Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-28 / 22. szám
RÉGIÓ www.ujszo.com | 2021. január 28 5 Helytörténet, kultúra és táj ismeret a hetényi iskolában vataSCin Péter Több mint 12 éve folyik rendszeres és gyakorlatilag egyre bővülő „értékfeltáró munka a hetényi Tarczy Lajos Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában. Az intézmény mindezért idén Örökségserleget kapott a Budapesten működő Falvak Kultúrájáért Alapítványtól. A helyszínen néztük meg az elvégzett munkát. HETÉNY Az iskolaépületben ezekben a napokban nemhogy kézműves-foglalkozások, helytörténeti műhelyek, de még gyerekek sincsenek a járvány miatt. Czibor Angelika igazgató lapunknak kifejtette, 115 diákjuk közül egy sem maradt ki a távoktatásból. Akinek otthon nem volt, ahhoz az iskola bevezettette az internetet, valamint laptopokkal is ellátták őket. Az igényeket már karácsony előtt felmérték: ha tesztelniük kell a diákokat és szüleiket, 96%-uk készen áll arra, hogy újrakezdődjön a tantermi munka. így fest a jelen, az iskola vezetőjével és Rancsó Andrea pedagógussal azonban most inkább a múltba Tévedtünk vissza. Hetóny az oktatásban Czibor Angelika a 2008-as évet jelöli meg egyértelmű kezdetként, amikor is ki kellett választaniuk az iskolaprogramok fő irányvonalát: „Akkor gondoltunk arra, hogy a regionális nevelés lenne az, amire igazából szükségük lenne itt, egy kis községben a szülőknek, gyerekeknek, s magának a falunak is.” Első nekifutásra az ötödik évfolyamban indítottak egy tantárgyat ilyen elnevezéssel, ám Rancsó Andrea tapasztalata az volt, hogy ez önmagában nem volt járható út: „Felfedeztük viszont, hogy vannak benne tantárgyközi elemek. Ha népdalokkal foglalkozunk, akkor az miért kerüljön külön tantárgyba, miért nem zeneórán oktatjuk? Vagy a helyi tájismeret jelen van a környezeti ismeret órákon. Rájöttünk tehát, hogy felesleges egy órát »elbitangolnunk«, sokkal jobb volna a meglevő tantárgyakba beépíteni, amelyeken összóraszámát tekintve 30%-os mozgástere van a pedagógusnak. Úgy osztja be az anyagot, ahogy akarja, hozzárakhat, kivehet belőle.” Alsó tagozaton például a hon- és népismeret, felsősöknél pedig a történelem, földrajz, vagy épp a biológia oktatásában kezdték el megjeleníteni a hetényi helytörténet, kultúra és természeti környezet oktatását. Czibor Angelika hozzáteszi, gyorsan bővíteni kezdték a kört, s nemcsak a tantermi oktatásban, hanem az iskolán kívüli tevékenységekben is elkezdtek foglalkozni a helyi életvilággal. Mindehhez szinte magától értetődően járultak hozzá az iskola névadójához, a hetényi születésű és a 19. században élt Tarczy Lajoshoz kapcsolódó, korábban indult helytörténeti kutatások is. Az azsúr varrottas A helyi értékek kutatása nem meglepő módon erőteljes néprajzi dimenzióval bírt a kezdetektől fogva. A faluban főként Rancsó Andrea vezetésével és ösztönzésére idővel a diákok is elkezdték felkeresni a tárgyi emlékeket és a régi népi tevékenységeket. Az „Örökség-serleg” odaítélésekor külön hangsúlyozták a híres azsúr varrottas szerepét. „Ez volt az első komolyabb téma, amit rendesen fel is göngyölítettek” - hangsúlyozza az igazgató. Ma már nem igazán gyűjtik a kézművestechnikára vonatkozó tudás elemeit, hiszen nagyon kevés olyan idős asszony él, akik még autentikus forrásnak számítana. Am az időben elkezdett kutatás mára meghozta a gyümölcsét, s főként az iskolán keresztül él tovább a varrottas készítésének csínja-bínja. „Az iskolai klubban dolgozó kolléganő megtanulta az azsúr varrását, majd a gyerekeknek kezdte el oktatni azt. A faluban Geleta Katalin szintén megtanulta, tartott tanfolyamot is gyerekeknek, felnőtteknek. Ő már kézművesvásárokra is jár a munkáival” - mondta Czibor Angelika, aki szerint a gyerekek mindig lelkesen vettek részt a szakkörökön. „A napköziben, amikor délutánonként varrtak, volt, hogy 70 vendégnek kellett könyvjelzőt készíteniük. Ahhoz sok gyermek munkájára volt szükség, mindenki csinálta, még a fiúk is”. Készültek így tarisznyák, blúzok, karácsonyi díszek is. Események - kiadványok Az iskolában több mint egy évtizede végzett célirányos munkának, az oktatáson túl, is van kézzelfogható eredménye. Az évente megtartott Tarczy-emléknapokon folyamatosan bemutatják egy-egy gyűjtés anyagát, de az iskola folyosóin is több faliújság utal erre a tevékenységre - az aktivitás azonban már évek óta túlnyúlik az iskola falain és Hetényen is. „Azokat a gyerekeket, akiket megfogott a téma, Andrea a Kincskeresők versenyre is felkészítette” - mondja az igazgató, illetve felidézik, hogy tartottak már bemutatót a budapesti Magyarság Házában, illetve módszertani napot az iskolában a Magyar Művelődési Intézet képviselőinek a hetényi helytörténet oktatásáról. Az iskola emellett szorosan együttműködik a Villa Heten Polgári Társulással is, az egyik legutóbbi kiadványukban a hetényi leventék elhurcolásáról szóló történeteket is kiadták, amelyeket a Kincskeresők versenyre készítettek. A tantermi oktatás szempontjából a legnagyobb fegyvertény talán az volt, amikor egy európai uniós pályázatnak köszönhetően 2014-re a tantestület összeállított egy multitematikus, több mint 150 oldalas munkafüzetet, amelyben a hetényi helynevektől és folklórtól kezdve a növény- és állatvilággal játékos feladatokon keresztül ismerkedhetnek meg a diákok. Tervezik a kiadvány frissített újranyomását is - csupán anyagi forrást kell találniuk hozzá. Belső iskolai igény Rancsó Andrea úgy látja, ha csak az iskola népszerűsítése miatt csinálnák a helyi értékek beemelését az oktatásba, akkor nem biztos, hogy 12 év után is kitartanának, ugyanis nagyon sok munkával jár ez a tevékenység. Néha már-már kissé elfáradtak az állandó pluszmunkában, ám egy-egy új hatás mindig újabb lökést adott a pedagógusoknak. Ilyen volt a munkafüzet elkészítése, a Bethlen Gábor Alap és az Agrárium pályázati támogatása, s ennek számít most a Budapestről kapott díj is. Ezen felül Czibor Angelika büszkén említi, hogy a diákok identitásában is felfedezhető a törekvésük nyoma: „Amikor a végzősök innen Hetényről elkerülnek például Komáromba, akkor a gimnáziumban rendre lokálpatriótáknak hívják őket. 20 év után pedig azt vesszük észre, hogy a Nyugat- Európába kikerült fiatalok közül, miután pénzt gyűjtöttek, többen hazajönnek a faluba, s az iskolánkba akarják beíratni a gyermekeiket.” Az iskolán folyó tevékenységgel az önkormányzat és a szülők bizonyára elégedettek, mert kézzel fogható módon is támogatják azt. Egészen friss példaként említik, hogy az egyik diák édesapja nagyobb összeget adományozott arra, hogy az udvaron felépítsenek egy kültéri fedett tantermet - amit már gyakorlatilag be is fejeztek, készen várja a koronavírus utáni időket. Rancsó Andrea mindehhez hozzáteszi: „Mi, vagyis a tantestület alakította ki azt, hogy legyen igény erre a munkára. Mert ha belegondolunk, elkezdünk járni a széles nagy világban, a helyi értékek oktatása nem igazán vetődik fel. Ha egy magyar iskola nem kezd el ezzel komolyabban foglalkozni, akkor a népszámlálási adataink siralmasak lesznek a magyarság szempontjából.” Készül a hetényi varrottas (Kép: Tarczy Lajos Alapiskola) RÖVIDEN Újabb országos szűrés Vágsellye. Január 30-án és 31- én újra tesztelik a lakosokat Vágsellyén, ahol más járásokhoz hasonlóan továbbra is érvényesek a megszorító intézkedések. A lakosoktól február 3-tól új antigéntesztet kérhetnek az ellenőrzés során, ezért hétvégén nyolc tesztelőpontot nyit az önkormányzat. Négyet Vágsellyén és négyet a Vágvecse városrészben. Szombaton 9-től 18 óráig, vasárnap 9-től 15 óráig váiják a lakosokat szűrővizsgálatra. A város központjában a szabadidőközpontban, valamint a Murgas utcai, Hronsky utcai és a Stúr utcai alapiskolában lesznek tesztelőpontok. Két tesztelőhelyet nyitnak a Vágvecse városrészben lévő művelődési házban, és jöhetnek a lakosok a Holly és a Bernolák utcai alapiskolákba. A hét folyamán továbbra is működik a rendelőintézetnél és a Deáki úton lévő tesztelőpónt. (száz) Tesztelés az érsekújvári régióban Pozba/Nagykér. Szombaton 8- tól 18 óráig tesztelik ismét a helyi lakosokat a pozbai művelődési házban. Az antigéntesztelést házszámok alapján végzik. 16 óra után már másokat is letesztelnek. Nagykéren szombaton és vasárnap tartanak szűrővizsgálatot, a Szent János téren lévő két tesztelőponton 8-tól 20 óráig. Tesztelésre jelentkezhetnek a lakosok a 035/692 5080-as és a 035/692 5083-as telefonszámokon szerdán 17 óráig, csütörtökön és pénteken 16 óráig. Az önkéntes egészségügyi dolgozók jelentkezését váijákNagykéren a 0915/ 200 801 -es számon, (száz) r Újra kinyitott a könyvtár Szerdától újra működik a városi könyvtár. A könyveket és folyóiratokat előre leadott rendelés alapján adják ki az olvasóknak. A galántai könyvtár 2020. december 19. óta zárva tart, de szerdától’ (január 27.) ismét lehet könyveket kikölcsönözni, mégpedig telefonon vagy e-mailben leadott rendelés alapján. „Az olvasók munkanapokon 8 és 16 óra között vehetik át az előző napon megrendelt könyvet, folyóiratot személyesen, negatív koronavírusteszt felmutatása mellett. A kölcsönzési időt február végéig meghosszabbítottuk. Tegnaptól állandóan csörög a telefon és folyamatosan érkeznek az igénylések e-mailben is, nagyon sokan már ma eljöttek a megrendelt könyvekért. Egyértelműen nagy az igény erre a szolgáltatásra, ma szinte meg sem álltunk” - mondta el Alena Jamrisková könyvtáros. A könyvtár alkalmazottai kérik az olvasókat, hogy a látogatások során viseljenek szájmaszkot, fertőtlenítsék a kezüket és tartsák be a megfelelő távolságot, a könyvek leadására pedig a könyvtár épülete mellett található biblioboxot vegyék igénybe a látogatók. (mb) Azsúr varrottassal díszített ing az iskola diákjain (Kép: Tarczy Lajos Alapisko
