Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)

2021-01-26 / 20. szám

www.ujszo.com | 2021.január26. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Egyujjas bundakesztyű Ezernyi apró gejzírként tört ki a kopár földből a vizuális humor JUHÁSZ KATALIN anuár 20-án az Amerikai Egyesült Államok új úton indult el a gyógyulás felé, a szó valamennyi értelmében. Sütött a nap Washingtonban, mintha ezt is megrendelték volna, Lady Ga­ga gyönyörűen énekelte a himnuszt, egy Amanda Gorman nevű fiatal fe­kete költőnőről pedig már aznap so­kan leírták, hogy ellopta a show-t. Úgy olvasta fel saját versét, vagy in­kább közéleti gondolatait, hogy el is mutogatta, szinte elbalettozta a ke­zével, és szerencsére elég szuggesz­­tív jelenség ahhoz, hogy a szövegben szereplő ordas közhelyek élét tom­pítsa. Nincs is baj a klisékkel egy ilyen ünnepi alkalmon, mert hiszen mindenki érti őket, nem okoznak fejtörést, megfejteni való talányt. Ennek ellenére mégsem ő lopta el a show-t - ezt öt-hat nap után bátran kimondhatjuk. Bemie Sanders sze­nátor ugyanis simán lekörözte őt show-lopásban: akkora internetes mém lett, amekkorát évek óta nem látott Amerika, de a világ sem. Kellett már a képi humor nagyon. Ki voltunk éhezve rá, úgyhogy a legjobbkor jött, és a legváratlanabb pillanatban, mert hát ki gondolta volna, hogy annyi szép gondolat, komoly elhatározás, emelkedett hangú fogadkozás közepébe durran bele. Pedig a vermonti szenátor nem csinált semmit, csak ült ott, kényele­­mesen keresztbe tett lábbal, egysze­rű, szürke szélkabátban, kezét pedig a hidegre való tekintettel norvég mintás egyujjas bundakesztyűbe bújtatta. Nos, ezt a nagypapás szere­lést egyetlen stylist sem javasolta volna elnöki beiktatásra, ezért valószínűnek tartjuk, hogy Sanders meg sem kérdezett egyet sem. És míg a beiktatáson részt vevő nőkről pon­tosan tudni, melyik divattervezővel dolgoztattak, a szenátor csak annyit árult el a világhírűvé vált bundakesz­tyű eredetéről, hogy „náluk, Ver­­montban nagyon hideg van, úgyhogy hasznos az ilyen kiegészítő”. A 79 éves politikus másnapra in­ternetes mém lett. A róla készült kesztyűs, szájmaszkos képet híres festményekbe dolgozták bele, ikoni­­kus lemezborítókon bukkant fel, tör­ténelmi fotók mellékszereplője lett, kultuszfilmek kulcsjeleneteibe került be casting nélkül, például ott gub­baszt Forrest Gump mellett a busz­megállóban, azon a bizonyos pádon. Szóval számos olyan környezetben szerepeltették, ahonnan kilóg - mert hiszen a beiktatási ceremónián is ez volt a helyzet. A vizuális humor ezernyi apró gejzírként tört ki a kopár földből, hogy legalább néhány pilla­natra feledtesse velünk a valóságot, a ránk váró nehéz évet, a bizonytalan jövőt. Bemie egy csapásra mindenki nagypapája lett, aki persze divatot is diktál: tegnap már arról lehetett ol­vasni komoly amerikai lapokban, hogy ama bizonyos kesztyűt gyártó cég lesz az elnöki beiktatási ceremó­nia nagy nyertese, nem pedig a jelen lévő hölgyek méregdrága kabátját tervező művésznő. És nehogy azt higgyék, hogy a vermonti szenátor nem látta az összes róla készült humoros kollázst. Külön stáb gyűjtögeti neki ezeket. O pedig egy pulóvert dobott piacra, rajta a hí­res fotóval, a bevétel pedig jótékony célra megy, egy közétkeztetési ala­pítvány kapja. Lám, így is be lehet vonulni a halhatatlanok közé, nem csak elnökjelöltként... (Facebook) A mozgás csökkentése a mérvadó Kiderült, miért volt a járvány első hulláma alatt egyes országokban alig néhány tucatnyi halálos áldozat, míg máshol több ezer. A kijárási korlátozás szigora szá­mított, és ott, ahol enyhébb intézke­désekkel kezdtek, majd folyamato­san toldozgatták azokat, nem tudták megakadályozni az áldozatok szá­mának megugrását. A szigor után kö­vetkezik az intézkedések bevezeté­sének gyorsasága. Magyar és ausztrál kutatók a mo­biltelefonos mozgási adatok alapján Belgiumban, az Egyesült Királyság­ban, Franciaországban, Hollandiá­ban, Németországban, Olaszország­ban, Spanyolországban, Svájcban és Svédországban vizsgálták a lakosság mozgása és a halálozási ráta össze­függését. A lezárások időpontja, szi­gorúsága, az emberek viselkedése döntően határozta meg a halálozást. Számos életet megmentett, ha az em­berek valóban otthon maradtak. A ta­nulmány a Scientific Reports tudo­mányos folyóiratban jelent meg. Igazolódott, hogy a mozgási ada­tok meglepően jól jelzik előre, meny­nyire fog csökkenni a halálozás. (A kutatók nem a fertőzöttek számát használták, mert az a tesztelés szá­mától függ.) Rájöttek, hogy a halálo­zás a lezárás szigorától függ, hiába­való a gyors, de enyhe lezárás. Az iPhone-ok mozgási adataiból jól látszanak az egyes országok közötti különbségek is. A járvány felfutása eltérő volt államok szerint, amit vél­hetően a családok felépítése is befo­lyásolt. Például Olaszországban sok családban több generáció él együtt, de Svédországban a háztartások 40 szá­zalékában csak egy ember lakik. „A siker három dologtól függött: milyen gyorsan teijedt a járvány a le­zárás előtt, milyen gyorsan rendelték el a lezárást, és az mennyire volt szi­gorú. Mindez jól nyomon követhető a mobiltelefon-adatokból, és a jövő­ben is felhasználható az intézkedések hatékonyságának ellenőrzésére” - mutatott rá a tanulmány. A halálozás a hullám tetőzése után szintén annál gyorsabban kezdett csökkenni, minél kisebb volt az em­berek mozgása. Emellett a tetőzés is annál gyorsabb volt, minél komo­lyabban vették, hogy otthon kell ma­radni. A járványcsúcs idején annál többen haltak meg, minél többet ké­sett egy ország a lezárással. „Nagyon fontos a lezárásról szóló gyors döntés is. A járvány növekedése exponen­ciális, és ez alattomos: a kezdeti, cse­kélynek tűnő növekedés egyik pilla­natról a másikra meredek emelkedés­be csap át, így néhány napos késés is több emberéletet követel” - összegzi a kutatás. (mti.úsz) Bugár és a néplélektan HEGEDŰS NORBERT Múlt héten ismét mentek egy - szokás szerint eredmény­telen - kört a magyar pártok, de történt valami más is, ami felrobbantotta a szlovmagy internetet. A három magyar pártnak mostanra sikerült olyan pozí­cióba lavíroznia magát, amikor a legtöbb ember csak legyint, ha a ma­gyar egység témája egyáltalán szóba kerül. És általában nem kerül szóba, kivéve ha valami cirkusz van. Érdekes viszont, hogy a pártok támogatottságán ez szinte egyáltalán nem látszik: a Focus a hétvégén három százalékra mérte az MKP-t, kettőre a Hidat, az Összefogás pedig továbbra is mérhetetlen. Régóta tudjuk, hogy a szlovákiai magyar választó konzervatív, és azt is, hogy az országos felmérések még a szokásosnál is megbízhatatlanabbak eredményeket mutatnak a kisebbségi pártoknál - viszont ezek a szá­mok nagyságrendileg egy éve nem változnak. Ebből így nem lesz ma­gyar képviselet. Történt viszont valami más is a múlt héten, ami felrobbantotta a kommentszekciókat: Bugár Béla, a Híd volt elnöke megtörte a hallga­tást és nyilatkozott a TASR hírügynökségnek. Hogy mit mondott, azt itt nem is elemezném, inkább a reakciókat tartom érdekesnek. A szlovákiai magyar internet népe rögtön két tá­borra szakadt: volt, aki egyetértett Bugárral, de sokan azon is felhábo­rodtak, hogy egyáltalán meg mert szólalni. A kommentszekció persze nem megbízható tükre a nyilvános közvélekedésnek, bizonyos tanul­ságokat azonban talán levonhatunk egy ilyen szondázásból. Két éve téma a magyar összefogás, azonban a kommentek - és álta­lában a mindennapi tapasztalatok - alapján a szlovákiai magyar társa­dalom ugyanolyan megosztott, mint a folyamat kezdetén. Kezdem azt hinni, hogy valójában senki sem gondolja komolyan ezt az egészet, csak beszél róla. Másrészt az is kiderült, hogy Bugár Béla még most is több aktivitást tud generálni egyetlen nyilatkozattal, mint a teljes maradék szlovmagy politikum közösen. Hogy a reakciók körülbelül fele negatív, az is tény, de nem lehet nem észrevenni, hogy Bugár visszavonulása óta senki sem tudott ekkora figyelmet generálni egyetlen megszólalással. A legtöbb szlovákiai magyarnak nincs személyes érintettsége a pár­tok politikai játszmáiban, mégis: a Híd volt elnöke nyilatkozik egyet, és elszabadul a pokol. Ha tényleg egységet akarunk - amiben egyre inkább kételkedem -, akkor ezen érdemes lenne elgondolkodni. Fölösleges a politikusoktól várni az összefogás megteremtését, amíg a társadalmunk ilyen hiszté­rikusan reagál a másik táborból származó véleményre. Addig ugyanis hiába várjuk a csodát, amíg mi magunk továbbra sem vagyunk képesek átlépni az árnyékunkat. Áz ilyen ösztönszerű reakciókkal tökéletesen kiszolgáltatjuk ma­gunkat azoknak a politikai hiénáknak, akik zéró teljesítménnyel, egyedül ezt a gyűlöletet kihasználva építgetik a karrierjüket, olcsó megoldásokat, kivitelezhetetlen dolgokat, délibábokat ígérgetve. Persze, lehet fföcsögni, asztalt borogatni, ultimátumokat küldöz­getni. Látjuk, mi a vége: irónia nélkül már le sem lehet írni az „össze­fogás” szót, mert már csak egy rossz vicc az egész. De lehet, hogy ne­künk ez kell. Lehet, hogy kevés az öt párt. Nem kell egység, dögöljön meg a szomszéd tehene is! Ha nem úgy lesz, ahogy én mondom, ne le­gyen sehogy. Végül is, eddig is megvoltunk valahogy. FIGYELŐ Szigorítás jöhet a határokon Az Európai Bizottság tegnap azt javasolta a tagállamoknak, hogy szigorítsák a beutazási szabályaikat a koronavírus és mutációi teijedése csökkentésének érdekében az uni­óban. A javaslat szerint a tagállamokba unión kívüli országból csak az in­dulás előtt 72 órával elvégzett ne­gatív teszttel lehetne belépni, így is 10 és 14 nap közötti kötelező ka­rantént vállalva. Ez uniós és EU-n kívüli állampolgárokra egyaránt vonatkozna, azzal a különbséggel, hogy az EU-s állampolgárok a tesztet megérkezésük után is elvé­geztethetik. „Sürgősen csökkenteni kell az utazással kapcsolatos fertő­zési kockázatokat, hogy mérsékel­jük a tagállamok egészségügyi in­tézményeire nehezedő terheket”— mondta Didier Reynders uniós biztos. A bizottság emellett meg­tiltana minden „nem elengedhetet­lennek minősülő utazást” az unió­ban. Mivel jelenleg szinte egész Európa a magas fertőzési kockáza­tot jelző „vörös” kategóriába tarto­zik, az unió a „sötétvörös” kategó­riát is bevezetne a színkódok közé. Ez azokat a területeket jelölné, ahol kiugróan magas a fertőzöttek szá­ma. A sötétvörös zónába azok a ré­giók tartoznának, ahol a fertőzöttek napi aránya 100 ezer emberre ve­títve legalább két héten keresztül folyamatosan meghaladja az 500- at. (mű) Semjón fontos bejelentése Márciustól ingyen jutnak hírlevél­hez a magyar vadászok, azt a Nimród vadászújsággal együtt kapják meg - jelentette be tegnap Semjén Zsolt magyar miniszte­relnök-helyettes. Á kiadvány az őszre tervezett vadászati világki­állítás szervezésének aktualitásai­ról tájékoztat. Semjén közölte, az expót és a szintén őszre tervezett vallási találkozót, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust mindenképpen megrendezik, (mű)

Next

/
Oldalképek
Tartalom