Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)

2021-01-19 / 14. szám

RÉGIÓ Járványok kővé vált emlékei 6 | RÖVIDEN Egószsógiigyiseket keresnek Komárom. Január 23-án és 24- én, vagyis szombaton és vasár­nap 8 órától 19 óráig a város több pontján antigéntesztelő pontokat alakítanak ki Komáromban. A törletek levételére orvosokat, legalább nyolc szemesztert ab­szolvált orvostanhallgatókat, il­letve az egészségügyben és szo­ciális intézményekben dolgozó ápolókat várnak. A központi irányelvek szerint az egészség­­ügyi dolgozók az elvégzett mun­káért bruttó 15 eurós órabért kapnak. Az adminisztratív mun­kát végző személyeknek bruttó 100 eurós díjazás jár egy napra. Jelentkezni atestovanie@ komamo.sk címen lehet csütör­tök (január 21.) 12óráig. Ale­­vélben kérik feltüntetni a tele­fonszámot, valamint a nevet és a bankszámlaszámot (IBAN). A munkával kapcsolatos kérdése­ket is az említett címre küldhetik el. A jelentkezőkkel ezt követően szükség esetén és folyamatosan lépnek kapcsolatba a városi hi­vatal munkatársai. (ú, vp) Örökség serleg az alapiskolának Hetény/Budapest. A budapesti Falvak Kultúrájáért Alapítvány idén a hetényi Tarczy Lajos is­kolának ítélte oda az „Örökség serleget”. A 2005-ben alapított díjat nyílt pályázat alapján a ma­gyar és az egyetemes kulturális örökséget példamutatóan ápoló ifjúsági közösségek számára íté­lik oda, évente legfeljebb három intézménynek. Az indoklás sze­rint a hetényi alapiskola az elis­merést a 2008-ban indított „Korszerűen a régióért” című programjáért kapta, amelynek lényege a helyi értékek feltárása és ápolása. Az iskolában felku­tatták az azsúr varrottas mestere­it, és a varrási technikát a gya­korlatban is megismertették a di­ákokkal. Az iskola névadójának születésnapján egy nagy kiállítás keretében évente bemutatják az új kutatási anyagot. Ebből okta­tási segédanyagot is készítettek, amelyben megtalálhatóak a helyi népdalok, mesék, szokások, já­tékok és történetek is. A díjat a 25. jubileumi magyar kultúra napján adják át, májusban, (vp) VATAŐŐIN PÉTER Tájainkon az elmúlt évszáza­dok pusztító járványai jó né­hány szakrális kisemlók meg­építését váltották ki. A lassan egy óve tartó koronavírus­­jérvény miatt az eddigiekhez képest kicsit talán jobban sejthetjük, mi járhatott az egykori állíttatók fejében, amikor véget ért egy-egy kér tombolása. 11(0'f.LR'1 „E se tuggyátok kípzényi” - mon­dogatják a legidősebb generáció tag­jai időnként a szülőfalum környékén, amikor főleg a gyermekkorukat vé­gigkísérő traumatikus eseményekről beszélnek. Ma alighanem rendkívüli módon örvendezhetünk, hogy a fali­naptárainkon nem 1939, 1944 vagy mondjuk 1947 szerepel. Persze elég bajunk van most is. Egészen tavalyig ugyanis még az időseink életéből is hiányzott egy semmi mással sem összetéveszthető tapasztalat: egy vi­lágjárványé. A jó 100 évvel ezelőtt pusztító spanyolnáthát nagyjából a mostani legidősebb generáció szülei már megélhették, csak ők már nem tudnak erről mesélni. Viszont egy­­egy régebbi járvány kőből készült emléke mellett naponta elmehetünk az utcákon akár Komáromban vagy Gútán, amelyek állíttatásának körül­ményeit ma alighanem sokkal jobban át tudhatjuk érzeni, mint akárcsak egy évvel ezelőtt. Hadvonulás és pestis A komáromi Szentháromság­szobor - amely egyben a város leg­régibb köztéri szobra - a Klapka tér sarkán őrzi két, több mint 300 évvel ezelőtti megpróbáltatás emlékét. Az emlékmű történeténél Magyary Szulpicz Ferenc 1884-es szövegére szokás hivatkozni. A lényeg abban állt, hogy Komárom akkori lakói 1703 decemberében két tűz közé kerültek. A kuruc sereg a császári csapatok ál­tal birtokolt vár ostromára készülő­dött, ám az erőd bevételéhez a váro­son keresztül vezetett az út. A lako­sok tárgyalások és anyagi áldozatok útján kötöttek békét a kurucokkal, valamint megfogadták, hogy a Szentháromság dicsőségére szobrot emelnek. A talapzat két oldalsó felü­letén latin nyelven szerepel az állít­­tatás indoklása. A déli oldalon az 1703-as ostromra utal a szöveg, amelyben „lázongó ellenségként” je-A komáromi Szentháromság-szobor lölik a kurucokat, akik „rosszal fe­nyegetvén, jót cselekedni tanítottak bennünket”. Igen ám, de mint utóbb kiderült, a szoborkompozíció felállí­tásához nem volt elég az elkerült tra­uma élménye. Ahogyan az mind­annyiunkkal előfordulhatott már, a mégoly fennkölt fogadalom valami miatt kikopott az akkori komáromiak sürgető teendői közül. Hogy aztán nem merült végleg feledésbe, arról ténylegesen egy évszázadokig rette­gett kór tehetett: a pestis. Borovszky Samu a vármegyéről és a városról szóló 1907-es történeti művében bor­zalmas jeleneteket is említ a pestis­ről, amely már 1709 tavaszán meg­jelent, hogy aztán 1710 júniusában kezdjen csak igazán pusztítani: „A vár és város közötti közlekedést a várka­pitány a járvány idejére megszüntette és csak 1711. évi február 2-án en­gedte meg, mikor a vész annyira csökkent, hogy az érintkezést a város és a vészmentes vidék között is sza­baddá tehette. Hogy mennyi áldoza­tot szedett a pestis, arról nincsenek részletes adatok; (...) a várkommen­­dáns pedig azt írta a városhoz intézett egyik levelében, hogy sok ezer em­ber veszett el a járványban. A halot­takat vermekben ásták el, »hat-hét verembe is belehányták az embere­ket, sok erővel is ki akart mászni, de visszataszították«, vallotta hit alatt egy tanú, kit a magisztrátus bizonyos eljárás folyamán kihallgatott. E pes­­tises temető a város mai legszebb te­(A szerzi felvétele) rén, a Kossuth téren volt, melynek megbolygatását az akkori helytartó­­tanács örök időkre eltiltotta.” Bo­rovszky említi, megesett, hogy egye­sek próbálták titokban tartani a bete­geket, de lebukás esetén testi fenyítés és a városból való kiűzetés volt a bün­tetés. A rövid idézetben a tömeges helyi halálozásokon kivül számos, ma már számunkra is ismerős vonásra bukkanhatunk: a szabad mozgás kor­látozása, drámai jelenetek, elhúzódó válság, bizonytalanság, ügyeskedé­sek, büntetések... Az 1703-ban tett megkopott szo­borállítási fogadalmat végül Cserkó István plébános közbejárására karol­ta fel a városvezetés, így készült el 1715-re a ma is álló szoborkompozí­ció. A talapzat északi részén szereplő felirat tanúskodik a korabeli komá­romiak helyzetértékeléséről: „a ve­szedelmes nyavalya [pestilente mor­­bo] által térített j ó útra a hitelező úr Is­ten. Mi a lesújtott három rend, a ha­landóság eltávoztatása végett a hal­hatatlan háromsághoz menekültünk (...), és hogy a halasztás miatt újabb bűn súlya ne terheljen bennünket, el­ismertük, hogy fogadásunk teljesíté­sével adósak vagyunk.” A szobron kívül ugyancsak Cser­kó buzgólkodása okán a Nádor­vonal Pozsonyi kapujánál a Szent­­háromság és több szent tiszteletére kápolna és kálvária épült, amelyet viszont az erődrendszer építése so­rán lebontottak. 2021. január 19.1 www.ujszo.com Őri Péter történeti demográfus egyik szaktanulmánya szerint egyéb­ként a korabeli Magyarországon 300-410 ezer ember halhatott bele az 1709-10-es pestisjárványba. Szobrok és csapások Liszka József a szlovákiai Kisal­föld területén megtalálható Szent­háromság-objektumokat tárgyaló Szent Háromság egy Isten dicső­ségére. .. c. 2015-ös kötetében azt ál­lítja, a vonatkozó szobrok egy részé­nek létrejöttét bizonyosan olyan fo­gadalmi indokkal magyarázhatjuk, amely egy-egy járvány pusztításához kapcsolódik. Fontos jel, ha az Atya- Fiú-Szentlélek hármas mellett az úgynevezett „pestisszentek” is a kompozíció részét képezik. Komá­romban ez teljesül is: Páduai Szent Antal, Szent Sebestyén, Szent Rozá­lia és Szent Rókus szobrai, illetve Borromei Szent Károly dombor­műve, az ezekhez tartozó feliratok mind a pandémia elhárítására utal­nak, s alkotnak együtt egy nagyon erőteljes jelképes egységet. A járás­ban még a gútai Szentháromság­szobor is egyértelmű példa, hiszen azt feliratának tanúsága szerint az 1831- es kolerajárvány okán emelték. Valószínűsíthető, hogy a környéken az érsekújvári 1740-es főtéri emlék­mű állíttatását is egy kór tombolása motiválta, míg máshol elemi erejű csapások minősültek a kiváltó oknak. Vágsellyén egy villámcsapás, a ma már a Dél-Komáromhoz tartozó Szőnyben pedig az 1763-as komáro­mi földrengés miatt emeltek Szent­háromság-szobrokat. Példa a régi-új gyakorlatra Egy-egy járvány motiváló erejé­nek, úgy tűnik, manapság is van ha­tása. Szlovákiai magyar közegben tudomásunk szerint még nincs, ám Magyarországon már van példa arra, hogy szakrális kisemléket állítottak a koronavírus miatt. Klamár Zoltán néprajzkutató a magyarországi Hat­van mellett Kartal faluról közölt egy szöveget az Acta Ethnologica Danu­­biana évkönyv legutóbbi, 22-es szá­mú kiadásában. A 16. századi spa­nyolországi Szent Alajost ábrázolja a kisemlék, aki betegek ápolása köz­ben, pestisben hunyt el. A talapzaton szereplő felirat szerint a helyi plébá­nos állíttatta „koronavírus idején 2020-ban”. Érdekes lesz látni, hogy mire kivergődünk a Covid-19 szorí­tásából, vajon őrzik-e további szak­rális kisemlékek a legújabb világjár­vány emlékét az utókornak. Teljesen lezárták a lávái városházát Léva. A városi pénztár és az ügyfélfogadó központ is be van zárva, csak telefonon, vagy elektronikusan kommunikálhat­nak a lévai lakosok a városi hi­vatal munkatársaival. Nem hite­lesítenek aláírásokat sem. Tolnai Csaba, Léva alpolgármestere el­mondta, kénytelenek voltak tel­jesen lezárni a városi hivatal épületét és fertőtleníteni, mert több alkalmazottjuknak is pozitív lettakoronavírustesztje. (száz) Hétvégi tesztelések az érsekújvári régióban Tardoskedden két tesztelőpont megnyitását tervezik (A szerző képarchívuma) SZÁZ ILDIKÓ Nagykúr önkormányzata janu­ár 16-án elsősorban azokat a lakosokat tesztelte, akik a megyeszékhelyen dolgoznak, mivel a Nyitrai járásra vonatkozó általános tesztelés rájuk is érvényes volt. Összesen 458 személyt teszteltek le, a szűrővizsgálaton részt vett la­kosok közül 9-nek lett pozitív teszt­­eredménye. A nagykériek elégedet­tek voltak a szervezéssel, alig három percet töltöttek sorban állással. Valaska Judit, Nagykér polgármes­tere a lakosokat a szervezési problé­mákról is tájékoztatta. „A község nem vásárolhat teszteket, ezért az Érsek­újvári, vagy a Nyitrai Járási Hivata­lokra kell hagyatkoznia, hogy meg­kapja a szükséges nyomtatványokat. Hosszas, bonyolult ügyintézés előzte meg a tesztelést, mivel félő volt, hogy nem tudunk eleget tenni a lakosok ké­résének. Úgy nézett ki, az illetékes hivatalnak sincsenek antigéntesztjei raktáron” - fejtette ki Valaska Judit. Nagykéren várhatóan ezen a héten pénteken, szombaton és vasárnap is lesz tesztelés. Tóth Marián, Tardos­­kedd polgármestere elmondta, vár­hatóan két tesztelőpontot nyitnak a hétvégén az Érsekújvári járás egyik legnagyobb községében, de mármost azt a tájékoztatást kapták, hogy csak a hét második felében kaphatják meg a teszteket. „Rendkívüli módon fel­háborított a miniszterelnök kijelenté­se, miszerint törvénymódosítást kel­lene hozni azért, hogy a polgármes­tereket kötelezni tudják a lakosok tesztelésére. Ha mi, polgármesterek így irányítanánk és vezetnénk a vá­rosainkat, a falvainkat, a lakosaink két héten belül lemondatnának minket. Más országokban már az ellenanyag­gal oltanak, mi még tesztelünk, és még az antigéntesztek időben törté­nő beszerzése is gondokat okoz” - hangsúlyozta Tóth Marián.

Next

/
Oldalképek
Tartalom