Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-30 / 300. szám
2 KOZELET 2020. december 30.1 www.ujszo.com Csak tavasszal változhatnak a NAGYROLAND Pozsony. Bár a kormánykoalíció korábban azt ígérte, hogy januártól a nyugdíjasoknak, a 6 óv alatti gyermekeknek és az egészségkárosodottaknak egy centet sem kell hozzáfizetniük a gyógyszereikhez, végül ez nem valósult meg. Az egészségügyi minisztérium szerint legkorábban tavasszal léphetnek életbe az új szabályok. A gyógyszerek után fizetendő önrész eltörlése a kormányprogramban is szerepel. Az intézkedés egyik legnagyobb támogatója Boris Kollár (Sme rodina) házelnök volt, aki már a 2020-as parlamenti választás előtt is ezzel kampányolt. A téma júliusban újra felmerült, amikor a kormány bemutatta az első nagyobb szociális csomagját, ennek részeként jelentették be az önrész eltörlését. „Képzeljék csak el, hogy egy nyugdíjas havi 300 euróból gazdálkodik, ebből egy 20-tól 50 euróig terjedő összeget csak a gyógyszerekre költ. Ezzel az intézkedéssel a gyógyszerekre költött pénz megmarad, ennyivel többet spórolnak a nyugdíjból” - magyarázta a Sme rodina vezetője, aki akkor úgy fogalmazott, a változások már 2021 januárjában elkezdődnek. Eltűnt törvény A kormány valóban ki is dolgozta az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot, amelyet a parlament októberi ülésén terjesztettek be a plénum elé. A képviselők első olvasatban el is fogadták a módosítást, így novemberben, az év utolsó ülésen akár véglegesen meg is szavazhatták volna a javaslatot. Richard Rasi, a Hlas képviselője azonban tegnap arra hívta fel a figyelmet, hogy a tervezet az utolsó pillanatban eltűnt a programpontok közül. Elmondása szerint ez azért történt, mert a törvénymódosítás rendkívül amatőr módon lett kidolgozva. „Olyannyira túlbonyolították a javaslatot, hogy végül már a koalíciós képviselők sem értették, hány embert érintenek a változtatások” -jelentette ki a korábbi egészségügyi miniszter. Felkerestük az egészségügyi tárcát és megkérdeztük, miért került le a javaslat a napirendről. Zuzana Eliásová szóvivő elmondta, hogy a tárca a parlament következő január végi ülésére halasztotta a javaslatról szóló tárgyalást, mivel szeretnék még pontosabban kidolgozni a részleteket, hogy a kiválasztott csoportoknak még kevesebbet kelljen fizetnie a gyógyszerekért, mint az előző kormányok idején. „Feltételezzük, hogy az önrész eltörlésére a gyakorlatban jövő év tavaszán kerülhet sor” - nyilatkozta Eliásová. Drágulás is jöhet Rasi viszont arra figyelmeztetett, hogy néhány típusú gyógyszer még drágább is lehet., Az önrész eltörlése helyett 650 gyógyszernél még magasabb összeget kell fizetni, mint korábban” - közölte a Hlas képviselője. A legszembetűnőbb változás az úgynevezett antikoagulációs készítményeknél figyelhető meg, ahol a drágulás akár 80 eurós is lehet. Ezek tulajdonképpen vérhígító gyógyszerek, amelyeket a páciensek azért szednek, hogy lecsökkentsék a szélütés és a belső vérzés esélyét. Szlovákiában a becslések szerint 75 ezer ember szed ilyen gyógyszert, főként idősek, akik amúgy sincsenek túl jó anyagi helyzetben. Generikum helyett... És hogy miért történhet a drágulás? A szlovák piacon megjelent egy generikum, amely az egészségügyi tárca szerint helyettesítheti a korábbi készítményeket. A generikumok tulajdonképpen azonos hatóanyagú gyógyszerek, amelyek olcsóbb alternatívát kínálnak a korábbi készítmények helyett. A tárca általában ezekhez igazítja az egészségbiztosítók által megtérítendő összeget, vagyis a korábbi, drágább készítmények teljes összegét már a betegnek kell kipótolnia (ez jelenti magát az önrészt). A vérhígító gyógyszerek esetében viszont az a probléma, hogy a szakmai szervezetek szerint (például a Szlovák Kardiológiai Társaság vagy a Szlovák Neurológiai Társaság) az új generikum nem minden esetben válthatja ki a korábbi gyógyszert, és legalább 50 ezer betegnek nem javasolják a készítmény lecserélést. Éppen ennek az 50 ezer embernek kellene többet fizetnie januártól a vérhígító tablettákért. Rasi szerint Marek Krajcí (OEaNO) egészségügyi miniszternek megvannak a jogkörei ahhoz, hogy változtasson a fizetendő önrész nagyságán, ám a tárcavezető ezt eddig nem tette meg. Átmeneti megoldás Zuzana Eliásová, az egészségügyi minisztérium szóvivője megkeresésünkre elmondta, hogy felkeresték azokat a gyógyszergyártó cégeket, amelyek az említett készítmények előállításával foglalkoznak, hogy közös megoldást találjanak a problémára. A szóvivő szerint szóban forgó megoldási javaslat, hogy a cégek ideiglenesen a megszokott áron tartják a gyógyszereket, amíg a minisztérium nem orvosolja az adminisztratív problémákat. A tárca továbbá figyelmeztet, hogy a gyógyszertárak üzemeltetőinek arra is megvan a lehetőségük, hogy bizonyos csoportoknak 50 százalékos engedményt tegyenek a ráfizetendő összegre. Miért fizetünk önrészt? A gyógyszerárak nagyban függenek attól, hogy az egészségügyi minisztérium hogyan osztályozza a gyógyszereket. A kategóriákat olyan szempontok alapján alakítják ki, minta hatóanyagok mennyisége, vagy a készítmény bevitelének módja. A tárcának 2011 óta törvényben előírt kötelessége, hogy negyedévente végezzen egy úgynevezett gyógyszertérítési felülvizsgálatot. Ezen folyamat során az egyes kategóriákon belül meg kell találni a piacra került legolcsóbb termékeket, melyek vagy legalább annyira, vagy megközelítőleg annyira hatásosak, mint az ugyanazt a hatóanyagottartalmazó, drágább termékek (az olcsóbb alternatívát gyakran a generikumok jelentik). A minisztérium ezekhez a gyógyszerekhez igazítja az úgynevezett megtérítési árat - ez az az összeg, amit az egészségbiztosítóknak meg kell téríteniük a gyógyszerek után. A megtérítési ár a legolcsóbb generikumok esetében teljesen fedezi a készítmény árát, ezekre mondhatjuk, hogy a páciens a gyógyszertárban nem fizet értük ön részt. Ha viszont egy készítmény ára nagyobb, mint a megtérítési ár, akkor a betegnek hozzá kell fizetnie a hiányzó összeget. Milliók mentek el az állami karanténra RÖVIDEN Rendelőkből a kórházakba Pozsony. Mobilizáció esetén az ambuláns orvosokat bevethetik a kórházakban is. Az eddig érvényes szabályozás értelmében a kötelező munkavégzés elrendelése esetén a rendelőikben kellett volna maradniuk. Ez az intézkedés a gazdasági minisztérium állásfoglalása szerint nem felelt meg a világjárvány okozta válsághelyzettel kapcsolatos valós követelményeknek. A vonatkozó kormányrendelet módosítását keddi online tanácskozásán hagyta jóvá a kabinet., A fekvőbeteg-ellátást biztosító egészségügyi dolgozókra nehezedő egyre nagyobb nyomás, a kórházban kezelt páciensek és a koronavírus-fertőzött alkalmazottak számának növekedése megköveteli, hogy az ambuláns orvosok egy része, elsősorban a szakorvosok a kórházakban is nyújtsanak egészségügyi szolgáltatásokat” — áll a gazdasági tárca által előterjesztett dokumentumban. A kormány egyébként arról is döntött, hogy 2021 -ben akár 1500 katona is erősítést nyújthat a rendőrségnek a közrend fenntartásával és az új típusú koronavírus terjedése ellen hozott óvintézkedések betartatásával összefüggésben. (JASR) Fico karib-tengeri szigeten nyaral Pozsony. Míg a Smer elnöke és volt kormányfő, Robert Fico a közösségi portálokon naponta támadja a jelenlegi kormányt, mint kiderült, mindezt nem otthonról, hanem a karib-tengeri Punta Cana szigetéről (Dominikai Köztársaság) teszi, ahova az országos lockdown idején utazott el. A hírt a Novy cas bulvárlap közölte, melynek egyik olvasója lefotózta Ficót, ahogy épp egy helyi élelmiszerboltban bevásárol. (dp) ÖSSZEFOGLALÓ Néhány hotel jól járt a koronavírus-járvány első hulláma alatt elrendelt kötelező karanténnal, mutatott rá a Transparency International Szlovákia (TIS).. A létesítményeknek az állam összesen több mint 1,6 millió eurót fizetett ki. Pozsony. A TIS által publikált adatok szerint a világjárvány tavaszi hulláma idején az állam összesen 4,2 millió eurót költött a külföldről hazatérő állampolgárok karanténban tartására. A legtöbben az állami karanténlétesítményekben, így a bősi központban töltötték az izoláció időszakát, de mivel ezek kapacitása nem volt elegendő, a hatóságok magántulajdonú hoteleket is igénybe vettek erre a célra. Az említett több mint négymillióból 1,6 millió eurót fizetett ki az állam a magánkézben lévő szállásadóknak. Ez utóbbi összegnek a felét a Sorea hotelhálózat kapta, amelynek a szakszervezeti szövetség a tulajdonosa. A besztercebányai Dixon Hotel 899 személy számára biztosította a karantént, amiért az állam több mint 200 ezer eurót fizetett. A létesítmény tulajdonosa Juraj Sninsky, akiről korábban a sajtó mint HZDS- közeli vállalkozóról írt. Ebben a hotelben egy személy karanténoztatása átlagosan 227 eurójába került az államkasszának. Egy külföldről hazatérő személy kötelező izolációja azonban sokkal többe került a pöstyéni Grand Hotelben. Itt átlagosan 378 euró közpénzt költöttek egy személyre. Összehasonlításképpen, az állami létesítményekben egy személy karanténoztatása átlagosan 130 euróba került. A TIS azt a kérdést tette fel a belügyminisztériumnak, hogy miért luxushoteleket bíztak meg a karantén biztosításával. A tárca szerint ők minden olyan létesítménnyel együttműködtek, amely önként jelentkezett és amely teljesítette az izolációra vonatkozó követelményeket. Az érintett hotelek között egyébként nincs olyan, amely jelentős magyar közösséggel rendelkező településen leime. Főként észak-szlovákiai, esetleg besztercebányai, vagy nagyszombati, pöstyéni létesítményekről van szó. A járvány tavaszi hulláma során az érintettek átlagosan 5 napot töltöttek kötelező izolációban, míg megkapták . a koronavírustesztjük eredményét. (TIS, czg)
