Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)

2020-12-22 / 296. szám

www.ujszo.com I 2020. december 22. KULTÚRA 113 Az ünnep hangulatát emelő filmek Idén újabb mozgóképes feldolgozásban, élőszereplős játékfilmként láthattuk a Pinokkió kalandjairól szóló klasszikus mesét, amelyet gyakran vetítenek az ünnephez kapcsolva (Fotó: Continentaifiim) TALLÓSI BÉLA A karácsonyi hangulat emel­kedettséghez nagyban hozzá­tehetnek a műalkotások: ze­neművek, versek, mozgóké­pek. Filmeket gyűjtöttünk egybe, amelyek hozzájárul­hatnak ahhoz, hogy a járvány­ügyi korlátozások ellenére a szeretet, a békesség érzésé­vel tölthessük az ünnepet. Minden idők legsikeresebb kará­csonyi filmje egy friss hír szerint Az élet csodaszép című, 1946-os ameri­kai mozi. A ma is listavezető klasszi­kus arról szól, hogy az égben felfi­gyelnek egy kétségbeesett emberre, egy csőd szélén álló bank vezetőjére, aki karácsony este az öngyilkosság gondolatával küzd. Egy angyal azt a nemes feladatot kapja, hogy hozza rendbe a férfi dolgait. Földi tényke­dése nyomán az derül ki, hogy az élet szép, és élni igenis érdemes. Ez a sztori ihlette a Drágán add az életed! című amerikai akciófilmet (1988), amely bár nem karácsonyi, de a rajongók tiszteletbeli karácsonyi filmmé avatták, és évek óta szerepel az ilyenkor nézett alkotások sikerlis­táján. Nagyrészt azért, mert itt is a szeretet ünnepén készülnek nagy do­básra bűnözők. Épp akkor, amikor a Bruce Willis által megformált nyo­mozó New Yorkból Los Angelesbe tart, hogy rendbe hozza a házasságát. Ugyancsak listás a Karácsonyi va­káció című, 1989-es amerikai vígjá­ték. Egy olyan őrült családba vezet el, amelyik akár a karácsonyt is képes lenne romba dönteni, mert körülöttük minden leomlik, összedől, kigyullad, elpusztul. Nem akármilyen szórako­zást kínál ez a sztori. Minden idők egyik legszórakoztatóbb karácsonyi mozija mégis az az elnyühetetlen örökzöld, melyet a feldíszített fenyő­fa mellé megkapunk minden évben, a Reszkessetek, betörők! (1990). Kár lenne szót vesztegetni rá, hiszen kí­vülről fújja alighanem mindenki. Nézzünk a meséket! A csúcsra a Három mogyoró Hamupipőkének című csehszlovák mesefilm kíván­kozik. Václav Vorlícek 1974-es ren­dezésében az árva Hamupipőkének nemcsak a szépségére és kedvessé­gére, hanem az eszére és némi cso­dára is szüksége van, hogy elnyerje a herceg szerelmét. A film sikere a ki­váló Libuse Saffánkovának, a káprá­zatos fényképezésnek és Karel Svo­boda felemelő dallamainak is kö­szönhető. A legendás csehszlovák mesefilmgyártás mindig törekedett arra, hogy karácsonyra megható tör­ténetekkel lepje meg a nézőt. A ha­gyomány a mai napig él; idén forgat­ták le a Mese a gyógyító vízről című szlovák-cseh filmet. Még egy új mű: Matteo Garrone élőszereplős játékfilmként dolgozta fel Carlo Collodi máig népszerű klasszikusát, a gyermeki lélek fantá­ziadús, szeretettel teli meséjét Pinok­kió kalandjairól - ez a nagyszabású történet azon ritka produkciók közé tartozik, amelyet a nyári nyitás idején megnézhettünk a hazai mozikban. Geppetto asztalosmestert Roberto Benigni alakítja, a fabábu élő meg­­formálója pedig Federico Ielapi gyermekszínész, aki bravúros arcjá­tékkal és gesztusokkal kápráztat el. Matteo Garrone filmje mozgalmas akciók során vezet végig, hogy kide­rülj ön, vaj on a bábu kiérdemli-e, hogy igazi - bátor, becsületes, okos és jó - gyermek váljon belőle. A magyar filmremekek közül leg­inkább a sorozatok kaptak karácso­nyi fényt: élen a Mikszáth-regényből, Zsurzs Éva rendezésében 1971-ben készült A fekete város, olyan szeret­hető és feledhetetlen párossal, mint Venczel Vera (Rozáli) és Nagy Gá­bor (Fabricius) - bátran kijelenthető, hogy a sorozaton és a szereplőin nem fog az idő. Miként az Abigél (1978) szereplőin és a magával ragadó so­rozat epizódjain sem - e művet ugyancsak Zsurzs Éva, a nagy tele­víziós mesélő hagyta ránk örökül. Az önzetlenségnek, az emberség érvényre juttatásának és a túlélés akarásának a megnyilvánulásait ta­lálják két emlékezetes kutyás film­ben, melyek katartikus, „tisztító” él­ményt kínálnak karácsony közelében és bármikor. A Kutyahideg (2006) című amerikai kalandfilm főszerep­lőjét Paul Walker keltette életre. Ro­konszenves főhősként minden követ megmozgat azért, hogy az évszázad vihara okozta kemény hidegből ki­mentsen nyolc szánhúzó kutyát, me­lyeket magukra hagytak az Antarkti­­szon. Ha kutyák és fogcsikorgató tél, borzongató élmény újranézni az 1991-ben, Klaus Maria Brandauerrel (Alex) és Ethan Hawke-kal (Jack) készült Fehér Agyar című amerikai kalandfilmet. A torokszorító törté­netben Jack Fehér Agyar segítségére siet, megmenti, majd lépésről lépésre megpróbálja visszaszerezni az állat emberekbe vetett hitét, megnyerni a bizalmát. Az előző a legmeghatóbb, az utóbbi a legszebb filmalkotás em­ber és kutya kapcsolatáról. Az ünnep hangulatát emelő, jó fil­mek sora végtelen. Ilyenkor, szere­­tetszűrőn át befogadva más megvi­lágítást kapnak a nagyívű családtör­ténetekről, a visszatartott szenvedé­lyekről, zűrös szerelemi kapcsola­tokról forgatott mozgóképek. Elsöp­rő erejű romantikus történetével ide tartozik a Szenvedélyek viharában című amerikai kalandfilm 1994-ből. Elég csupán a szereplők nevét felso­rolni: Sir Anthony Hopkins, Brad Pitt, Julia Ormond, Aidán Quinn. Nem kevésbé felemelő a fiatal Brad Pitt je­lenlétére építő, Montana vadregé­nyes tájain játszódó Folyó szeli ketté című amerikai dráma, Robert Red­­ford 1992-es rendezése. Hozzájuk társul egy 2015-ös mozi, az angol széppróza egyik kiemelkedő írója, Thomas Hardy klasszikusa nyomán készült Távol a világ zajától című amerikai-angol dráma, a magával ragadó Carey Mulligan és Matthias Schoenaerts tolmácsolásában. RÖVIDEN Attenborough új tévésorozata London. A Perfect Planet cím­mel új sorozatot készített a klí­maváltozásról David Attenbo­rough, annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány szinte egész évben otthonához szö­gezte a világhírű brit természet­­tudóst. A BBC és a Discovery számára készített sorozatot ja­nuártól sugározza a brit köz­­szolgálati televízió. Az 94 éves tudós a felvételekhez újradeko­rálta nappaliját: a falakra gyap­jútakarókat aggatott, hogy el­nyomják a visszhangot, a stáb a kertben vert tanyát, a mikrofon­kábeleket az ablakon át vezették a szobába. Az epizódokat 31 or­szágban forgatták négy évig. Hat vulkánkitörést rögzítettek, amíg elértek a zárófelvételek­hez, az Amazonas folyó parti homokjába tojást rakó teknő­sökről. A természet ugyan gyó­gyul a világjárvány alatt, de Da­vid Attenborough szerint ennek ára van. „Emberek ezrei halnak meg. A túlélőknek össze kell tartaniuk és meg kell vizsgál­nunk, hogyan működhetünk együtt”-hangoztatta. (MTI) Ed Sheeran visszatért London. Tegnap mindenki leg­nagyobb meglepetésére új dallal rukkolt elő Ed Sheeran. A brit szupersztár másfél éve jelentette be, hogy hosszabb pihenésre, feltöltődésre van szüksége, az­óta nem adott életjelt magáról. Az Afterglow című számot még tavaly írta, de akkor nem rögzí­tette. Shreeran egy ideje már pedzegette rajongóinak, hogy készül valamire: vasárnap egy Jackson Pollock ihletésű saját festményét osztotta meg az Ins­­tagramon, azzal a talányos kép­aláírással, hogy hamarosan ka­rácsonyi ajándék várható tőle. A háromszoros Grammy-díjas, 29 éves slágergyárosnak szep­temberben született meg első gyermeke, és az Instagramon tett bejelentését azzal zárta, hogy most visszatér az „apák földjére”. Arról, hogy készül-e újabb zenei meglepetéssel a kö­zeljövőben, nem írt. Quk) Karácsonykor ingyen nézhetjük meg A diótörő című mesebalettet A Magyar Állami Operaház elmaradó előadásai közül talán egy sem hiányzik úgy a közönségnek, mint a kará­csonyi időszak elmaradha­tatlan mesebalettje, A diótörő. Az Operaház ezért ünnepi meglepetésként december 24-én egy napra elérhetővé teszi az előadás felvételét. E. T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséje nyomán született klasszikus balett 1950 óta szinte minden évben a Magyar Ál­lami Operaház karácsonyi reperto­árjának része, a sorozat eddig csak az 1956-os forradalmat követően, illetve az Ybl-palota előző felújítá­sa idején, 1981-82 között szakadt csak meg. Csajkovszkij zenéjére egy igazi Diótörő-specialista, a nemzetközi hírű Wayne Eagling és az Opera ba­lettigazgatója, Solymosi Tamás ko­­reografált új mesebalettet. A hagyo­mányokat tisztelő, azokra építő, de mégis megújult Diótörőről van tehát szó, amely egyszerre kíván hű lenni a legendás 1950-es produkció szel­leméhez és megfelelni a huszon­egyedik század vizuális elvárásai­nak. A fő cél azonban ugyanaz ma­radt: megismertetni és megkedvel­teim a klasszikus balett műfaját a gyerekekkel. A felvétel főbb szerepeiben Leb­lanc Gergely, Sarkissova Karina, Komarov Alekszandr és Radziush Mikalai láthatók, közreműködnek a Magyar Nemzeti Balett művészei, valamint a Magyar Állami Opera­ház Zenekara és Gyermekkara, ve­zényel Déri András. A látványos jel-Plllanatkép az előadásból (Forrás: opera.hu) mezek terveit Rományi Nóra, dísz­letterveit Oláh Gusztáv korábbi re­mekének nyomán Vavrinecz Beáta készítette. Az előadás felvétele december 24- én 15 órától másnap, december 25-én éjfélig ingyenesen megtekinthető az Opera Facebook-oldalán. Az OperaLive-közvetítések kere­tében az intézmény más, az ünne­pekhez kapcsolódó előadásokat ke­resztmetszetben mutat be. Decem­ber 26-án Händel Messiás című ora­tóriumából, 27-én Puccini Bohém­élet című operájából, 30-án pedig ifj. Johann Strauss A denevér című ope­rettjéből csendülnek fel részletek zongorakisérettel. Az online közvetítésekről további részleteket a Magyar Állami Ope­raház honlapján (www.opera.hu ) olvashatnak az érdeklődők. Quk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom