Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-22 / 17. szám
www.ujszo.com | 2021. január 22. KULTÚRA I 9 Na megállj, te rusnya vírus! Tóth Krisztina iskolai környezetbe helyezi Koronát, közelebb hozva őt a gyerekekhez JUHÁSZ KATALIN Hogyan beszéljünk a koronavírus-járványról a gyerekeknek? Minden családban komoly feladat ez, hiszen hovatovább, egyre nehezebb egyszerű tiltással, utasításokkal uralni az otthoni helyzetet. Ráadásul a gyerekek, ahogy a felnőttek is, leginkább az ismeretlentől félnek. Tóth Krisztina viszont megszemélyesíti nekik a vírust, és azt is tudja, hogy a világ dolgait a meséken keresztül lehet érthetővé tenni számukra. Járványmese címmel írt egy történetet saját, nyolcéves kislányának, aki nyilván ugyanazokat a kérdéseket tette fel, mint a többi gyerek: miért nem mehetünk iskolába, miért nem látogathatjuk meg a nagyszülőket, miért tilos puszit adni a szembejövő ismerősnek, miért kell maszkot viselni és óránként kezet mosni? A kötet egyszerre jelent meg magyarul és szlovákul (Krekovic Beck Tímea és Jitka Roznová fordításában) a pozsonyi Phoenix Polgári Társulás gondozásában, Václav Kinga és Gyenes Gábor illusztrációival. A szerző merészen indít: iskolai környezetbe helyezi a cselekményt. A főszereplő egy ronda, beképzelt kis vírus, hatalmas ambíciókkal. Még csak alsó tagozatos az Undi Suliban, ahol a vírusokat és a baktériumokat képzik, de máris a világ ura akar lenni. Azért kezdik őt Koronának hívni a többiek, mert mindig azt kiabálja a folyosón, hogy „Én leszek a király!” Éz az iskola más, mint a többi, itt ártani tanítják a nebulókat. Az órarendben olyan tantárgyak szerepelnek, mint a fertőzéstan, a takonykenés (ami a technikaórának felel meg), testnevelésen pedig guruló gyógyszereket kell átugrálniuk a kis vírusoknak és baktériumoknak. Korona igazi stréber, mindent sokkal hamarabb megtanul, mint mások, végül a tanárait is lepipálja, akik diplomaosztáskor már maguk sem mernek kezet fogni vele, csak leteszik az asztalra a jól megérdemelt papírt. Néhány szülő talán furcsállja ezt a felütést, ám a gyerekeknek vélhetően nagyon bejön majd, több okból. Először is a megszemélyesítés miatt, mert amit látunk, amit azonosítani tudunk, attól máris kevésbé félünk. Másrészt az iskola otthonos terep számukra, és a belső élet, a diákok közti hierarchia, a tanár-diák viszony, a kiközösítés, a másság kezelése mind-mind megjelenik a történetben. És azt is nyilván gyorsan felfogják, hogy mivel ebben a suliban fertőzni tanítják a diákokat, az a legrosszabb, legártalmasabb, aki a legjobb eredménnyel végez. A megszerzett tudás rossz célokra való felhasználása régóta, de legalábbis a Harry Potter-könyvek óta ismerős dolog számukra, úgyhogy nem kell félni attól, hogy szimpatikusnak találják majd ezt a kiközösített vírust. A következő oldalakon Korona első önálló rossz téteményeiről olvashatunk. Arról, hogyan fertőzte meg az első embert, ki volt a második, harmadik áldozat, és mekkora örömmel, büszkeséggel töltötte el, amikor vele foglalkoztak a tévéhíradóban. Aztán sikerült feljutnia egy repülőre, és útnak indult Kínából, hogy meghódítsa a világot. „Amerre csak ment, megteltek az orvosi rendelők, a kórházak. Vörös arcú, szenvedő emberek tüsszögtek. Fájt a fejük, a nyakuk, a hátuk, szédelegtek. Leálltak a pékműhelyek, nem tudtak hajat nyírni a fodrászok. Bezártak a mozik, a színházak. Sírtak a menyasszonyok, mert nem tudták megtartani az esküvőjüket, hiába készült el a szép, fehér ruhájuk. Lógatták az orrukat a focisták, mert elhalasztották a futballmeccseket. Elmaradtak a születésnapi zsúrok, az osztálytalálkozók, a kirándulások. Mindenki otthon ült és rettegett, mert a hírekben azt lehetett hallani, hogy egyre több a súlyos beteg. Hogy az emberek alig kapnak levegőt.” Ezek után jönnek be a képbe az orvosok, akik összedugták a fejüket, hogy kitalálják, hogyan lehetne legyőzni Koronát. Kísérletezni kezdtek a vakcinával (ezt a szót is sok gyereknek meg kell magyarázni), de emellett hadsereget is toboroztak, amelynek az a feladata, hogy segítsen nekik. Mert az undok kis vírusnak is vannak gyenge pontjai, például retteg a szappantól, nem tud másfél méternél nagyobbat ugrani emberről emberre, és akkor is tehetetlen, ha nincs tömeg, ahol kedvére fertőzhet. És akár a gyerekek is lehetnek ennek a hadseregnek a katonái, harcolhatnak a vírus ellen az óvintézkedések betartásával. így vonja be Tóth Krisztina a kis olvasókat a történetbe - nekik is lépten-nyomon túl kell járniuk a gonosz vírus eszén, segíteniük kell a felnőtteknek. És eközben fontos, hogy tudják: a felnőttek urai a helyzetnek, nem csúszott ki a kezükből az irányítás. Václav Kinga és Gyenes Gábor illusztrátorok, akik maguk is szülők, nem dédelgetik a célközönséget, azaz nem amolyan kedves, megnyugtató rajzocskákat készítettek ehhez a történethez. Az általuk ábrázolt,vírus valóban rendkívül undorító és ijesztő - de hát szinte az összes klasszikus mesében vannak ijesztő szereplők, nem beszélve arról, mi mindent lát a gyerek különböző platformokon. Az emberalakokat, a járműveket, a környezetet sem „infantilizálták”. A kétoldalas illusztrációk új dimenziót adnak az oldalanként gyakran csak pár mondatos szövegnek, az egész egy színes, mozgalmas képeskönyv, amely nem a szó gyermeki értelmében „szép”, viszont szemünk hamar megbarátkozik ezzel a fajta stilizációval. Minden egyes oldalpár külön képzőművészeti alkotás, és nemcsak a járvány megértését könnyíti meg, hanem a kortárs grafikához is közelebb engedi az 5-10 éves célkorosztályt. A Phoenix Polgári Társulás Womanpress kiadója hiánypótló kötetet kínál azoknak a szülőknek, akik a mese segítségével szeretnék átélhetőbbé, elviselhetőbbé tenni gyermekeik számára ezt a nehéz időszakot. Tóth Krisztina: Járványmese. Phoenix Polgári Társulás, Pozsony, Womanpress, 2020,32 oldal. Ma van a magyar kultúra napja 1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. A költemény először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurora című folyóiratábanjelentmeg, akéziratonmég szereplő a „Magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül, de 1832-ben, Kölcsey első kötetében már ezzel az alcímmel látott napvilágot. Megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, amelyet Erkel Ferenc nyert meg. A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette fel 1985-ben. Szavai szerint „ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is.” A Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december 29-én határozott a magyar kultúra napjának megtartásáról, rendezvényeket először 1989 januárjában szerveztek. Az ünnep alkalmából a magyarság szerte a világban megemlékezik kulturális értékeiről. (MTI) RÖVIDEN Idén is elmarad Glastonbury London. Idén is elmarad a Glastonbury Fesztivál a koronavírusjárvány miatt - közölték tegnap a világ egyik legfontosabb könnyűzenei rendezvényének szervezői. „Annak ellenére, hogy eget és földet megmozgattunk, világossá vált, hogy idén egyszerűen nem tudjuk megtartani a fesztivált” - áíl a közleményükben. Azt is megígérték, hogy aki az 50 fontos előleg befizetésével már lefoglalta az idei rendezvényre szóló jegyét és nem kéri vissza a pénzt, garantáltan jegyhez jut a 2022-es Glastonbury Fesztiválra. Hozzátették: nagyon bíznak abban, hogy jövőre „valami különleges csemegével” szolgálhatnak a rendezvény mellett hűségesen kitartó rajongóknak. (MTI, k) Pár percet kérünk Öntől, és magunk postázzuk e-mailben a szombati Új Szót! A posta a szombati lapot átmenetileg csak hétfőn viszi ki az előfizetőknek. Az Új Szó e-mailben kiküldi a friss, digitalizált újságoldalakat azoknak az előfizetőknek, akikhez rendelkezik élő e-mail-címmel. ujszo.com/szombat Kérjük, az l11 iiFA-t^J 111 »Eli internetes oldal adatlapjának kitöltésével segítse a kapcsolattartást Számítunk Önre, Ön is számíthat ránk!
