Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-05 / 3. szám
www.ujszo.com I 2021. január 5. KÖZÉLET I 3 2020-ban sem született magyar egység CZÍMER GÁBOR Mozgalmas egy évet tudhatnak maguk mögött a szlovákiai magyar pártok. A parlamenten kívül maradt MKP-nak, Hídnak és az Összefogásnak 2020-ban sem sikerült egységes pártot létrehoznia. Tavaly a magyar pártok egyéves történetét összegző írásunknak a „2019: amikor nem lett egyezség” címet adtuk. Kis túlzással elmondható, hogy ehhez képest a 2020-as évről szóló, hasonló cikkünk címében csak az évszámot kellett volna megváltoztatni, hiszen a magyar politikai szubjektumoknak ebben az évben sem sikerült teljesen egyesülniük. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a Híd, az MKP és az Összefogás, valamint a többi szereplő háza táján nem is történt semmi. Éppen ellenkezőleg, bejelentésekben, kiszorítósdiban és fordulatokban gazdag egy évet tudhatnak maguk mögött. Ezt a történetet tekintjük most át. Eldördült a startpisztoly A 2020-as politikai év kezdőpontja egyértelműen a parlamenti választás, amely startpisztolyként dördült el február 29-én éjszaka. A voksoláson a Híd és a listáján induló apró pártok, köztük a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) a szavazatok csupán 2,05 százalékát szerezte meg, így a parlamenten kívül rekedt, akárcsak a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) 3,9 százalékkal. Utóbbi választási párt kereteit az Összefogás adta, amelynek jelöltjei mellett ezen a listán indultak az MKP és a Magyar Fórum tagjai is. A rendszerváltás óta először alakulhatott meg az új törvényhozás magyar párt nélkül. Sőt, míg az MKÖ- listán indulóknak legalább az állami párttámogatáshoz szükséges 3 százalékot sikerült elérniük, addig a Híd ezt sem teljesítette. A magyar pártok már-már végtelennek tűnő egyesülési próbálkozásai pedig még a választási éjszakán, az eredményváró utolsó óráiban újraindultak. Bugár Béla, a Híd akkori vezetője még éjjel felhívta Menyhárt Józsefet, az MKP elnökét, hogy tárgyalóasztalhoz hívja őt. Menyhárt azonban csak az összes magyar politikai szubjektumot magában foglaló ötpárti tárgyalást tudott elképzelni, a Hid, az MKDSZ, a Magyar Fórum, az Összefogás és az MKP részvételével. Közben a Híd, az MKP és az Összefogás pártok vezetőségei egyenként lemondtak. Lecsapott a vírus Mindössze néhány nappal a parlamenti választás után, március 6-án Szlovákiában megtalálták az első koronavírus-fertőzött személyt, és a járványügyi korlátozások sem várattak magukra sokáig. A vezető nélkül maradt pártoknak azonban közgyűlést kellett összehívniuk, hogy új elnököt és elnökséget válasszanak. A gyülekezési korlátozások miatt a Hídnak és az MKP-nak hosszú időbe telt, míg ezt sikerült megoldaniuk, addig pedig mindkét szubjektumot egy ügyvivő testület vezette. A világjárvány miatt hosszúra nyúlt átmeneti időszakban a Híd élén Sólymos László állt, az MKP-elnöki jogköröket pedig Óry Péter, a párt Országos Tanácsának vezetője látta el. Az Összefogás még a parlamenti választás után megerősítette a formáció élén Mózes Szabolcsot. Az MKDSZ és a Magyar Fórum, néhány apróbb életjelet leszámítva, a választás óta gyakorlatilag radar alatt maradt. Az MKP, de az Összefogás vezetői is csak akkor látták igazán értelmét az újabb egyeztetéseknek, ha mindegyik szubjektumban megtörténik a tisztújítás. Erre hivatkozva nem tárgyaltak a Híddal. A járvány miatt a Híd csak május 30-án tudta megtartani a kongresszusát, ahol Sólymos László korábbi környezetvédelmi miniszter került az elnöki tisztségbe. Az MKP közgyűlésére még később, július 19-én került sor, ahol az országos politikában addig viszonylag ismeretlen Forró Krisztiánt választották a párt vezetőjévé. Forró széles, több szereplő együttműködésére építve képzelte el a politikai képviselet egyesítését, de kijelentette, először az Összefogással akar tárgyalóasztalhoz ülni. Trianoni intermezzo A magyar pártok 2020-as története, ahogy az egy évvel korábbi is, főként az együttműködési lehetőségek kereséséről szólt, de voltak azért olyan mozzanatok is, amelyek ettől függetlenül izgalomban tartották néha az egész ország nyilvánosságát. Ilyen volt az a találkozó, amelyet Igor Matovic (OLaNO) újdonsült miniszterelnök szervezett a pozsonyi várban június 2-án, a trianoni békeszerződés 100. évfordulójának előestéjén. A kormányfő a magyar közösség irányába tett gesztus során a történelmi megbékélést hangsúlyozta. Az MKP akkori átmeneti vezetése Őryvel az élén azonban egy memorandumot adott át az eseményen Matovicnak, amelyben a magyar közösség számára fontos kéréseket fogalmaztak meg. A lépésre az új kormány tagjai, de az ellenzéki pártok és a szlovák sajtó jelentős része is elutasítóan vagy felháborodva reagált. A magyar kártya néhány napig újra előkerült az országos politikában. Az MKP átmeneti ügyvivő testületének lépését a párton belülről a Matoviccsal jó viszonyt ápoló Berényi József korábbi pártelnök kritizálta. A későbbi pártkongresszuson megválasztott Forró Krisztián pedig pont az ő közeli emberének számit. Piknik és nyilatkozat Eljött tehát a politikailag is forró nyár, amikor a járványügyi korlátozások némileg enyhültek. Az Összefogás június 25-én az MKP- val, annak még átmeneti vezetésével, majd június 26-án a Híddal tárgyalt. Júliusban, immáron új elnökkel, Forróval az élén az MKP azt kommunikálta, elsősorban az Összefogással, majd a Híddal szeretne együttműködési tárgyalásokba kezdeni. Az Összefogás pedig bejelentette, hogy július 30-ára egy közéleti pikniket szervez Gombaszögön, ahol nyilvános beszélgetésre ülteti egymás mellé a Híd, az MKP és a saját vezetőit. A piknik során Forró a korábban bejelentett kétoldalú, MKPÖsszefogás egyeztetésekre nyilvánosan meghívta Sólymost is. A Híd elnöke ezt elfogadta, így a nyilvánosság előtt is világossá vált, hogy megnyílt az út a háromoldalú tárgyalások előtt. Sólymos ugyanezen a beszélgetésen azt javasolta, hogy augusztus 20-án a három pártvezető írjon alá egy szándéknyilatkozatot az egységes politikai képviselet létrehozásáról. A dokumentumot Komáromban alá is írták, a nyilatkozat szövege azonban főleg általánosságokat vagy magától értetődő dolgokat tartalmazott. A nyilatkozatban politikai értelemben egy lényeges elköteleződés van, miszerint a felek egy pártként akarnak részt venni a soron következő választáson. Erre előreláthatóan 2022- ben kerül sor, amikor is egyszerre tartják majd az önkormányzati és a megyei választást. Tárgyalgatások Augusztus 20-a után a három fél között az egyeztetések lassan indultak. Munkacsoportokat állítottak fel, amelyek közül több programbéli kérdéseket dolgozott ki. A pártegyesítés kérdéseivel két ilyen testület foglalkozott, az egyik az együttműködés technikai, pártszervezési kérdéseire kereste a választ, a másik inkább tartalmi, ideológiai kérdésekkel foglalkozott. Ebből is az előbbi bizonyult fontosabbnak, ahol végső soron arról egyeztettek, miként irányítanák a létrehozandó politikai szubjektumot. A testület fontosságát mutatja, hogy többnyire a pártelnökök vagy a legbefolyásosabb alelnök járt ezekre a tárgyalásokra. Az egymással vetélkedő három párt között a súrlódások ellenére folyamatosan és zárt ajtók mögött zajlottak a tárgyalások. A kiszivárgó információkból és a később nyilvánosságra került közleményekből kiderült, programbéli, ideológiai kérdésekben nagyrészt meg is találták a közös hangot. A hatalom ós az arányok A felek a tárgyalások során megállapodtak abban, hogy az MKP, a Híd és az Összefogás a közös pártban ún. platformok formájában fog továbbélni. Felmerült tehát a kérdés, hogy milyen arányban képviseltesse magát a három szereplő a jogilag egységes közös szubjektum döntéshozó testületéiben, így a közgyűlésben, az országos tanácsban, az elnökségben, esetleg más bizottságokban. De az erőviszonyoknak a regionális pártstruktúrába való leképeződése is problémát jelentett. Az MKP ragaszkodott hozzá, hogy az említett testületekben a helyek 50 százalékát kapja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a párt a döntéshozatal során megkerülhetetlen, a másik két szereplő nélküle nem tud átvinni semmit, viszont az MKP-nak is legalább az egyik partnert a maga oldalára kell állítania, ha el akar fogadtatni egy döntést. Ez a Híd és az Összefogás számára is elfogadhatónak bizonyult. A probléma az utóbbi két párt közötti hatalomelosztás kapcsán bontakozott ki. Terítéken volt, hogy a közös párt döntéshozó testületéibe az MKP 3, a Híd 2, az Összefogás pedig 1 arányban delegálja a tagokat. Az utóbbi szereplő kevesellte a részesedését és a Híddal azonos befolyást, vagy egy ún. előválasztás megtartását szerette volna elérni. Az előválasztás során maguk a szavazópolgárok dönthettek volna, kit támogatnak a három szereplő közül, és ez alapján határozták volna meg a három fél befolyását a közös pártban. Ezt azonban a Híd és az MKP is elvetette. Decemberben Sólymosék részéről végül elfogadható lett volna, hogy a közös párt egyik döntéshozó testületének, az elnökségének a tagjait az MKP, a Híd és az Összefogás 5:3:2 arányban adná. Ugyancsak terítéken volt, hogy létrehoznának egy „elnökségen belüli elnökséget”, egy grémiumot is. Ez utóbbiba a három szereplő fejenként két tagot delegált volna, és ez a testület dönthetett volna az olyan fontos kérdésekben,' mint egy kormányból való ki- és belépés. A tárgyalásokon arról is megállapodtak, hogy a közös párt elnökét az MKP, az országos tanács vezetőjét pedig a Híd adja, az Összefogás pedig alelnöki tisztséget kapott volna. Az utóbbi fél azonban továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy nagyobb befolyást kapjon a pártvezetésben, és úgy látták, több más fontos kérdésben sincs még meg a közös álláspont. Ezzel patthelyzet alakult ki. Maradt a vitatkozás Az Összefogás álláspontja ellenére az MKP és a Híd úgy döntött, még karácsony előtt mindenképpen a nyilvánosság elé akarnak állni, hogy beszámoljanak az egyeztetésekről, ezért egy hárompárti sajtótájékoztatót jelentettek be. Ekkor felpörögtek az események, hiszen ezt a lépést az Összefogás ultimátumként értelmezte, szerintük nem volt miről tájékoztatni a nyilvánosságot. Bár a sajtóeseményt az MKP hirdette meg, az Összefogás szerint mindezzel Sólymosék akarták kikényszeríteni a közös párt mihamarabbi létrehozását. Mózesék december 15-én este egy Facebook-posztban az írták, a Híd politikusai azért siettetik a megállapodást, mert attól tartanak, hogy letartóztatja őket a rendőrség. Az MKP elnöke a sajtótájékoztató napján, december 16-án reggel egy smst küldött az Összefogás vezetőjének, melyben azt kérdezte, részt veszneke a fent leírt módon körvonalazódó megállapodásban, vagy sem. Mózesék nemleges válasza után az MKP levélben értesítette a szerkesztőségeket, hogy a sajtótájékoztató kétoldalú lesz, csak Sólymos és Forró áll a kamerák elé. Elérkezett a sajtóesemény meghirdetett időpontja, és a helyszínen, az MKP székházában váratlanul megjelent Mózes és az Összefogás több tagja. Forró és Sólymos néhány mondatot mondott a megállapodásról, amikor Mózes hirtelen a pulpitushoz lépett és arról beszélt, nem igaz, amit a két másik pártelnök pár perccel korábban állított, mégpedig, hogy a három szereplő már 90 százalékban megállapodott volna. Sólymos és Forró megdöbbenve és az Összefogást élesen bírálva reagált minderre, míg Mózes a sajtónak megismételte, hogy a Híd szerinte a bűnüldöző szervektől tart. Az esemény után, amely kétségkívül beírta magát a szlovákiai magyarság sajtótörténetébe, a Híd elnöke úgy nyilatkozott, hogy az Összefogás ismét megakasztotta a magyar pártok egyesülési tárgyalásait. A sajtótájékoztatót követően ő és Forró is arról beszélt, hogy MKPHíd kétoldalú tárgyalásokat terveznek. Forró azonban hozzátette, keresik a lehetőséget arra, hogy az egyezségben az Összefogás is megtalálja a helyét. Ezzel decemberben véget ért a szlovákiai magyar pártok mozgalmas egy éve, amelyben megint nem lett egység. Az MKP, a Híd és az Összefogás elnökei augusztus 20-án írták alá a szándéknyilatkozatot, mely szerint a felek egy pártként akarnak részt venni a következő választáson. A választók helyett a három párt tavaly inkábba véget nem érő tárgyalásokra koncentrált. A megállapodás viszont elmaradt, sőt, év végén úgy tűnt, már romokban hever a hárompárti egység. (Somogyi Tibor felvétele)
