Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)

2020-12-04 / 281. szám

www.ujszo.com | 2020. december4. KÖZÉLET 3 A szlovák baromfiipar az utolsókat rúgja A tenyésztők és a feldolgozók termelési költségei az elmúlt öt évben 30-40 százalékkal nőttek (TASR-feivétei) MOLNÁR IVÁN Pozsony. A szlovák baromfiiparnak nagyjából egy éve lehet hátra. Ha az állam nem hoz gyors és hatékony intézkedéseket a megmentése érdekében, az elkövetkező hónapokban tömegesen zárhatnak be az ágazatban vállalkozó cégek, szabad teret biztosítva az olcsó, ám kétes eredetű importbaromfinak. „A szlovák baromfiipar kritikus helyzetben van. A hazai baromfi­­feldolgozók termékei fokozatosan kiszorulnak a Szlovákiában működő külföldi üzletláncokból, ezek ugyanis egyre több külföldi barom­fiterméket hoznak be az országba olyan alacsony áron, amivel a hazai termelők képtelenek felvenni a ver­senyt” - panaszkodik Dániel Mol­nár, a Szlovák Baromfiipari Szövet­ség (UHS) igazgatója. Mivel a szlo­vák élelmiszerpiac teljesen nyitott, a lengyel, a cseh, a magyar, a román és az ultrán termelők az itteni piacon értékesítik a feleslegeiket. Csak az idei év első hét hónapjában 48 ezer tonna baromfihúst hoztak be az or­szágba, a behozatal pedig 60 millió euróval haladta meg a kivitelünket. A külkereskedelmi deficit ebben a kategóriában több mint a negyedé­vel nőtt az elmúlt egy évben. Meredek lejtőn „Míg a szomszédos országokban folyamatosan nő a baromfiipar tel­jesítménye, és a többlettermelésüket rendkívül alacsony áron nálunk ér­tékesítik, Szlovákiában épp fordított a helyzet. Az ország önellátása a ba­romfihúsból csak az elmúlt három évben 70-ről 50 százalékra esett vissza, és ez a trend az elkövetkező időszakban még fel is gyorsulhat” - tette hozzá Molnár. A külföldi üz­letláncok szerinte ma már 1,29 eu­róért is kínálják a lengyel baromfi­hús kilóját, a harmadával olcsóbban, mint egy évvel korábban. „Az akci­ós árak a hazai feldolgozók terme­lési költségeit sem fedezik, veszély­be sodorva a hazai cégek többségét” - vallja az UHS igazgatója, aki sze­rint a tenyésztők és a feldolgozók termelési költségei az elmúlt öt év­ben 30-40 százalékkal nőttek. Megmentőre várnak A felhalmozódott problémák mi­att a Szlovák Baromfiipari Szövet­ség a földművelésügyi tárcához fordult segítségért. „Az államnak jóval szigorúbban kellene ellen­őriznie az élelmiszer-behozatalt, kiszűrve az egészségre veszélyes és silány termékeket. -Ezzel párhuza­mosan pedig elegendő támogatást kellene biztosítania a baromfiága­zatnak ahhoz, hogy az felzárkóz­hasson a szomszédos országok ter­melőihez” - mondta el Molnár. Ha az állam semmit sem tesz az ágazat megmentése érdekében, az UHS igazgatója szerint a jövő év végéig tömeges cégbezárásokra számítha­tunk, és az ország önellátottsága a baromfihús esetében 30 százalékra eshet vissza, még nagyobb teret biztosítva a külföldről dömpingá­ron behozott silány minőségű élel­miszereknek. Uniós támogatások A baromfiágazat azonban csak a jéghegy csúcsa, az elmúlt időszak­ban több mezőgazdasági és élelmi­­szeripari ágazafban is romlott a helyzet, miközben sok ágazatban már csak az uniós támogatásoknak köszönhetően sikerül úgy ahogy túl­élniük a gazdáknak. Az uniós támo­gatások fontosságára hívták fel a fi­gyelmet á nyitrai Szlovák Mezőgaz­dasági Egyetem (SPU) által csütör­tökön megrendezett online szak­­konferencián felszólaló szakembe­rek is. A 2021 és 2027 közötti idő­szakra szóló új Közös Agrárpoliti­kához (KAP) elengedhetetlen szlo­vák stratégiai terv megvitatására összehívott szakmai fórum szerve­zői szerint Szlovákiában 18 300 olyan mezőgazdasági vállalkozást érintenek a KAP rendelkezései, amelyek közvetlen agrártámogatás­ban részesülnek. A mezőgazdaság­ban vállalkozók éves termelése 2,3 milliárd, az élelmiszeripari cégeké pedig 3,2 milliárd euró körül mo­zog. Szlovákia az elkövetkező hét évben 2,8 milliárd eurónyi közvet­len agrártámogatáshoz és 1,9 milli­árd eurónyi vidékfejlesztési 'támo­gatáshoz juthat hozzá az új uniós költségvetésből. Hatékonyabb elosztást „Dotációk nélkül veszteséges lenne a szlovák mezőgazdaság és élelmiszeripar” - mondta el a szak­­konferencia egyik résztvevője, Pa­­tasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara (AKS) elnöke, aki szerint a szlová­kiai gazdák számára épp ezért rend­kívül fontos, milyen stratégiai célo­kat fogalmaznak meg a Közös Ag­rárpolitikával kapcsolatban. Ma­gyarul, ki és milyen módon juthat majd hozzá az uniós pénzekhez. „A legfontosabb, hogy a támogatások­hoz valóban a mezőgazdasági ter­melők jussanak hozzá, ezért be kel­lene vezetni a valódi gazda fogal­mát. Ez alatt olyan termelőt érte­nénk, akinél a teljes bevételek 75 százaléka származik a mezőgazda­­sági termelésből, vagy aki teljesíti az egy hektárra jutó alkalmazottak mi­nimális számát” - mondta el Patasi. Szerinte a kifizetéseknél is rugalma­sabb szabályokra lenne szükség, hogy a gazdák valóban akkor jussa­nak hozzá a támogatásokhoz, ami­kor erre a legnagyobb szükségük van. Jövőre már indulhat a harmadik mohi blokk (TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ A mohi atomerőmű 3. blokkja gyakorlatilag felkészült a beindítására - jelentette be csütörtökön Richard Sulik gazdasági miniszter az erőmű építkezésén tett látogatását követően. Mohi. A tárcavezető elismerte, hogy a Szlovák Információs Szol­gálattól (SIS) szeptember közepén megkapott átfogó jelentésben a har­madik blokk építésével kapcsolat­ban 19 olyan hiányosság szerepelt, amelyeket orvosolni kell ahhoz, hogy az új blokkot üzembe helyez­hessék. „A 19 hiányosságból 16-ot már megoldottak, a fennmaradó há­rom ponton pedig még dolgoznak, a hiányosságok közül azonban egyik sem volt olyan, ami a reaktor biz­tonságával függött volna össze” - mondta el Sulik. Branislav Strycek, a Szlovák Vil­lamos Művek (SE) vezérigazgatója szerint, ha minden jól megy, és az összes szükséges engedélyhez idő­ben hozzájutnak, akkor április vé­gén megkezdhetik a harmadik blokk reaktorának a feltöltését. „Ha az en­gedélyekkel kapcsolatban valaki Richard Sulik gazdasági miniszter fellebbezne, ez újabb három-négy hónappal húzódhat el, vagyis július végén, augusztus elején kezdhet­nénk hozzá a feltöltéshez” - mondta el Strycek. A negyedik blokkot két évvel a harmadik után indíthatják be. Csak emlékeztetőül: az eredeti ter­vek szerint a harmadik blokkot 2012-ig, a negyediket 2013-ig szerették volna átadni, a határidőket azonban azóta is tologatják. A két új blokk építésének az elhúzódásával párhu­zamosan nőttek a költségek is. Míg eredetileg 2,8 milliárd eurós kiadá­sokkal számoltak, mára ez 6,2 mil­liárd euróra nőtt. (mi, TASR) Fiskális forradalmat ígér a pénzügy ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A pénzügyminiszté­rium a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban teljesen új szemlé­letmódot ígér, olyan szabályokat vezetve be, amelyeknek köszön­hetően átláthatóbb lesz az állami pénzek felhasználása. „Fiskális forradalom, minden eddigi sztereotípia felrúgása” — ezekkel a szavakkal jellemezte Eduard Heger pénzügyminiszter az államkincstár pénzeinek a fel­­használásáról szóló új szabályo­kat. A tárcavezető szerint a lakos­ságnak jogában áll tudnia, hogy az állam mire és hogyan használja fel az ő adóikból is feltöltött állam­kasszából származó forrásokat. „Épp ezért ezúttal egész más mó­don mutatjuk be a költségvetést, mint eddig. Nyugodtan kijelent­hetjük, hogy ilyen részletes költ­ségvetési adatokkal még soha nem rukkolt elő s szaktárca, mint most” - állítja Heger. Szerinte erről bárki könnyen meggyőződhet, ha felke­resi a www.rozpocet.sk honlapot. „A honlapon a költségvetési ki­adások esetében felrúgtuk az ed­digi szabályokat, és olyan felosz­tást alkalmaztunk, amely átlátha­tóbbá teszi a pénzek felhasználá­sát, vagyis,’ hogy konkrétan mely területekre (pl. egészségügy, ok­tatás, szociális szféra) mennyi pénz jut. A pénzek felhasználását pedig a nemzetközi mutatók alapján le­het összehasonlítani, így bárki fel­mérheti, hogy milyen hatékonyan gazdálkodunk” - tette hozzá He­ger. A pénzügyminisztérium Érték a Pénzért (UHP) elemző osztályá­nak az igazgatója, Stefan Kiss sze­rint a cél, hogy a lakosság a pén­zéért minőségi állami szolgáltatá­sokhoz jusson. (mi, TASR) Eduard Heger pénzügyminiszter (TASR-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom