Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)

2021-01-13 / 9. szám

KULTÚRA www.ujszo.com | 2021. január 13. Eletek darabokban A Pieces of a Woman, Mundruczó Kornél és Wéber Kata filmje sok szempontból nyerő JUHÁSZ KATALIN Ennek a filmnek nincs magyar címe, hiszen amerikai-kana­dai produkció, az egyik produ­cer maga Martin Scorsese, a főszerepekben Vanessa Kirby és Shia LaBeouf brillírozik. Mindkettejüknek ez élete ed­digi legjobb alakítása, előbbi már megkapta érte a legjobb színésznő díját Velencében. Amitől mégis a miénk, az a rendező és a forgatókönyvíró. tartalomismertetést elolvassa, mi­előtt nekiül ennek a filmnek. Az első jelenetek a boldog várakozásról szólnak, pár perc alatt megismerjük az átlagos bostoni párt - a köztük lé­vő kapcsolat mélységét is sikerül néhány gesztussal, mondattal, hely­zettel érzékeltetni. A nő egy arctalan multinál dolgozik, nyilván fontos beosztásban, mert külön irodája van. A férfi hídépítő, illetve amolyan építésvezető lehet, de nem irodában csücsül, hanem a terepen egrecíroz­­tatja a munkásait, vagyis azért nem egy igazi nagymenő. (A kettejük kö­zötti társadalmi különbségek csak lassan, fokozatosan mutatkoznak meg és válnak tényezővé, de ne sza­ladjunk előre.) Mindketten készül­nek a szülői szerepre, arra, hogy ha­marosan gyökerestől megváltozik az életük. Ez így is lesz, de sajnos tel­jesen más értelemben. Szülés „élő egyenesben" A következő 24 percben egyetlen, vágás nélküli snittben kell végig­néznünk, hogyan fordul egy simá­nak ígérkező szülés drámává. Ezt a mesterien felépített jelenetet nagyon sokan, sokszor fogják idézni az el­következő években, és bizonyosan tananyag lesz filmes kurzusokon. Sőt, szülés előtt álló nőknek azt ta­nácsolnánk, inkább ne most nézzék meg. A kézi kamerás operatőr (Ben-Vanessa Kirby már kapott díjat ezért a szerepért Mindketten készülnek a szülői szerepre, arra, hogy hamarosan gyökerestől megváltozik az életük (Fotók Netflix) jamin Loeb) követi a lakásban moz­gó szereplőket, ezáltal minket is be­ránt az eseményekbe. Ott vagyunk a vajúdó nővel a konyhában, az ágy­ban, a kádban, látjuk, ahogy ő és partnere egyre kétségbeesettebbek, és velük együtt fürkésszük a bába ar­cát, hogy tényleg minden rendben van-e, vagy csakúgy rámondja, hogy nyugtassa őket (a szintén remekül játszó Molly Parker karaktere egy kicsit Geréb Ágnesre emlékeztet). Es tehetetlenséget érzünk, főleg azért, mert velük ellentétben mi tudjuk, mi fog történni. És napok múlva is kép­telenek leszünk szabadulni ettől a 24 perctől, mert úgy érezzük, a baráta­inkkal történt a tragédia. És most jöhst a főcím Nem tévedés: csak ezután írják ki a film címét a képernyőre, ami első blikkre hatásvadász húzásnak tűn­het, de tulajdonképpen logikus, hi­szen ekkor kezdődik maga a törté­net. Martha (Vanessa Kirby) gondo­san felépített világa ekkor hullik szét, és rá kell jönnie, hogy gyászában senkire sem számíthat, még a páijá­­ra sem. Sean (Shia LaBeouf) ugyan­is másképp, illetve mást gyászol — konkrétan saját magát, azt, hogy megint nem úgy alakultak a dolgai, ahogyan eltervezte. Állandó ki­sebbségi érzéssel él a nő mellett, ezt anyósa (Ellen Burstyn) is folyama­tosan erősíti benne, minden alkal­mat kihasználva a férfi megszégye­nítésére. Egyszerűen azért, mert jobb partit képzelt el a lányának. Aki nem mellesleg anyja tanácsa ellenére ra­gaszkodott az otthonszüléshez. A többi mellékszereplő is jó választás volt, ösztönzik Martha széthullását - vagy nem tudják, hogyan kommu­nikáljanak vele, vagy túlságosan is biztosak a dolgukban. A szürke környezet, a köd, a la­tyak, a tompa színek már önmaguk­ban is nyomasztó hangulatot terem­tenek, egyetlen napsütéses külső je­lenet sincs a filmben. És az apró nü­­anszokra is érdemes figyelni. Arra, hogy a lakásban haldokolnak a nö­vények, mert senki sem öntözi őket, vagy ahogy Martha fekete köröm­lakkja fokozatosan kopik, a haja egyre loncsosabb. Az almaszim­bolika egy kicsit talán túlzás, vagy legalábbis életszerűden ebben a re­alista történetben, de üsse kő, hiszen mégiscsak elsősorban amerikai kö­zönségnek készült, akik nyilván rendkívül művészinek tartják az ilyesmit, ahogy a nagy ívű zenét is. Howard Shore, A Gyűrűk Ura ze­neszerzője csakis azért érdemel bo­csánatot, mert rajta keresztül került a produkcióba Martin Scorsese. Szemet hunyunk Van még pár megbocsátani va­lónk: Vanessa Kirbynek ez után a teljesítmény után a Halálos irambant és a Mission: Impossible-t is elnéz­zük. Shia LaBeouf már nehezebb eset: legújabb botránya három héttel a bemutató előtt robbant ki, és sokat ártott a filmnek. Volt barátnője fizi­kai és érzelmi erőszakkal vádolja, amit ő nem is tagad. Bármennyire igyekszünk különválasztani egy színész magánéletét a munkájától, mégis ez villan be, amikor a film egyik jelenetében Sean gyakorlati­lag meg akarja erőszakolni Marthát. Wéber Katának megbocsátjuk a két előző Mundruczó-film forgató­­könyvét (Jupiter holdja, Fehér Is­ten), mert ez a harmadik már való­ban figyelemre méltó lett. Korábban sikeres színdarab készült belőle Lengyelországban, és tényleg: a fil­mes eszközök sem tudják elnyomni azt az alapvetően színházi hozzáál­lást, hogy végig a dialógusokon, il­letve a beszédes hallgatásokon van a hangsúly. Jó lenne egyszer nagyvásznon is megnézni ezt a filmet, ha majd ki­nyithatnak a mozik. De lehet, hogy addigra végbe megy az a paradig­maváltás, amely egy ideje már zaj­lik, és a Covid-19 miatt újabb len­dületet kapott. A jövőben elsősor­ban a moziüzemeltetők döntik majd el, milyen filmeket tűznek műsorra. A nagy költségvetésű blockbuste­­rek, a különböző franchise-ok és a Marvel-univerzum szuperhőseinek kora jön el, mert ezekkel lehet tö­megeket becsábítani a moziba. El­képzelhető, hogy pár év múlva az al­kotók már eleve az otthoni képer­nyőkre optimalizálják az olyan fil­meket, amelyekben átlagemberek beszélgetnek, vagy éppen ordítoz­nak egymással. Mundruczó Kornél az első ma­gyar filmrendező, akinek, stáblistá­ján Scorsese neve szerepel. A Pieces of a Woman a nemzetközi belépője, a forgatókönyvíró Wéber Katát pe­dig máris magasan jegyzik a tenge­rentúlon. A film múlt csütörtökön debütált a Netflixen, és úgy tűnik, nem csak nekünk fontos, hiszen szombaton már vezette a streaming­­szolgáltató nézettségi listáját az Egyesült Államokban. A pandémia miatt mostanában nem a mozikban történnek a nagy események, ezért minden netflixes premiert fokozott figyelem övez. Kifejezetten jó, hogy nem pár évvel ezelőtt jött ki ez a film, mert akkor talán elsikkadt volna. A Pieces of a Womanre külföldön nyilván legtöbben a főszereplők mi­att kattintanak rá. És igencsak meg­lepődnek. Mert nem a jól megszo­kott elemekből összerakott holly­woodi filmdrámát kapják, hanem egy európai filmes eszközökkel ké­szült, bár Amerikában játszódó lé­lektani mélyfúrást. Aki mondjuk, vasalás vagy sajtreszelés közben kezdi el nézni, könnyen háztartási balesetet szenvedhet - ezt ki is kel­lett volna írni az elején figyelmez­tetésképpen. Tudjuk, mi fog történni Aki viszont utánaolvasott, az fel­­készülten figyeli az eseményeket, és főleg a megvalósítás érdekli. Az al­kotók nem árulnak zsákbamacskát, sőt szinte spoilerezik, hogy egy tra­gikusan végződő otthonszülés tanúi lehetünk. Ez az alaphelyzet, innét kell feltápászkodniuk a főszerep­lőknek. Vajon sikerül-e megmente­ni ezt a párkapcsolatot? Kik és ho­gyan teszik még nehezebbé szá­mukra a gyászt? Van-e joga bárki­nek tanácsot adni a másik embernek egy ilyen veszteség után? Szóval tegyük fel, hogy a néző legalább a kétmondatos netflixes 111 RÖVIDEN Krúdy és Örkény az operaszínpadon Budapest. Krúdy Gyula és Ör­kény István műveiből született operák keresztmetszetét közve­títi a Magyar Állami Operaház ma este. Kenessey Jenő Az arany meg az asszony és Tóth Péter Tóték című egyfelvoná­­sosainak legszebb részletei 20 órától láthatók ingyenesen az intézmény Facebook-oldalán. A művek keresztmetszetét Né­meth Anikó jelmezeinek fel­­használásával Gábor Sylvie ál­lítja színpadra. Zongorán köz­reműködik Hidegkúti Pálma, vezényel Kocsár Balázs, az est műsorvezetője Mona Dániel zenetörténész. Az arany meg az asszony főbb szerepeit Kovács István (Wolfgang), Megyimó­­recz Ildikó (Anna), László Bol­dizsár (Zsoldoskapitány), Kiss Tivadar (Első színész) és Cser­halmi Ferenc (Második színész) éneklik. A Tóték főbb szerepeit Szvétek László (Tót Lajos), Vajda Júlia (Mariska), Nánási Flelga (Ágika), László Boldizsár (Őrnagy) és Zsigmond Géza (Lajtos) alakítják. (MTI) Száz éve született Csákányi László Budapest. Száz éve, 1921. ja­nuár 13-án született Csákányi László Jászai-díjas színész, ki­váló művész, a múlt századi magyar színjátszás egyik legnépszerűbb alakja. Apja papnak szánta, így tízévesen papi internátusba került. Egy kötelező színházlátogatás után döntötte el, hogy színész lesz. Sokoldalú jellemábrázoló művész volt, drámákban és víg­játékokban egyaránt otthonosan mozgott. A tévében vidám jele­netek biztos sikert garantáló, ál­(Képarchívum) landó szereplője volt, a rádió­kabaréban Agárdi Gáborral együtt évekig ők voltak a két krahácsi atyafi. Csákányi szere­tett és tudott is szinkronizálni, ő adta Femandel, Peter Ustinov, Charles Laughton magyar hang­ját. Igazán persze Foxi Maxi és Frédi, az egyik kőkorszaki szaki szinkronalakítása tette népszerűvé, de tőle kapta a hangját Karak, a róka a Vük című nagy sikerű rajzfilmsorozatban. Egyik főszereplője volt az Indul a bakterház című klasszikus vígjá­téknak, játszott az 1978-ban ké­szült Rab ember fiaiban. Utolsó filmszerepe a tánctanár Deutsch bácsi volt Koltai Róbert Sose ha­lunk meg című vígjátékában. Negyven évet töltött el a pályán, Budapesten halt meg 1992. no­vember 3-án. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom