Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)

2021-01-19 / 14. szám

2 KÖZÉLET 2021. január 19.1 www.ujszo.com Egyre több családnak már a fűtésre sem telik MOLNÁR IVÁN Pozsony. Az elmúlt napokban alaposan lehűlt a levegő, ami egyre több csalidnak okoz gondot. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat szerint Szlovákiában családok ezrei kóptelenek megfelelően kifűteni az otthonukat, miközben az egyébként is alacsony jövedelmük aránytalanul nagy részét teszik ki a rezsiköltségek. A vasárnapról hétfőre virradó éj­szaka a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMU) adatai szerint Szlo­vákia déli járásaiban is mínusz tíz fok alá süllyedt a hőmérő higanyszála, az északi járások fagyzugos völgyeiben pedig mínusz húsz fokot is mértek. Míg a gyerekek örülnek a hirtelen jött télnek, továbbra is családok ezreinek okoz gondot a fagyos időjárás. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint ugyanis a koronavírus-járvány miatt tovább nőtt az energiaszegénységben élő családok száma. Míg 2016-ban a szlovákiai családok 5 százaléka küz­dött ezzel a problémával, az elmúlt évben ez 8 százalékra nőtt, és az el­következő időszakban várhatóan to­vább romlik a helyzet. Nő az energiaszegénység Nagy általánosságban elmondha­tó, hogy egy háztartást akkor neve­zünk energiaszegénynek, ha az nem képes megfizetni a fűtés vagy egyéb alapvető energiaszolgáltatások olyan szintjét, amely elegendő a tisztességes életminőséghez. „Az energiaszegénység már a 2008-ban kirobbant gazdasági válság során is megugrott, és nincs ez másképp most sem, amikor a járványügyi megszo­rítások miatt egyre több ember ve­szíti el a munkáját, és családok ez­reinek csappantak meg a bevételei” - nyilatkozta lapunknak Lenka Buchláková, a FinGO.sk pénzügyi tanácsadó társaság elemzője. Az energiaszegénységben élő családok arányát tekintve a 8 szá­zalékos szlovák adat a tizedik leg­rosszabb az Európai Unióban, Szlovákiánál is rosszabbul főként a balkáni és egyéb dél-európai orszá­gok teljesítenek. Az energiasze­génységben élők száma Bulgáriá­ban 30, Cipruson 21, Portugáliában 19, Görögországban 18, Olaszor­szágban 11 százalék körül mozog. Ezzel szemben az összes környező uniós tagországban jobb a helyzet, mint nálunk. Az uniós toplista sze­rint Ausztriában él a legkevesebb olyan család, amelynek problémái vannak a fűtéssel, de Csehország is a legjobban teljesítők között talál­ható. Elöregedett házak Az energiaszegénység a leg­többször egybeesik az általános szegénységi mutatókkal: egy ala­csony jövedelemből megterhelőbb kifizetni a számlákat, beleértve az energiaszámlákat vagy a fűtéshez szükséges tűzifát. Ezt az összefüg­gést erősíti, hogy aki szegényebb, nagyobb eséllyel lakik rossz álla-Egyre több embernek már a fűtéssel is gondja van a járvány miatt (TASR-feivétei) potú, magas energiaigényű, hőszi­getelés nélküli, rossz nyílászárók­kal rendelkező ingatlanban. „Szlo­vákiában jelenleg a háztartások nagyjából 16 százaléka, több mint 870 ezer ember él a szegénységi küszöb alatt. A járványhelyzet romlása miatt ráadásul további 20-50 ezer ember kerülhet ilyen nehéz helyzetbe” - mondta el Buchláková. Szerinte Szlovákiá­ban egy egyfős háztartás esetében a havi 373 eurós bevétel számít a sze­génységi küszöbnek. Egy átlagos, két felnőttből és két 14 éven aluli gyermekből álló család esetében ugyanezt 780 eurónál húzták meg. Akiknek ennél kisebb a bevételük, azok szegénynek számítanak. Nagyobb rezsiköltségek A legfrissebb felmérések szerint a családok lakhatással kapcsolatos át­lagos havi kiadásai 370 euró körül mozognak. „Az elmúlt tíz évben a háztartások átlagos bevételei ugyan nagyjából a harmadával nőttek, csaknem ugyanennyivel ugrottak meg azonban a kiadásaik is. így az sem csoda, hogy a járvány berobba­­nása miatt egyre több család kerül nehéz helyzetbe. Sokaknak már az élelmiszer-vásárlással is gondjaik vannak, nem beszélve a korábban felvett hitelek visszafizetéséről” - tette hozzá Buchláková. Szerinte e tekintetben az elkövetkező időszak­ban további romlás várható, hiszen a járvány második hulláma miatt meg­hozott országos lezárások következ­tében még több család kerül majd ne­héz helyzetbe. A járvány alatt is nőttek a pozsonyi lakásárak ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Alapos csalódásban lehet részük mindazoknak, akik abban bíztak, hogy a világjárvány lefaragja a vírus tavalyi kitörése­kor történelmi csúcson levő po­zsonyi ingatlanárakat. Ennek épp az ellenkezőjének lehetünk tanúi, az ingatlanárak nem hogy nem csökkentek, hanem tovább nőttek. A járvány második, ősszel be­robbant hulláma több ágazatban is tetemes károkat okozott, emberek ezrei veszítették el a munkájukat, és a családok bevételei is csökken­tek, az ingatlanpiaci árakat azon­ban ez nem rázta meg. A Lexxus ingatlanügynökség legfrissebb felmérése szerint a tavalyi utolsó negyedévben ezek tovább nőttek. „Az elmúlt év végén Pozsonyban áfa nélkül 2739 euró körül moz-Tavaly év végén Pozsonyban áfa nélkül 2739 euró körül mozgott a lakások négyzetméterenkénti át­lagára (TASR-felvétel) gott a lakások négyzetméteren­kénti átlagára, ilyen magas árakra az előző gazdasági válság 2008-as kirobbanása óta nem volt példa a fővárosban. Csak az egy évvel ko­rábbihoz képest majd 10 százalé­kos drágulást tapasztaltunk” - nyilatkozta Peter Ondrovic, az in­gatlaniroda kockázati menedzsere és értékbecslője. Szerinte azonban a járvány bizonyos mértékig még­is rányomta a bélyegét az árakra. Az elmúlt negyedévben a pozso­nyi négyzetméterenkénti átlagár már „csak” 11 euróval nőtt az elő­ző negyedévihez képest, ami ne­gyedéves alapon számítva az el­múlt négy év legalacsonyabb drá­gulásának számít. Pozsony egyes városrészei között azonban to­vábbra is jelentős különbségek vannak. Az új lakások ára csak Po­­zsonyligetfaluban csökkent, nem egész 1 százalékkal. Pozsony- Ujvárosban ezzel szemben majd 5 százalékos drágulást mértek. Ami a kínálatot illeti, arra nem panaszkodhatunk. Az elmúlt év végén 81 aktív projekt volt a po­zsonyi ingatlanpiacon, és csak az utolsó negyedévben 65 százalék­kal, egész pontosan 811-gyel nőtt az új lakások száma az előző ne­gyedévhez képest. „Az év vége felé az érdeklődők így 2115 lakás közül válogathattak” - tette hozzá Ondrovic. Szerinte a legtöbb la­kás az említett időszakban a Fő­révet (Ruzinov), Vereknyét (Vrakuna) és Pozsonypüspökit magában foglaló Pozsonyi II. já­rásban kelt el, míg a legkevesebb az Óvárosban. (mi.TASR) Nem a Minority SafePack jelentette volna az áttörést CZÍMER GÁBOR Az Európai Bizottság (EB) a Minority SafePack elutasí­tásával olyan döntést hozott, amely politikailag visszaüthet - véli Fiala-Butora János nemzetközi jogi szakértő. A múlt héten az EB teljes egé­szében elutasította a Minority Sa­fePack nevű európai polgári kezde­ményezést. Ez azt jelenti, hogy a kezdeményezés alapján, amelyet több mint 1,1 millió EU- állampolgár támogatott az aláírá­sával, nem indítanak uniós jogal­kotási folyamatot. Ezzel tulajdon­képpen a Minority SafePack körüli jogi folyamat egy fontos szakasza lezárult, de vannak még további le­hetőségek. Fiala-Butora János, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala mellett működő Jogsegélyszolgálat jogásza lapunknak ezzel kapcso­latban elmondta, az uniós törvé­nyek szerint az Európai Parlament­nek (EP) lehetősége van arra, hogy értékelje a bizottság döntését, de meghallgatást is tarthat és akár újra felszólíthatja a bizottságot a jogal­kotási lépések kezdeményezésére, vagyis a mostani döntés megvál­toztatására. Az uniós hatáskör kérdése Az EU-ban a kisebbségi jogok legnagyobbrészt tagállami hatás­körbe tartoznak, de ennek ellenére bizonyos mértékig az uniós intéz­mények is beleszólhatnak az ilyen kérdésekbe. Fiala-Butora szerint a Minority SafePackbe bekerült megoldások nem lépték túl az uniós szervek ha­tásköreit. A bizottság a kezdemé­nyezés elutasításakor egyébként erre nem is hivatkozott. „Én úgy gondolom, a javaslatban található dolgok kisebbségi szempontból ki­sebb jelentőségű lépések voltak. Pont amiatt volt ez így, mert a kez­deményezőknek az ÉU-s szervek hatáskörén belül kellett ezeket megfogalmazniuk” - mondta a jo­gász azzal, hogy mindez jelentősen le is szűkítette a Minority SafePack elindítóinak mozgásterét. Fiala-Butora úgy látja, ha a bi­zottság elfogadta volna a kezdemé­nyezést, nem maguk a konkrét ja­vaslatok jelentették volna az áttö­rést, hanem az, hogy a kisebbségi jogok hivatalosan is az uniós tes­tület politikai agendájának részévé váltak volna. „Van egy tág és bi­zonytalan zóna aközött, ami bizto­san az EU hatáskörébe tartozik, és ami biztosan nem. Ahol a bizottság aktívan fellép, és a tagállamok ezt hallgatólagosan elfogadják, ott az EU hatáskörre tesz szert” - magya­rázta a szakértő azzal, hogy a Mi­nority SafePack segítségével a bi­zottság fokozatosan növelhette is volna a hatásköreit a kisebbségjog terén. Volt már megoldás? A bizottság a kezdeményezés el­utasításakor azzal is érvelt, hogy az eredeti, 2013-as a Minority Safe­Pack előterjesztés óta eltelt évek­ben számos olyan intézkedés szü­letett, amely megoldást kínál a ben­ne megfogalmazott javaslatokra. „Ez így egyszerűen nem igaz, a ja­vaslat számos valós, létező, jelen­legi problémára mutat rá” - mondta a jogász. Ezzel kapcsolatban a szakértő kiemelte, ugyan valóban születtek a bizottság által említett intézkedések, de nagy túlzás lenne azt mondani, hogy ezek megoldot­ták volna a javaslatban felvetett problémákat. Fiala-Butora szerint jól mutatja a bizottság álláspontjának hitelte­­lenségét, hogy hivatkoznak a Roma Stratégiai Kerettervre, az LGBTIQ stratégiára, a Nemi Egyenlőség Stratégiára és a Rasszizmusellenes Akciótervre, amelyek nem oldják meg a Minority SafePack által fel­vetett problémákat. A jogász szerint a bizottság dön­tésének nem csak kisebbségpolitikai jelentősége van. Magának az euró­pai polgári kezdeményezésnek is a kudarca ez. „Ezt az eszközt az EU demokra­tizálódása érdekében vezették be, de egyelőre csak azokat a hangokat erősíti meg, amik szerint az EU-t nem érdekli a polgárok véleménye. Ez pedig politikailag visszaüthet” - véli Fiala-Butora.

Next

/
Oldalképek
Tartalom