Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)

2021-01-16 / 12. szám

www.ujszo.com | 2021. január 16. KÖZÉLET 3 Kétfelvonásos lehet a népszámlálás Aki nem tudná online kitölteni a népszámlálási íveket, attól júliustól októberig vennék fel az adatokat (TASR-feivétei) CZlMER GÁBOR Pozsony. Két ütemben valósul­hat meg a népszámlálás, az első és egyben internetes forduló február 15-én indul. Lehetséges, hogy a felmérés­ből kikerül a két nemzetiség bejelölésének lehetősége. A kormány azt tervezi, hogy a koronavírus-járványra való tekintet­tel két ütemben valósítja meg a kü­szöbön álló népszámlálást, erősítette meg lapunknak Gyimesi György (OLANÖ) parlamenti képviselő a sajtóban megjelent információkat. Az első fordulót az eredeti időpontban, február 15. és március 31. között tar­tanák, de a népszámlálási íveket csak interneten lehetne kitölteni. A július­tól október végéig tartó második for­dulóban kerülne sor az ún. asszisztált adatfelvételre, amely során asszisz­tensek, lényegében számlálóbiztosok segítenének az ívek kitöltésében. Az asszisztensek vagy az önkormányza­tok által biztosított helyiségben, vagy a polgárokat meglátogatv a, azok ott­honában vennék fel az adatokat. Mindezt akkor, ha a nyár végi, őszi járványhelyzet ezt lehetővé teszi. A népszámlálásnak az ilyen for­mában történő átszervezéséhez tör­vénymódosításra van szükség, ame­lyet Stefan Holy (Sme rodina) tör­vénykezésért felelős miniszterelnök­helyettes már előkészített. A javaslat jövő héten szerdán kerül a kormány elé, amely ha elfogadja azt, akkor a parlamentnek gyorsított eljárásban kellene döntenie róla, mondta el a képviselő. Ez gyakorlatilag az utolsó lehetőség, hogy módosítsanak a nép­­számlálás módján, ha ez ekkor nem történik meg, a felmérés kezdetéig erre újabb alkalom nem lesz. „Re­mélem, sikerül addig megcsinálni” - mondta Gyimesi. Egy nemzetiség lehet? Gyimesi arról is beszélt, hogy a népszámlálás kérdéseit is módosí­tani szeretnék. A jelenlegi kérdőív ugyanis két lehetőséget is ad arra, hogy a polgárok a nemzetiségükről nyilatkozzanak, lehetővé téve ezzel a többes identitások bevallását. A képviselő a Szlovák Statisztikai Hivatallal együttműködve el sze­retné érni, hogy ehelyett csak egy nemzetiséget lehessen megjelölni. Azzal érvel, hogy az egyes jelölés következtében egyszerűen értel­mezhető adatok jönnének létre. Nem okozna problémát, hogy egy­­egy konkrét helyzetben miként ve­gyék figyelembe' azokat, akik két nemzetiséget vallottak be. Gyimesi szerint a Statisztikai Hivatal sincs arra felkészülve, hogy az ilyen multietnicitást kezelje. A képviselő további érve szerint az eddigi köz­jogi gyakorlat is arra épült, hogy egy embernek egy nemzetisége van, és ők ezt kívánják folytatni. Szlová­kiában az előző évtizedek során mindig csak egy nemzetiség beje­lölésére volt lehetőség. Csehor­szágban és Magyarországon már korábban és a most következő nép­­számláláson is lesz mód a többes identitás bevallására. Gyimesi elmondta, ahhoz, hogy a Szlovák Statisztikai Hivatal meg­változtassa a népszámlálási ív kér­déseit, ugyancsak kormánydöntésre van szükség. „Tudomásom szerint a miniszterelnök és a Sme rodina mi­niszterei támogatják ezt a döntést” - nyilatkozta. A magyar pártok A népszámlálás kérdésében nincs összhang az egyesülési szándékát kinyilvánító három magyar párt kö­zött. Míg az Összefogás és az MKP a koronavírus-járvány miatt a fel­mérés halasztását támogatja, addig a Híd szerint erre nincs szükség. Az utóbbi párt szerint a népszámlá­lást február 15-től lehetne kezdeni, de a lezárását június 30-ig ki lehetne tolni, amihez törvényt sem kellene módosítani. A kormányzati szándék hirére az Összefogás úgy reagált, örülnek, hogy a kabinet megnyitja a kérdést. „A népszámlálási kampány szem­pontjából viszont sokkal jobb lenne, ha az online adatgyűjtést is elhalasz­tanák őszre”^ teszik hozzá. Minority SafePack: nincs minden veszve? CZÍMER GÁBOR Az Európai Bizottság (EB) elutasította a Minority SafePacket, amely bizonyos kisebbségi jogok uniós garanciáját célozta. A szak­értő szerint az Európai Parla­mentjó eséllyel újra felszó­líthatja az EB-t a jogalkotásra. Pozsony/Brüsszel. A bizottság azzal érvel az elutasítás mellett, hogy a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést még 2013-ban in­dították, így az abban megfogalma­zott intézkedéseket már azóta elfo­gadott jogszabályok és szakpolitikai intézkedések rendezik. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN), a Minority SafePack kez­deményezője azonban a kisebbségek semmibevételének értékeli a döntést. Kiemelik, a Minority SafePacket 1 123 422 uniós polgár támogatta az aláírásával. Vincze Lóránt, a FUEN elnöke kérdésünkre elmondta, az EB döntése erkölcsileg vállalhatatlan. „Amely szakmailag is vállalhatatlan elemeket tartalmaz” - mondta. Vin­cze szerint még korai lenne politikai és jogi válaszlépésekről beszélni. „De sokat elmond a bizottság viszonyu­lásáról, hogy semmibe vette az Eu­rópai Parlament korábbi döntését. Ennek politikai következményei kell, hogy legyenek” - nyilatkozta a FU­EN elnöke. A FUEN szerint A kezdeményezők szerint az EB döntése több szempontból is hibás. Hiteltelenné teszi az európai polgári kezdeményezés intézményét - az európai részvételi demokrácia egyetlen eszközét - azzal, hogy a jogalkotást már az ötödik kezdemé­nyezés esetén utasítja el. A bizottság szintén mellőzi az EP társjogalko­tóként hozott, háromnegyedes több­séggel elfogadott felhívását is, és annak ellenére utasítja el a jogalko­tást, hogy az EP-ben minden frakció többsége támogatta a kezdeménye­zést, mutatnak rá a kezdeményezők. Ezen kívül a német Bundestag, a magyar Országgyűlés, a holland fel­sőház, valamint számos regionális parlament is határozatban támogatta azt. Az Új Szó brüsszeli forrásai sze­rint az elutasításban nagy szerepet játszhatott a kezdeményezést erősen támogató magyar kormánynak az unió vezetésében való rendkívül rossz megítélése. A szakértő szerint Lapunknak Tárnok Balázs, a bu­dapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutató­­intézetének munkatársa elmondta, bár a bizottság ülései zárt ajtók mö­gött zajlanak, a döntésben vélhetően jelentős szerepe volt Vera Jourová­­nak, aki a bizottságon belül az euró­pai polgári kezdeményezések rend­szeréért felel. „Ő volt a közlemény tervezetének szakmai előkészítője, amelyet később a biztosok kollégi­uma elfogadott” - nyilatkozta az uniós témák szakértője, aki az utolsó EP-választáson függetlenként az MKP listáján indult. Tárnok is úgy véli, Jourovának a magyar kor­mánnyal vívott csatái is befolyásol­ták a döntést. A szakértő szerint a mostani dön­tés óriási érvágás a nemzeti kisebb­ségek európai érdekérvényesítésé­re nézve. „Egyesek szerint évekkel visszavetheti a sikeres érdekérvé­nyesítést, és a szükséges jogi aktu­sok elfogadását” - mutatott rá. Ki­emelte, most az a legfontosabb, hogy minden célkitűzés tekinteté­ben a szervezők és a nemzeti ki­sebbségek érdekvédői, így a civil szervezetek, a kisebbségek védel­mét támogató tagállami kormá­nyok és egyéb érdekeltek, minden lehetséges fórumon továbbvigyék a Minority SafePack javaslatait. Ezt szerinte az is indokolja, hogy az EP- ben is széles körű támogatást élvez a téma. „Jó eséllyel az EP újra fel­szólíthatja a bizottságot a jogalko­tásra, az egyes szakpolitikák sze­rinti parlamenti bizottságokban kell továbbvinni a javaslatokat” - tette hozzá. Pár percet kérünk Öntől, és magunk postázzuk e-mailben a szombati Üj Szót! A posta a szombati lapot átmenetileg csak hétfőn viszi ki az előfizetőknek. Az Új Szó e-maiiben kiküldi a friss, digitalizált újságoldalakat azoknak az előfizetőknek, akikhez rendelkezik élő e-mail-címmel. Kérjük, az ujszo.com/szombat internetes oldal adatlapjának kitöltésével segítse a kapcsolattartást. Számítunk Önre, Ön is számíthat ránk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom