Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-14 / 10. szám
www.ujszo.com I 2021. január 14. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Hátrább a hatalommal Ha a Kongresszus nem tudja az elnököt kordában tartani, nem érvényesíti a fékeket és ellensúlyokat, lép a vállalatvezetők köre FELEDY BOTOND mmmmmmmmmmmmmmärnrnä Miközben a Capitolium ostromán merengenek sokan, az amerikai techóriások léptek egyet, majd a Corporate America még egyet. Először a közösségimédia-platformok kezdték el az elnökkel együtt letiltani a szélsőséges tartalmat, majd az Amazon egy szerverén futó radikális portált állítottak le. Ez azért más jellegű beavatkozás, mint a tartalomszűrés a Twitteren vagy a Facebookon, mert itt nem az Amazoné az oldal, csak a vasat adta az üzemeltető alá. Nem sokkal később a Wall Street nagy bankjai sorra jelentették be, hogy felfüggesztik a politikai jellegű adományokat, tehát a Corporate America megvonta a pénzét a politikától. Egyesek 3-6 hónapra állítottak le mindent, mások azoktól vonták meg a pénzt, akik az elektori szavazathitelesítés ellen szavaztak-vagyis a Trump-párti fegyveres tömeget lázították tovább. A pénzcsapok elzárásánál nagyobb csapást nehéz elképzelni. Az amerikai politikai rendszer alapvetően a külső finanszírozásra épül, a bírói gyakorlat a maga módján igyekezett ezt transzparenssé tenni. A politikai adományok, a lobbizás egy látványos, de kevéssé titkos része az amerikai demokráciának. Bár most nincs nagy kampányidőszak - két év múlva lesz a következő szövetségi időközi választás -, a politikai gépezetek külső forrásokra épülnek. A Capitolium ostroma után egyszerre megfeszülő CEO-izmokjól mutatják, hogy akár egy republikánus Fehér Házat is le tudnak tolni a térképről. Ha a Kongresszus nem tudja az elnököt kordában tartani, nem érvényesíti a fékek és ellensúlyok rendszerét, akkor lép a vállalatvezetők köre. Nem valószínű, hogy az alapító atyák és az amerikai alkotmány szerzői ezt valaha így gondolták volna. Nyilván most a Biden-szavazók egyetértenek ezekkel a döntésekkel, míg a Trump-szavazók csak a maguk megerősítését látják bennük. A következő Fehér Háznak és Kongresszusnak azonban éppen olyan szabályozásokban kell döntést hozniuk, amelyek ezeknek a cégeknek a hatalmát korlátoznák. Amelyek több felelősséget tennének a tartalomért a nagy közösségimédia-oldalak vállaira, amelyek több közteherviselést várnának, és a kvázi-monopolhelyzetek megtörését szolgálnák. Nem esélyes, hogy ezek a javaslatok mind megszületnek. Különösen a globális verseny idején nehéz lesz eldönteni az amerikai honatyáknak, hogy a belpolitikai erőkre figyeljenek, vagy még tovább hizlalva a nagyvállalatokat a nemzetközi versenyképesség rövid távú érdekeit vegyék figyelembe. Biden nagyon nehéz örökséget kap, és nem lesz hálás politikai szabályozói csatát indítani azok ellen a vállalatok ellen, amelyek éppen az amerikai demokráciát akarták védeni intézkedéseikkel. Gyönyörű feladvány. Milyen jó lenne, ha Európa idejében tanulna a szomszédjától és megelőzné egy hasonló helyzet kialakulását. Németország vakcinanacionalista? Sok uniós képviselő nem érti, hogyan rendelhetett Németország kiilönutaskónt a vakcinából. Az EP-képviselők aggódnak a különutas tagállami, pontosabban német vakcinavásárlások miatt, de az Európai Bizottság szerint ez nem sérti a közös beszerzéseket. Az uniós főtárgyaló szerint a második negyedévben érkeznek az oltások tömeges mennyiségben a tagállamokhoz. Az Európai Parlament egészségügyi szakbizottsága meghallgatta Sandra Gallinát, a vakcinabeszerzések főtárgyalóját, akit a képviselők az oltóanyagok megvásárlásáról, engedélyezéséről és a tagállamoknak való eljuttatásáról kérdeztek. A hangulat javításához hozzájárult, hogy a meghallgatás elején érkezett a hír: az Oxford-AstraZeneca is beadta az Európai Gyógyszerügynökséghez (EMA) kérelmét az oltás kereskedelmi forgalomba hozatalára, a döntés január 29-én várható. Szintén előzetesen, a kedélyek megnyugtatásáért a bizottság elnöke, Pascal Canfin azt is bejelentette, hogy a képviselők beletekinthetnek egy még nem engedélyezett oltás gyártójával, a Curevackal kötött szerződésbe. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy a szállítási ütemtervet nem lehet nyilvánosságra hozni. Elhangzott az az ígéret is, hogy az Európai Bizottság a többi beszállítóval is megpróbál megegyezni a szerződések titkosságának részleges feloldásáról. A képviselők legtöbb aggodalma azzal volt kapcsolatos, hogy Németország külön rendelt a BioNTech/ Pfizer-vakcinából 30 millió adagot. Ebből az oltásból az EU eredetileg 200+100 milliót vásárolt, amelyet néhány napja megduplázott, de a német pótrendelés ezen felül van. Sandra Gallina azt mondta, hogy őt is nagyon zavarják ezek a hírek, de hozzátette: „Még nem láttam ilyen szerződést, ha van is, az EU-s szállítások elsőbbséget élveznek.” Pedig minden bizonnyal van, mert a német szövetségi egészségügyi minisztérium honlapján olvasható - mint biztonsági opció - további 30 millió adagra, nemzeti alapon. Ezzel kapcsolatban egy új kifejezést is többször használtak a képviselők, akik azt mondták, hogy ez nem más, mint vakcinanacionalizmus, (hvg.hu) Ingatlan, te drága! DUDÁS TAMÁS Nincs sok olyan növekedési trend a szlovák gazdaságban, amit a globális koronavírus-járvány sem tudott megakasztani, de az ingatlanárak növekedése kétségkívül ebbe az exkluzív csoportba tartozik. A Szlovák Nemzeti Bank novemberi adatai szerint 2020 első kilenc hónapjában Szlovákiában az ingatlanárak 11,8 százalékkal növekedtek. Ez azt jelenti, hogy a múlt évben az ingatlanárak növekedésesének tempója 2019-hez képest még gyorsulni is tudott. Szemmel láthatóan még az elmúlt két évtized legnagyobb gazdasági visszaesése sem tudta a szlovák lakosság kedvét elvenni az ingatlanvásárlástól. Minden közgazdaságtant tanuló diák hamar megtanulja, hogy a piaci árak alakulásáért a kereslet és a kínálat alakulása felelős, és nincs ez másképpen a szlovák ingatlanpiacon sem. A kínálati oldalon jelenleg az építőipar nem tud lépést tartani a kereslettel, és a piacon nincs elegendő ingatlan. Regionális különbségeket természetesen találunk, de a legnagyobb ingatlanhiány a nagyobb városokban érzékelhető. A helyzet a fővárosban a legrosszabb, Pozsonyban a becslések szerint több tízezer lakás hiányzik a piacról, és a jelenlegi kereslet mellett ez a lakáshiány még egy további évtizedig is eltarthat. A piacról szinte teljesen hiányoznak a bérlakások, az önállósodásra vágyó fiatalok számára az esetek döntő többségében a vásárlás az egyetlen lehetőség. Ami a keresletet illeti, azt két fő tényező tartja magas szinten. Elsősorban a vásárlók a nagyfokú bizonytalanság ellenére még mindig pozitívan tekintenek a jövőbe, és nem félnek a hosszú távú jelzálogkölcsönöktől. Ez megváltozhat, ha a koronavírus-járvány által okozott gazdasági visszaesés elhúzódik, de jelenleg mindegyik gazdasági előrejelzés növekedést jósol az új évben. Fontos szerepet játszanak maguk a jelzálogkölcsönök is, melyek egyre kedvezőbb kamatokat kínálnak az ingatlanra vágyakozóknak. A kisebb szlovák bankok agresszívan alacsony kamatokkal próbálnak új ügyfeleket szerezni, ennek köszönhetően novemberben az átlagos jelzálogkamatok már egy százalék alá kerültek. A szlovák jelzálogkamatok ma az EU szintjén is alacsonyak, 2020 novemberében az unióban csak a portugál bankok kínáltak kedvezőbbeket. Az elmúlt év az ingatlanpiacon egy hosszabb ívű trend része, az ingatlanárak Szlovákiában az elmúlt hat évben töretlenül növekedtek. Az Eurostat indexe alapján 2010 és 2019 között az ingatlanokkal kapcsolatos kiadások Szlovákiában dinamikusan növekedtek, és egy évtized alatt jóval közelebb kerültek az uniós átlaghoz. Ezzel együtt, a szlovák háztartások díszpónibilis jövedelem növekedésének és az alacsony jelzálogkamatoknak köszönhetően az ingatlanokhoz való hozzáférés Szlovákiában nem romlott az elmúlt évtizedben. Ez a két faktor együttesen járult hozzá ahhoz, hogy az ingatlanok iránti kereslet az árak dinamikus növekedése mellett is erős maradt. Amíg az alacsony jelzálogkamatok és elégtelen ingatlankínálat együttállása fennáll, Szlovákiában nem várható az ingatlanárak csökkenése. Váratlan eseményektől eltekintve a szlovák ingatlanpiacon igazi változást csak a bérlakások tömeges megjelenése okozna. A Sme rodina kormánypárt által vezetett építésügyi minisztérium ugyan évi több ezer bérlakás építését ígéri, de az ingatlanpiaci szakértők ebben a kérdésben több mint szkeptikusak. Ha ezek megjelennek is a piacon, 2022 előtt biztosan nem. A magas ingatlanárak ezért 2021 -ben is velünk maradnak, az elkövetkező évben is jobb érzés lesz ingatlant eladni; mint vásárolni. FIGYELŐ Indonézia a fiatalokat védi Indonéziában Joko Widodo elnök kapta meg a koronavírus elleni első védőoltást. Az államfőt a Sinovac Biotech kínai gyógyszergyártó Corona Vác nevű vakcinájának első dózisával oltották be a jakartai elnöki palotában. Az elnök ezzel az oltás biztonságosságáról akarta meggyőzni az embereket. (Brazíliában ennek a vakcinának a hatékonysága alig lépte át az 50 százalékot.) Az oltási kampányban elsőbbséget az egészségügyi dolgozók, közalkalmazottak és más veszélyeztetett csoportokba tartozók élveznek. Az oltás ingyenes minden indonéz állampolgárnak. De a BBC arról ír, hogy az ország a többihez képest markánsan más megközelítést alkalmaz: hogy minél hamarabb újraindíthassák a gazdaságot, az idős emberek beoltása helyett az első szakaszban - a frontvonalban dolgozók után - a fiatalabb, 18 és 59 év közötti munkavállalókat célozzák meg. így az 59 éves elnök után a 77 éves Ma'ruf Amin alelnök csak később kaphatja meg az oltást, mert túl idős. Az elképzelés az, hogy azok, akik kimennek a házból dolgozni meg találkozni a barátaikkal, éjszaka kevésbé vigyék haza a családnak a fertőzést. (444.hu) Bruce Willis rosszul döntött „Hibás döntés volt” - mondta Bruce Willis a People-nek, miután a 65 éves amerikai színészt kiküldték egy Los Angeles-i boltból, mert nem viselt maszkot. Bruce Willis azt is kérte, hogy: „Legyen mindenki biztonságban odakint, és folytassuk a maszkviselést!” A Johns Hopkins Coronavirus Resource Center adatai szerint Kaliforniában már több mint 2 millió Covid-19-fertőzés történt, ezek közül 930 ezer Los Angeles megyében. (444.hu)
