Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-19 / 14. szám
2 KÖZÉLET 2021. január 19.1 www.ujszo.com Egyre több családnak már a fűtésre sem telik MOLNÁR IVÁN Pozsony. Az elmúlt napokban alaposan lehűlt a levegő, ami egyre több csalidnak okoz gondot. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat szerint Szlovákiában családok ezrei kóptelenek megfelelően kifűteni az otthonukat, miközben az egyébként is alacsony jövedelmük aránytalanul nagy részét teszik ki a rezsiköltségek. A vasárnapról hétfőre virradó éjszaka a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMU) adatai szerint Szlovákia déli járásaiban is mínusz tíz fok alá süllyedt a hőmérő higanyszála, az északi járások fagyzugos völgyeiben pedig mínusz húsz fokot is mértek. Míg a gyerekek örülnek a hirtelen jött télnek, továbbra is családok ezreinek okoz gondot a fagyos időjárás. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint ugyanis a koronavírus-járvány miatt tovább nőtt az energiaszegénységben élő családok száma. Míg 2016-ban a szlovákiai családok 5 százaléka küzdött ezzel a problémával, az elmúlt évben ez 8 százalékra nőtt, és az elkövetkező időszakban várhatóan tovább romlik a helyzet. Nő az energiaszegénység Nagy általánosságban elmondható, hogy egy háztartást akkor nevezünk energiaszegénynek, ha az nem képes megfizetni a fűtés vagy egyéb alapvető energiaszolgáltatások olyan szintjét, amely elegendő a tisztességes életminőséghez. „Az energiaszegénység már a 2008-ban kirobbant gazdasági válság során is megugrott, és nincs ez másképp most sem, amikor a járványügyi megszorítások miatt egyre több ember veszíti el a munkáját, és családok ezreinek csappantak meg a bevételei” - nyilatkozta lapunknak Lenka Buchláková, a FinGO.sk pénzügyi tanácsadó társaság elemzője. Az energiaszegénységben élő családok arányát tekintve a 8 százalékos szlovák adat a tizedik legrosszabb az Európai Unióban, Szlovákiánál is rosszabbul főként a balkáni és egyéb dél-európai országok teljesítenek. Az energiaszegénységben élők száma Bulgáriában 30, Cipruson 21, Portugáliában 19, Görögországban 18, Olaszországban 11 százalék körül mozog. Ezzel szemben az összes környező uniós tagországban jobb a helyzet, mint nálunk. Az uniós toplista szerint Ausztriában él a legkevesebb olyan család, amelynek problémái vannak a fűtéssel, de Csehország is a legjobban teljesítők között található. Elöregedett házak Az energiaszegénység a legtöbbször egybeesik az általános szegénységi mutatókkal: egy alacsony jövedelemből megterhelőbb kifizetni a számlákat, beleértve az energiaszámlákat vagy a fűtéshez szükséges tűzifát. Ezt az összefüggést erősíti, hogy aki szegényebb, nagyobb eséllyel lakik rossz álla-Egyre több embernek már a fűtéssel is gondja van a járvány miatt (TASR-feivétei) potú, magas energiaigényű, hőszigetelés nélküli, rossz nyílászárókkal rendelkező ingatlanban. „Szlovákiában jelenleg a háztartások nagyjából 16 százaléka, több mint 870 ezer ember él a szegénységi küszöb alatt. A járványhelyzet romlása miatt ráadásul további 20-50 ezer ember kerülhet ilyen nehéz helyzetbe” - mondta el Buchláková. Szerinte Szlovákiában egy egyfős háztartás esetében a havi 373 eurós bevétel számít a szegénységi küszöbnek. Egy átlagos, két felnőttből és két 14 éven aluli gyermekből álló család esetében ugyanezt 780 eurónál húzták meg. Akiknek ennél kisebb a bevételük, azok szegénynek számítanak. Nagyobb rezsiköltségek A legfrissebb felmérések szerint a családok lakhatással kapcsolatos átlagos havi kiadásai 370 euró körül mozognak. „Az elmúlt tíz évben a háztartások átlagos bevételei ugyan nagyjából a harmadával nőttek, csaknem ugyanennyivel ugrottak meg azonban a kiadásaik is. így az sem csoda, hogy a járvány berobbanása miatt egyre több család kerül nehéz helyzetbe. Sokaknak már az élelmiszer-vásárlással is gondjaik vannak, nem beszélve a korábban felvett hitelek visszafizetéséről” - tette hozzá Buchláková. Szerinte e tekintetben az elkövetkező időszakban további romlás várható, hiszen a járvány második hulláma miatt meghozott országos lezárások következtében még több család kerül majd nehéz helyzetbe. A járvány alatt is nőttek a pozsonyi lakásárak ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Alapos csalódásban lehet részük mindazoknak, akik abban bíztak, hogy a világjárvány lefaragja a vírus tavalyi kitörésekor történelmi csúcson levő pozsonyi ingatlanárakat. Ennek épp az ellenkezőjének lehetünk tanúi, az ingatlanárak nem hogy nem csökkentek, hanem tovább nőttek. A járvány második, ősszel berobbant hulláma több ágazatban is tetemes károkat okozott, emberek ezrei veszítették el a munkájukat, és a családok bevételei is csökkentek, az ingatlanpiaci árakat azonban ez nem rázta meg. A Lexxus ingatlanügynökség legfrissebb felmérése szerint a tavalyi utolsó negyedévben ezek tovább nőttek. „Az elmúlt év végén Pozsonyban áfa nélkül 2739 euró körül moz-Tavaly év végén Pozsonyban áfa nélkül 2739 euró körül mozgott a lakások négyzetméterenkénti átlagára (TASR-felvétel) gott a lakások négyzetméterenkénti átlagára, ilyen magas árakra az előző gazdasági válság 2008-as kirobbanása óta nem volt példa a fővárosban. Csak az egy évvel korábbihoz képest majd 10 százalékos drágulást tapasztaltunk” - nyilatkozta Peter Ondrovic, az ingatlaniroda kockázati menedzsere és értékbecslője. Szerinte azonban a járvány bizonyos mértékig mégis rányomta a bélyegét az árakra. Az elmúlt negyedévben a pozsonyi négyzetméterenkénti átlagár már „csak” 11 euróval nőtt az előző negyedévihez képest, ami negyedéves alapon számítva az elmúlt négy év legalacsonyabb drágulásának számít. Pozsony egyes városrészei között azonban továbbra is jelentős különbségek vannak. Az új lakások ára csak Pozsonyligetfaluban csökkent, nem egész 1 százalékkal. Pozsony- Ujvárosban ezzel szemben majd 5 százalékos drágulást mértek. Ami a kínálatot illeti, arra nem panaszkodhatunk. Az elmúlt év végén 81 aktív projekt volt a pozsonyi ingatlanpiacon, és csak az utolsó negyedévben 65 százalékkal, egész pontosan 811-gyel nőtt az új lakások száma az előző negyedévhez képest. „Az év vége felé az érdeklődők így 2115 lakás közül válogathattak” - tette hozzá Ondrovic. Szerinte a legtöbb lakás az említett időszakban a Főrévet (Ruzinov), Vereknyét (Vrakuna) és Pozsonypüspökit magában foglaló Pozsonyi II. járásban kelt el, míg a legkevesebb az Óvárosban. (mi.TASR) Nem a Minority SafePack jelentette volna az áttörést CZÍMER GÁBOR Az Európai Bizottság (EB) a Minority SafePack elutasításával olyan döntést hozott, amely politikailag visszaüthet - véli Fiala-Butora János nemzetközi jogi szakértő. A múlt héten az EB teljes egészében elutasította a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezést. Ez azt jelenti, hogy a kezdeményezés alapján, amelyet több mint 1,1 millió EU- állampolgár támogatott az aláírásával, nem indítanak uniós jogalkotási folyamatot. Ezzel tulajdonképpen a Minority SafePack körüli jogi folyamat egy fontos szakasza lezárult, de vannak még további lehetőségek. Fiala-Butora János, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala mellett működő Jogsegélyszolgálat jogásza lapunknak ezzel kapcsolatban elmondta, az uniós törvények szerint az Európai Parlamentnek (EP) lehetősége van arra, hogy értékelje a bizottság döntését, de meghallgatást is tarthat és akár újra felszólíthatja a bizottságot a jogalkotási lépések kezdeményezésére, vagyis a mostani döntés megváltoztatására. Az uniós hatáskör kérdése Az EU-ban a kisebbségi jogok legnagyobbrészt tagállami hatáskörbe tartoznak, de ennek ellenére bizonyos mértékig az uniós intézmények is beleszólhatnak az ilyen kérdésekbe. Fiala-Butora szerint a Minority SafePackbe bekerült megoldások nem lépték túl az uniós szervek hatásköreit. A bizottság a kezdeményezés elutasításakor egyébként erre nem is hivatkozott. „Én úgy gondolom, a javaslatban található dolgok kisebbségi szempontból kisebb jelentőségű lépések voltak. Pont amiatt volt ez így, mert a kezdeményezőknek az ÉU-s szervek hatáskörén belül kellett ezeket megfogalmazniuk” - mondta a jogász azzal, hogy mindez jelentősen le is szűkítette a Minority SafePack elindítóinak mozgásterét. Fiala-Butora úgy látja, ha a bizottság elfogadta volna a kezdeményezést, nem maguk a konkrét javaslatok jelentették volna az áttörést, hanem az, hogy a kisebbségi jogok hivatalosan is az uniós testület politikai agendájának részévé váltak volna. „Van egy tág és bizonytalan zóna aközött, ami biztosan az EU hatáskörébe tartozik, és ami biztosan nem. Ahol a bizottság aktívan fellép, és a tagállamok ezt hallgatólagosan elfogadják, ott az EU hatáskörre tesz szert” - magyarázta a szakértő azzal, hogy a Minority SafePack segítségével a bizottság fokozatosan növelhette is volna a hatásköreit a kisebbségjog terén. Volt már megoldás? A bizottság a kezdeményezés elutasításakor azzal is érvelt, hogy az eredeti, 2013-as a Minority SafePack előterjesztés óta eltelt években számos olyan intézkedés született, amely megoldást kínál a benne megfogalmazott javaslatokra. „Ez így egyszerűen nem igaz, a javaslat számos valós, létező, jelenlegi problémára mutat rá” - mondta a jogász. Ezzel kapcsolatban a szakértő kiemelte, ugyan valóban születtek a bizottság által említett intézkedések, de nagy túlzás lenne azt mondani, hogy ezek megoldották volna a javaslatban felvetett problémákat. Fiala-Butora szerint jól mutatja a bizottság álláspontjának hiteltelenségét, hogy hivatkoznak a Roma Stratégiai Kerettervre, az LGBTIQ stratégiára, a Nemi Egyenlőség Stratégiára és a Rasszizmusellenes Akciótervre, amelyek nem oldják meg a Minority SafePack által felvetett problémákat. A jogász szerint a bizottság döntésének nem csak kisebbségpolitikai jelentősége van. Magának az európai polgári kezdeményezésnek is a kudarca ez. „Ezt az eszközt az EU demokratizálódása érdekében vezették be, de egyelőre csak azokat a hangokat erősíti meg, amik szerint az EU-t nem érdekli a polgárok véleménye. Ez pedig politikailag visszaüthet” - véli Fiala-Butora.
