Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)
2021-01-12 / 8. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. január 12.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Börtönviselt elnöke lesz Kirgíziának Biskek. A nacionalista Szadir Zsaparov nyert nagy többséggel a vasárnapi kirgiz elnökválasztáson, amelyet a tavaly őszi zavargások, a kormány összeomlása miatt írtak ki. Az előzetes eredmények szerint az 51 éves politikus a szavazatok közel 80 százalékát söpörte be a középázsiai volt szovjet tagköztársaságban, így 2. fordulóra nem lesz szükség. Zsaparovot a korábbi politikai válságok idején elkövetett túszejtés miatt 11,5 évi elzárásra ítélték, október elején hívei szabadították ki a börtönből. Kirgizisztán káoszba sodródott az októberben tartott parlamenti választás után. (MTI) Katonákat öltek a dzsihádistók Kano. Az Iszlám Állam terrorszervezethez köthető lázadók egy rajtaütésben meggyilkoltak 13 nigériai katonát a hét végén az afrikai ország északkeleti részén elterülő Yobe államban. Az Iszlám Állam nyugat-afrikai szervezetének (ISWAP) emberei gépfegyverekkel és rakétagránátokkal nyitottak tüzet egy katonai járműoszlopra Gujba város közelében. Ez a térség az ISWAP egyik fellegvára, gyakran támadják meg itt a hadsereg egységeit. A másik veszélyes terület Nigériának ezen a részén Bomo állam, ahol a Boko Haram terrorszervezet emberei hajtanak végre támadásokat 2009 óta. (MTI) Putyin a karabahi rendezésről tárgyal Moszkva. A hegy i-karabahi konfliktus rendezésének újabb lépéseiről kezdett tárgyalásokat Vlagyimir Putyin orosz elnök, Ilham Aliyev azeri államfő és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Moszkvában. A három vezető első alkalommal találkozott a hegyi-karabahi fegyvernyugvás kezdete, november közepe óta. Putyin közölte, hogy a tűzszüneti megállapodás pontjait a felek következetesen betartják, ami megteremti a feltételeit a konfliktus méltányos, az örmény és az azeri nép érdekeit egyaránt szolgáló rendezésének. Hegyi- Karabahban nyugalom van, és a területre november 14. óta 48 ezer menekült tért vissza. (MTI) Netanjahu engedi a telepes lakásokat Jeruzsálem. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök utasítást adott Ciszjordániában több száz új telepes lakás felépítésének előmozdítására. Az izraeli hatóságok a nemzetközi jog szerint megszállt területnek minősülő Ciszjordániában több szakaszban engedélyezik az izraeli építkezéseket. Az intézkedés csak néhány nappal előzi meg Joe Biden megválasztott amerikai elnök beiktatását, aki az amerikai diplomácia hagyományokhoz hűen várhatóan ellenezni fogja az izraeli építkezéseket Ciszjordániában. (MTI) Trump fejét követelik a képviselők Arnold Schwarzenegger színész, aki Kalifornia republikánus kormányzója is volt, a kristályéjszaka néven ismert zsidóellenes erőszakhullámhoz hasonlította a washingtoni Capitolium tüntetők általi ostromát. „Szerda volt a törött üveg napja, itt, az Egyesült Államokban" - hangsúlyozta videóüzenetében. „Mivel Európából származom, első kézből tudom, miként csúszhatnak ki a dolgok az ellenőrzés alól" - utalt a 73 éves színész gyerekkorára a második világháború utáni Ausztriában. „Minden sorozatos hazugságokkal és intoleranciával kezdődött" - hangsúlyozta Schwarzenegger a nácik rezsimjére utalva. (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Washington. A képviselőház először egy határozatról szavaz, amelyben felszólítja Mike Pence alelnökötás a kormány tagjait, hogy a 25. alkotmánykiegászítás alapján mentse fel hivatalából Donald Trump leköszönő elnököt, mielőtt kezdeményezné az alkotmányos felelősségre vonási eljárást (impeachment). A demokraták tegnap hivatalosan meg is tették az első lépést. Az Egyesült Államok képviselőházának republikánus tagjai tegnap megakadályozták, hogy a testület határozatban szólítsa fel Mike Pence alelnököt Donald Trump elnök elmozdítására. Pence-nek az alkotmány 25. kiegészítése alapján lehetősége van arra, hogy a kormányzat tagjait megszavaztassa az elnök alkalmasságáról, illetve alkalmatlanságáról feladatainak ellátására. Ha a többség alkalmatlannak minősíti Trumpot, akkor az elnöki hatalom az alelnökre ruházódik át. A demokraták a kiegészítés alkalmazására szólító határozatot kíséreltek meg elfogadtatni a házban, de a republikánusok ezt egyelőre megakadályozták. Újabb impeachment jön Vasárnap estig 210 képviselő biztosította támogatásáról az eljárást. A Trump ellen indítandó immár második impeachment oka, hogy múlt szerdán az elnök több száz híve megostromolta a Capitoliumot, miután az elnök egy közeli, szabadtéri gyűlésen tartott beszédében feltüzelte és arra buzdította őket. Ugyan egyre többen támogatják az amerikai törvényhozásban az elnök elleni eljárást, azonban közel sem biztos, hogy a demokrata párti képviselők kezdeményezésének meglesz a szükséges támogatottsága a republikánus képviselők részéről. A Trump ellen felhozott vádpontok megszavazásához kétharmados többségre van szükség a szenátusban, ehhez 17 republikánus törvényhozónak át kellene szavaznia. Még ha a hivatali idejét követően is állapítják csak meg Trump bűnösségét, a kongresszus eltilthatja szövetségi közhivatalok viselésétől, ami azt jelentené, hogy nem indulhat a 2024-ben esedékes elnökválasztáson. Trump ellen tavaly egyszer már megindították a felelősségre vonási eljárást, azonban akkor felmentették a republikánus többségű szenátusban. Nem volt eddig példa arra, hogy egy amerikai elnök ellen kétszer is impeachmentet indítsanak. Dohognak a diplomaták Rendkívül szokatlan módon amerikai diplomaták bírálták az elnököt a Capitolium ostroma miatt, és felszólították kormányzata tagjait, hogy távolítsák el hivatalából a 25. kiegészítés alapján - közölte az AP amerikai hírügynökség két belső üzenetre hivatkozva, amelyek tartalmába betekintést nyert. Az AP szerint a diplomaták az amerikai külügyminisztérium úgynevezett panaszcsatomáján keresztül fejezték ki véleményüket, miszerint a kongresszus épületének szerdán történt ostroma komolyan alááshatja az Egyesült Államok hitelét a demokratikus értékek külföldi népszerűsítésében és védelmében. „Az elnök nyilvános felelősségre vonásának kudarca további károkat okozhat demokráciánknak és képességünknek, hogy hatékonyan valósítsuk meg a külpolitikai célkitűzéseket külföldön” - olvasható az egyik üzenetben, amelyet később megküldték a külügyminisztérium vezetésének is. Egyelőre nem világos, hogy hány diplomata írta alá a dokumentumokat. A panaszcsatoma általában meghatározott külpolitikai döntések esetében a nézeteltérések kifejezésére szolgál. Az utóbbi két üzenet azonban páiját ritkító tartalmában és az elnök bírálatában. Belföldi terrorizmus Legalább 25, belföldi terrorizmussal kapcsolatos eljárást indítottak az Egyesült Államokban a kongresszus ostroma nyomán - közölte Jason Crow demokrata párti képviselő. Állítólag a Pentagonnak tudomása van „további lehetséges fenyegetésekről terroristajelöltek részéről” a Joe Biden megválasztott demokrata párti elnök január 20-i beiktatásáig terjedő időszakban. „Kézifegyvereket, Molotov-koktélokat, robbanószerkezeteket, gyorskötözőket foglaltak le, ami azt jelzi, hogy nagyobb katasztrófát sikerült hajszállal megelőzni” - mondta Crow, aki egykor az amerikai hadsereg Ranger különleges alakulatánál szolgált. Ezért a bűnüldözési hatóságok összehangolják biztonsági előkészületeiket a Capitoliumban történteket követően. Az igazságügyi tárca közölte, még két embert elfogtak a zavargásokkal összefüggésben, mindkét férfit az ülésteremben készült fényképeken is látni lehetett. A letartóztatottak - egyikük a légierő egykori pilótája - katonai jellegű felszerelésben, gyorskötözésre alkalmas műanyag bilincseket is kezükben tartva vettek részt a Capitolium feldúlásában. Steven Sund, a Capitolium rendőrségének vezetője szerint kongresszusi biztonsági tisztségviselők megakadályozták, hogy segítséget kérjen a Nemzeti Gárdától a Capitolium ostromakor. Sund hozzátette: felettesei vonakodtak hivatalos lépéseket tenni a Nemzeti Gárda készenlétbe állítása érdekében, annak ellenére, hogy hírszerzési információkból sejteni lehetett: a korábbiaknál sokkal nagyobb tüntetésre kell számítani. Kormányzati tisztségviselők korábban azt mondták, hogy küldtek volna embereket az amerikai törvényhozás épületének biztosítására, de nem érkezett ilyen irányú kérés a capitoliumi rendőrségtől. (MTI, 444) Már a golfozóknak is kínos Trump New Jersey. Érvényes szerződés szólt arról, hogy a 2022-ben a PGA Championshipet, vagyis a 4 legjelentősebb golftorna egyikéta DonaldTrumpelnöktulajdonában állóTrump National Golf Club Bedminster nevű pályán rendezik meg. De a szervező PGA of America elnöke, Jim Richerson most bejelentette, az igazgatótanács a megállapodásban szereplő jogával élve annak felbontásáról döntött. A szakítás oka, hogy a verseny ottani megtartása az elnöke szerint kárt okozna a PGA of America imidzsénekés lehetetlen helyzetbe hozná a szervezetet. A döntés apropója a Trump beszéde által feltüzelt rajongók múlt heti pusztítása a Capitoliumban. (444.hu) Szijj ártó szerint Biden a támadó Budapest. Szijjártó Péter külügyminisztert arról kérdezték, mi a helyzet most az amerikai kapcsolatokkal, miután a kampányban Trump mellett foglalt állást a kormányzat, és bírálták a választást nyerő Bident. Szijjártó azt mondta, nem a magyar kormány rontott neki Bidennek, hanem Biden autoriter államként állította be Magyarországot, amit „nem lehetett reakció nélkül hagyni”, és „ha valaki velünk foglalkozik, akkor a kölcsönös tiszteletjegyében azt nem úgy kellett volna tenni, ahogy az elnökjelölt tette”. Arra a kérdésre, hogy az új amerikai vezetés alatt fokozódik-e a nyomás Magyarországon a demokráciavitában, azt mondta: „Abban bízunk, a demokrata adminisztráció alatt nem zuhan vissza oda a két ország politikai kapcsolata, ahol az előző demokrata adminisztráció alatt volt”. (Tx) Kim Dzsong Un (középen) észak-koreai vezetőt választotta tegnap a Koreai Munkapárt kongresszusa a párt új főtitkárává. A kommunista diktátor ezzel megszerezte a 2011-ben elhunyt apja, Kim Dzsong II halála óta betöltetlen tisztséget. A pártkongresszus „teljes mértékben támogatta" Kim megválasztását „a forradalom vezetője, valamint az egység és útmutatás központjának" tisztségére. Szakértők szerint az inkább szimbolikus jelentőségű lépés célja, hogy jobban bebetonozza az egyeduralkodó Kim Dzsong Un hatalmát a kommunista országban, amelyben a hatalom a Kim család tagjai között öröklődik. Kim húga nem szerepelta Politikai Bizottságba beválasztottak listáján. (TASR/AP) Deutsch Tamás távozik posztjáról Budapest. Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő lemondott minden európai parlamenti bizottsági tisztségéről és jelentéstevői megbízatásáról - közölte az Európai Néppárt (ÉPP) európai parlamenti csoportja. A magyar politikus a frakció főtitkárát tájékoztatta a döntéséről, amely formalitás, hiszen a néppártiak tavaly év végén megfosztották minden politikai szerepvállalás lehetőségétől. Deutsch mostanáig az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságának egyik alelnöke volt. Mivel a posztra a szakbizottság választotta meg, le kellett mondania, hogy megfeleljen a néppárti csoport által szabott feltételeknek. Az EPP-frakció döntése következtében Deutsch nem vállalhat előadói megbízatást a politikai csoport nevében, és nem kap felszólalási időt sem a plenáris vitákban. (Népszv.)
