket a Fidesz az elmúlt másfél évben, még ha nem is átütő mértékben. Az előző országgyűlési és az eu­rópai parlamenti választás után egy­aránt 34 százalék volt a kormány­párt tábora, most viszont 31 száza­lék. Mindeközben az együttműködő hat ellenzéki párt támogatottsága 34 százalékra erősödött. Ebben a te­lepülési kategóriában tehát a Fidesz 5-7 százalékos előnyéből 3 száza­lékos hátrány lett. Ä falvakban a Závecz Research szerint nem csök­kent a kormánypárti tábor, és nem nőtt az ellenzéki sem. A Fidesz-szimpatizánsok lemor­zsolódása a kisebb városokban leg­inkább a 40 év felettiek és az alapfo­kú végzettségűek körében tapasztal­ható, ez egyben azt is jelenti, hogy elsősorban az alacsonyabb jövedelműek, a rosszabb munkaerő­piaci pozíciókban lévők távolodtak el a hatalmon lévőktől. A kormányzati lépések valószínűleg az ő vissza­szerzésükre koncentrálnak. Minden szavazat számíthat, a 2018-as vá­lasztás adatait alapul véve és ellen­zéki összefogást kalkulálva 10-15 egyéni mandátum is pár száz voksor múlhat - állapította meg a Závecz Research. (hvg, Tx; szigora miatt tüntetnek a lengyelek Varsóban már szerdán este utcára vonultak a szigorú döntés miatt ítasr/ap) Az abortusz A lengyel alkotmánybíróság közzétette a terhességmeg­szakítást beteg magzatok esetén tiltó őszi döntésének indoklását, ami megnyitja az utat a tömegtüntetéseket ki­válté ítélet hatályba lépésé­hez. Máris voltak tüntetések. Versé. A taláros testület október 22-én alkotmánysértőnek ítélte azt a törvényi előírást, amely lehetővé te­szi a terhesség megszakítását, amennyiben az orvos valószínűsíti, hogy a gyermek súlyos egészségká­rosodással fog világra jönni. A dön­tés eddig nem vált hatályossá, mert a jogi közlönyben csak írásos indok­lással együtt hirdethetik ki, ez pedig csak most készült el. Az alkotmánybíróság által kétség­be vont előírás annak a három kivé­telnek egyike, amelyek fennállása esetén az 1993 óta Lengyelországban érvényes abortusztörvény engedé­lyezi a terhességmegszakítást. A ter­hességmegszakítás még akkor lehet­séges, ha az anya élete vagy egész­sége veszélyben forog, illetve ha a megfogant élet bűncselekmény - ne­mi erőszak vagy vérfertőzés - követ­kezménye. Az alkotmánybíróság in­doklásában leszögezte: a magzat sú­lyos sérülésének vagy gyógyíthatat­lan betegségének valószínűsítése nem elegendő indok ahhoz, hogy í születése előtt álló embert meg­fosszák életétől. A döntés hatályba lépése heve! reakciókat váltott ki lengyel ellen zéki politikusok részéről. A fő par lamenti ellenzéki frakció, a Polgár Koalíció (KO) politikusai népsza vazás kezdeményezését helyeztél kilátásba az ügyben. A korábbi tűn tetéseket szervező Nők Sztrájkja fe minista mozgalom vezetői sajtóér tekezletükön kijelentették: készei állnak arra, hogy újból utcára vonul janak. Varsóban és néhány más len gyelországi városban a tüntetéseke még szerda este megtartották. A fő városban a néhány ezres tiltakozá több helyen megbénította a forgal mat, nagyobb tömeg gyűlt össz> Krakkóban és Wroclawban is. Teg nap szintén voltak megmozdulások a tüntetéseket a járványügyi korlá tozásokra hivatkozva a rendőrséj megpróbálja feloszlatni. (MTI, 44^

Next

/
Oldalképek
Tartalom