Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)

2021-01-02 / 1. szám

SPORT 161 2021. január 2.1 www.ujszo.com 2020 tragédiái Magyar olimpiai bajnokoktól és legendás focistáktól is elbúcsúztunk Benedek Tibor (1972) Már a hivatalos bejelentés előtti napokban megjelentek a klubok, vízilab­dával foglalkozó fórumok közösségi oldalain a fekete zászlók, még mindennemű megjegyzés nélkül. Amit akkor már sejteni lehetett, pár nap múlva sajnos valósággá vált: 47 évesen elhunyt a magyar vízilabdázás egyik legnagyobb egyénisége, a háromszoros olimpiai bajnok, világ- és Európa-bajnok balkezes lövő. Benedek szövetségi kapitányként egy-egy Eb-címet és Eb-3. helyet szerzett, irányításával a riói olimpián ötödik he­lyen végzett Magyarország. Tavaly májusban jelentette be, hogy az UVSE- ben betöltött minden funkciójáról lemond, júniusig küzdött a kórral. Paulo Goncalves (1979) Épp ma indul a Dakar-rali újabb évfolyama, immár a 13-szoros résztvevő portugál motorkerék­páros nélkül. A 2015-ben máso­dik Goncalves tavaly a 7. sza­kasz során bukott, a szervezők nyolc perccel utána, már eszmé­letlenül találtak rá. Ő volt a rali történetének 25. áldozata. Kobe Bryant (1978) Az NBA ötszörös bajnoka lá­nyával utazott helikopteren an­nak bajnoki meccsére, amikor a gép a sűrű ködben lezuhant. Az Olaszországban felnövő Bryan­­tet Jordan óta a legsokoldalúbb kosarasnak tartották, O’Neallel alkotott duójuk sokáig verhetet­lenné tette a Lakerst. Wichmann Tamás (1948) Hatalmas tapsot kapott a tavalyi év eleji Év sportolója-gálán, ahol élet­műdíjjal jutalmazták. A kilencsze­res kenuvilágbajnok komoly beteg­sége ellenére a közvetítés utáni fag­gatózást is végigbírta, egy széken ülve válaszolgatott az újságírók kér­déseire. A filmekben is feltűnt spor­toló 2. helyig jutott olimpiákon. Göröcs János (1939) Az Újpesti Dózsa örökös bajno­ka 18 évesen azért választotta a lila-fehéreket, mert egy órával korábban keresték meg a Vasas képviselőinél... Az ötszörös ma­gyar bajnok csatár 62 meccset játszott a válogatottban. Edző­ként Kuvaitban és Iránban is megfordult a népszerű „Titi”. Milan Slu2ani£ (1937) A Szlovák Labdarúgó-szövetség első elnökeként levezényelte a szervezet önállósodását, az UEFA és a FIFA is felvette tagjai közé az SFZ-t. Az aktív játéktól kettős lábtörése miatt 24 évesen visszavonult Sluzanic egész éle­tében a labdarúgó-mozgalomban dolgozott, tíz évig elnökként. Székely Éva (1927) Helsinki mellúszó olimpiai baj­noka (200 m) a világon első nő­ként - az akkori szabályoknak megfelelően - végigpillangózta a távot. Férje a háromszoros olimpiai első vízilabdázó, Gyar­mati Dezső volt, lányuk, Andrea két olimpián szerzett érmet úszásban. Kárpáti György (1935) Halálhírét Benedekével együtt, ugyanaznap jelentették be. A szintén háromszoros olimpiai bajnok Fradi-legenda utánozha­tatlan humoráról is híres volt. Egyike volt azoknak, akik utolsó vízipólós meccsén az olasz válo­gatott Carlo Pedersoli, a későbbi Búd Spencer ellen játszhattak. Dana Zátopková (1922) Emil Zátopek özvegye az 1952-es helsinki olimpián szerzett aranyér­met gerelyhajításban. Négy évvel később olimpiai negyedik, míg az 1960-as római játékokon ezüstér­mes lett. Férjével 1954-től alkottak egy párt annak 2000-ben bekövet­kezett haláláig. A korszak leghíre­sebb sportpárjaként emlegették őket. Marián Óiiovsky (1979) A korábbi szlovák válogatott lab­darúgót mindössze 40 éves ko­rában az ALS nevű gyógyíthatat­lan, izomsorvadással járó kór vit­te el. A pozsonyi Interrel, az Art­­mediával és a Plzennyel is baj­noki címet szerzett, részt vett a 2000-es sydney-i olimpián is. Paolo Rossi (1956) Az 1982-ben világbajnok olasz labdarúgó-válogatott hőse hat góllal a torna gólkirálya lett, ki­érdemelte a vb legjobb játékosá­nak járó díjat, bonuszként pedig megnyerte az Aranylabdát is. Te­metésén egykori vb-győztes csa­pattársai vitték a koporsóját. Diego Armando Maradona (1960) Az argentin fűtball-legenda orvosa karácsony előtt nem sokkal rukkolt elő az öngyilkosságról szóló elméletével. Tény, Diego szinte egész életét átszőtte a kábítószer-függősége, amelytől például Kubában, Fidel Castro társaságában is próbált megszabadulni. Az 1986-ban világbajnok ar­gentin csapat vezéralakja 1997-ben hagyott fel az aktív játékkal. Bár edzőként nem alkotott maradandót, szenvedélyessége a kispad mellett is megmaradt, ahogy élete minden percében pezsgett a Peléhez hasonlított klasszis, akit maga alá temetett a sikere. Halálát szívelégtelenség okozta. Gérard Houllier (1947) Houllier a Liverpool labdarúgócsa­patával UEFA-kupát, FA-kupát és angol Ligakupát nyert 2001-ben, összesen 307 meccsen irányította a Vörösöket. Lyonban szintén legen­daként tisztelik, ahol két bajnoki cí­met is szerzett a csapattal. A francia tréner egy szívműtét után hunyt el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom