Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-02 / 1. szám
4 i MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. január 2. | www.ujszo.com RÖVIDEN London barát és szövetsóges marad Pirizs. A brit EU-tagság megszűnése ellenére az Egyesült Királyság „a barátunk és szövetségesünk” marad - mondta csütörtökön Emmanuel Macron újévi beszédében. A francia államfő emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió néhány nappal ezelőtt aláírta azt a szerződést Londonnal, amely „megvédve az érdekeinket, az iparunkat, a halászainkat és az európai egységet, meghatározza a jövőbeni kapcsolatokat”. „De szeretném önöknek nagyon egyértelműen leszögezni, hogy a mi sorsunk mindenekelőtt Európában van” - fogalmazott a francia elnök. A korona vírus-járvány kapcsán az államfő elismerte, hogy „az idei év nehéz volt”. Ugyanakkor úgy vélte, Franciaország „egységesebben és sokat tanulva” fejezte be a 2020-as évet. (MTI) Veszélyes, hamis elméletek Berlin. Angela Merkel német kancellár a koronavírus-járvány miatt hozott korlátozó egészségügyi szabályok betartására kérte az állampolgárokat csütörtökön közzétett újévi üzenetében azzal együtt, hogy a védőoltások új reményt keltenek. Merkel beszédében ajárvánnyal való szembeszállást „az évszázad politikai, szociális és gazdasági feladatának” nevezte.Felhívta a figyelmet arra, hogy „az összeesküvés-elméletek nem igazak, és veszélyesek”. Ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy Németországban van egy hangos réteg, amely ellenzi a bevezetett szigorításokat. Dicsérte viszont a nagy többséget, amely tiszteletben tartja a szabályokat. (MTI) Áder: Legyünk hálósak 2021-ben! Budapest. A hagyományos újévi fogadkozások helyett „most tegyünk egyetlen komoly elhatározást”: azt, hogy 2021 -ben hálásak leszünk „az életekért, amiket megmenthettünk” és az „egymást segítő megható pillanatokért” - mondta Ader János magyar köztársasági elnök újévi beszédében. Kiemelte, „ma már alig van közöttünk, akit ne érintettvolna közelről a járvány”. „Mindannyian vágyunk vissza vírus nélküli életünkbe, amelynek adományait, lehetőségeit, szabadságát korábban oly természetesnek vettük” - fogalmazott a köztársasági elnök. Hangsúlyozta, „szeretnénk feloldani a korlátokat, szeretnénk már visszakapni azt az életet, melyben kevesebb a fájdalmas lemondás”. Az államfő mindenkitől azt kérte, legyen hálás az egészségügyben és a szociális intézményekben dolgozók hősies munkájáért, mert ők egyetlen percre sem adták fel. Azt mondta, „legyünk hálásak jó szóval, köszönettel, fegyelmezettséggel, a másikra való odafigyeléssel, az igazság elfogadásával, a szabályok betartásával, a saját igényeink és érdekeink háttérbe szorításával”. (MTI) Vegleg lezárult a brexit Az Eurotunel utasterminálja a franciaországi Coquellese-ben az átmeneti időszak lejártának pillanatában (TASR/AP-felvétel) Francia állampolgárságot kér Francia állampolgárságért folyamodik Boris Johnson brit kormányfő apja, hogy így maradjon kapcsolatban az Európai Unióval. Stanley Johnson egy francia rádióban beszélt erről csütörtökön, amikorvégetérta brit EU-tagság megszűnése után életbe lépett átmeneti időszak. „Nem arról van szó, hogy francia leszek, ha jól tudom, francia vagyok. Anyám Franciaországban született, az ő anyja teljesen francia volt, akárcsak a nagyapja" - fejtette ki az RTL rádióban franciául Stanley Johnson. „Számomra ez annyit jelent, hogy csak azt kérem, ami vagyok" - mondta a 80 éves Stanley Johnson. (mti) London. Új szabályok léptek életbe az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatrendszerében, miután véget ért a brit EU-tagság tavaly januári megszűnése (brexit) óta érvényben volt átmeneti időszak. Az egyik legfontosabb változás az, hogy megszűnt a négy uniós szabadságjog, az emberek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások akadálytalan áramlásának automatikus érvényesítése a kétoldalú forgalomban, és a brit kormány új, az EU- országokból újonnan érkezőkre is vonatkozó bevándorlási szabályozást léptetett életbe. Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én lépett ki az EU-ból, de a kilépés napján kezdődött, középeurópai idő szerint csütörtökön éjfélkor véget ért 11 hónapos átmeneti időszakban jórészt a korábbi szabályrendszer maradt érvényben a kétoldalú kapcsolatokban. Az átmeneti időszak lejártával ugyanakkor megszűnt az Egyesült Királyság tagsága az Európai Unió egységes belső piacán és vámuniójában is. A brexit előzményeként 2016. június 23-án népszavazást tartottak a brit EU-tagságról, és a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a távozásra voksolt. Az Európai Unió és elődszervezetei történetében a brit kilépésig nem volt példa teljes jogú tagország kilépésére. Az Egyesült Királyság 47 évet és egy hónapot töltött az Európai Közösség, majd utódja, az Európai Unió tagországaként, ugyanis 1973. január 1-jén lépett be a közösségbe Sir Edward Heath akkori konzervatív párti miniszterelnök vezetésével. „Csodálatos pillanat ez ennek az országnak. A szabadságunk a kezünkben van, és rajtunk múlik, hogy ezt a legjobban kihasználjuk. Azt hiszem, az emberek elsöprő többségének az ösztöne azt diktálja, hogy összefogjon az egységes Egyesült Királyságban, és Anglia, Skócia, Wales, illetve Eszak- Irország együttműködjön, hogy kifejezze értékeinket a világban, hogy vezessük a G7-csoportot és a klímacsúcsot Glasgow-ban” - magyarázta Boris Johnson. Az átmeneti időszak egyik legfontosabb célja az volt, hogy legyen idő a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú viszonyrendszer sarkalatos szabályairól. Ezt számos sikertelen tárgyalási forduló után szinte az utolsó pillanatban, közvetlenül karácsony előtt sikerült elérni. Az 1246 oldalas megállapodás egyik fő eleme egy szabadkereskedelmi egyezmény, amely tegnaptól százszázalékos vámliberalizációt - vagyis vám- és kvótamentes kereskedelmet - biztosít az Egyesült Királyság és az EU kétoldalú áruforgalmában. A megállapodással együtt azonban számos alapvető fontosságú változás is történt a szabályokban. Az EU-polgárokat érintő egyik legnagyobb jelentőségű változás a brit bevándorlási szabályozásban történt. Tegnaptól ugyanis az Egyesült Királyság beszüntette az emberek szabad mozgását biztosító uniós szabadságjog érvényesítését, és mindenkire - vagyis az EU-ból és az unión kívüli országokból újonnan érkezőkre - egyformán érvényes, pontozásos elbírálási rendszerre épülő bevándorlási szabályozást léptetett életbe. E szabályozás alapján a brit hatóságok főleg a jelentkezők szakképzettsége és angolnyelv-tudása alapján bírálják el a letelepedési kérelmeket. Azok az EU-polgárok, akik a tegnapi határidő előtt érkeztek, és már életvitelszerűen, törvényesen az Egyesült Királyságban laknak, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - hivatalos elnevezéssel letelepedett jogi státuszért - kell folyamodniuk a brit hatóságokhoz; ennek benyújtási határideje június 30. (MTI, Euronews) Megállapodás Gibraltárról Megszületetta megállapodás Spanyolország és Nagy-Britannia között, amelynek értelmében Gibraltár a schengeni övezet része lesz 2021. január 1-jétől - közölte csütörtökön Madridban Arancha González Laya spanyol külügyminiszter újságírók előtt. A megállapodás néhány órával azelőtt jött létre, hogy csütörtök éjfélkor véget ért a brit EU-tagság megszűnése után életbe lépett átmeneti időszak. A Spanyolország legdélebbi csücskében található, brit fennhatóság alatt lévő területnek a schengeni unióhoz tartozásával a határellenőrzés a spanyol határ helyett a nemzetközi repülőtéren is elvégezhető. Az egyelőre nem világos, ki fogja végezni az ellenőrzést. (mti) Orosz vakcinával nem lesz oltás Magyarországon ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Magyarországon a koronavirus.gov. hu tegnapi adatai szerint meghalt 130 beteg, és újabb 2764 magyar állampolgárnál mutatták ki a fertőzést. Az aktív fertőzöttek száma 158 548-ra csökkent. Kórházban 5648 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 401-en vannak lélegeztetőgépen. A kormányzati portálon azt írták: azzal, hogy megérkezett a vakcina Magyarországra, eddig összesen 80 ezer adag Pfizer-vakcina, ez 40 ezer egészségügyi dolgozó oltását teszi lehetővé. Már 21 kórházi oltóponton zajlik az egészségügyi dolgozók oltása. A következő hetekben újabb szállítmányok érkeznek, és annak ütemében folytatódhat az oltás. Az év első felében várhatóan újabb vakcinák kaphatják meg a gyógyszerészeti hatóságok engedélyét, és akkor Magyarországra további vakcinák is érkezhetnek, amelyekkel megkezdődhet a lakosság tömeges oltása. A magyar egészségügy képes volt mindenkinek az elérhető legmagasabb szintű ellátást biztosítani, a járvány kitörése óta mindenkinek jutott elegendő orvos, ápoló, kórházi ágy, lélegeztetőgép és gyógyszer, ezért pedig főhajtás illeti az egészségügy valamennyi dolgozóját - mondta a magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter az atv.hu-nak adott év végi interjújában. Gulyás Gergely megjegyezte, miközben Karácsony Gergely ajárvánnyal összefüggésben valótlanul vádolja adathamisítással a kormányt, addig a budapesti főpolgármester tevékenysége kimerül a közösségimédia-kommunikációban, Budapesten pedig egyre több hajléktalan van az utcán, egyre nagyobbak a közlekedési dugók, és egyre több a szemét a közterületeken. Gulyás kijelentette, akkor oltatja be magát, amikor sorra kerül. Először azok kapnak oltást, akik az egészségügyben dolgoznak, a védekezésben nélkülözhetetlenek, utána pedig azok, akik egészségileg a legveszélyeztetettebbek. Bár 6000 orosz vakcina is érkezett a múlt hétvégén Magyarországra tesztelésre, a kancelláriaminiszter kiemelte, hogy Magyarországra tömegesen oltóanyag csak „az uniós beszerzések keretében vagy Kínából érkezhet”, mivel „Oroszországnak nincs elegendő gyártókapacitása”. Arról is szó esett, hogy Brüsszel és az új amerikai vezetés nyomást fog gyakorolni Magyarországra, ez a vétó körüli konfliktust lezáró egyezség után is borítékolható. Orbán Viktor miniszterelnök rendszeres, Brüsszel-ellenes kritikáira vonatkozó kérdésre válaszolva a miniszter elmondta, minden hibájával együtt kedvező az ország számára az uniós tagság, ezért ha most kellene szavazni a belépésről, akkor az ország érdekeit szem előtt tartva a csatlakozásra szavazna. (MTI, hvg, hang.hu)
