Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)

2020-12-18 / 293. szám

2 I KÖZÉLET 2020. december 18.1 www.ujszo.com Homályos jövő előtt a magyar egység CZlMER GÁBOR Pozsony. Az MKP és a Híd nyilvánosságra hozta, miben állapodtak meg az Összefogással, amely azonban azt állítja, nem volt mág teljes az egyezség. Egyelőre nem tudni, hogy a Híd ás az MKP kétoldalú egyesülési tárgyalásokba kezd*e. A magyar pártok botrányos szer­dai sajtótájékoztatója után a Híd és az MKP egy közös nyilatkozatot adott ki. Ebben azt írják, az Összefogás ál­lításával ellentétben az előző hóna­pokban nagyon sok mindenben sike­rült megállapodni az akkor még há­romoldalú egyeztetéseken, amelye­ken az MKP, a Híd és az Összefogás delegációi vettek részt. Ahogy arról beszámoltunk, az utóbbi szubjektum elnöke, Mózes Szabolcs váratlanul megjelent az MKP és a Híd szerdai sajtóértekezletén és a pulpitusoz lép­ve adta elő pártja álláspontját, mi sze­rint messze volt a megállapodás. Megint az arányok Az MKP és a Híd a közös közle­ményében is hangsúlyozta, hogy sze­rintük már közel volt az egyezség. „Mivel a mai nap folyamán elhang­zott valótlan állítások megkérdője­lezték az eddig elvégzett munkát, az eddig elért eredményeket, az MKP és a Híd közös sajtóközleménye csatol­mányaként közzétesszük azokat az alapelveket, amelyeket a tárgyaló fe­lek jóváhagytak” — fogalmaznak a nyilatkozatban Mózesnek a sajtótá­jékoztatón tett állításaira utalva. A közzétett információk legna­gyobb részét korábban már mi is megírtuk, most azonban az MKP és a Híd hivatalosan is bejelentette azo­kat. A közlemény szerint a még há­rompárti egyeztetéseken abban álla­podtak meg, hogy az új párt elnökét az MKP, az országos tanács elnökét pedig a Híd adná, valamint abban is megegyeztek, hogy a gyűjtőpárton belül önálló platformokat hoznak létre. Arról, hogy a közös párt vezető testületéiben milyen arányban kép­viseltesse magát az MKP, a Híd és az Összefogás, azt ítják, a 2020-as par­lamenti választás eredményeit vet­ték alapul. Az Összefogásnak pont a másik két párt által kínált 3:2:l-es erőviszony-leosztás volt elfogadha­tatlan, amelyben ők kapták volna a legkisebb részt. Mózes pártja a 2:1:1 - es leosztást és így a Híddal azonos részesedést, vagy előválasztást sze­retett volna. 12 általános pont Az MKP és a Híd egyúttal közzé­tette azt a 12 általános alapelvet, amelyet a hárompárti tárgyalás so­rán sikerült lefektetniük. Ezekben olyan elvek mellett teszik le a vok­­sot, mint a kisebbségek képviselete, a demokrácia, a jogállamiság, és az euroatlanti irányultság. „Miközben az alapvető és legközelebbi partner­séget a visegrádi négyek köteléké­ben látjuk az EU-n belül” - olvas­ható a dokumentumban. „A Komáromi Nyilatkozat alá­írását követően úgy tűnt, a három párt szándéka őszinte, a cél közös: egy új egységes párt létrehozása I annak érdekében, hogy az itt élő magyaroknak és a többi nemzeti­­: ségnek, a déli és keleti régiókban élő embereknek ismét legyen parla­menti képviselete”-utal az MKP és a Híd közös közleménye arra a ; szándéknyilatkozatra, amit idén augusztus 20-án írtak alá, akkor még az Összefogással közösen. Az Összefogás a szerdai esemé­nyekre a közösségi oldalán tömö­ren reagált. Azt írják, értetlenül áll­nak a másik két párt sajtótájékoz­tatón tett bejelentése előtt. „Misze­rint a Híd és az MKP minél széle­sebb megegyezést akar úgy, hogy a harmadik felet kizárják az egységet bejelentő sajtótájékoztatóról. A tárgyalások nem zárultak le, nem volt mit bejelenteni” - fogalmaz a bejegyzésében az Összefogás. Soka kérdőjel Az MKP vezetőjénél, Forró Krisztiánnál és a Híd elnökénél, Sólymos Lászlónál is érdeklődtünk afelől, hogy mit lehet a fent leírt megállapodásból felhasználni, ha végül ez a két szubjektum egyesül­ne. így például megőriznék-e azt az elvet, mi szerint a jelenlegi pártok ún. platformként élnének tovább a közös gyűjtőpártban, de arra is kí­váncsiak voltunk, stratégiai part­nerséget kötnének-e a magyar kor­mánnyal. Az írásban feltett kérdé­seinkre lapzártáig egyik féltől sem kaptunk választ. Karácsony előtt a tavalyinál is nagyobb rohamra számítanak a halárusok Az elmúlt években a legtöbben december 20. és 22. között vették meg az élő halat, idén azonban a járvány miatt ez is változhat, sokan ugyanis igyekeznek mi­nél hamarabb megvenni a karácsonyi vacsorához szükséges hozzávalókat (Németi Róbert felvétele) MOLNÁR IVÁN NÉMETI RÓBERT Pozsony/Kassa. A szombattól érvényes járványügyi megszorítások a halárusokra nem vonatkoznak, így még jövő szerdáig bárki beszerezheti a karácsonyi asztalra szánt friss halat. Mennyit kérnek idén a pontyért, és mire kellene odafigyelnünk a vásárlásnál? „Az árak idén nem változtak, vagyis a halhoz a tavalyi és tavaly­­előtti áron lehet hozzájutni. Mi 4,30 euróért adjuk majd a ponty kilóját, országosan azonban nagyjából 4,20 és 5 euró között mozog az ára. Az amur kilója nálunk 4,30, a harcsa és a csuka 12, a süllő 20, a pisztráng 7,50, a busa és a kárász pedig 2,70 euróba kerül majd” - nyilatkozta la­punknak Sládecek Róbert halte­nyésztő és -kereskedő, akinek Ma­lacka és Szakolca környékén vannak halastavai, és aki a karácsonyi idő­szakban dunaszerdahelyi és szakol­­cai eladóhelyekre szállít halat. Sládecek szerint, ami a mennyiséget illeti, az idei év jónak mondható. A ponty a legvonzóbb „A legtöbb természetesen to­vábbra is a pontyból fogy, de a ra­gadozó halak iránt is évről évre egy­re nagyobb a kereslet. A ragadozók közül egyébként a legtöbben a har­csát és a csukát választják, a süllőt is keresik, ebből azonban kevesebb van, így gyorsan elkapkodják a vá­sárlók” - mondta el Sládecek. Sze­rinte az elmúlt években a legtöbben december 20. és 22. között vették meg az élő halat, idén azonban a jár­vány miatt ez is változhat, sokan ugyanis igyekeznek minél hama­rabb megvenni a karácsonyi vacso­rához szükséges hozzávalókat. A szerdán meghozott járványügyi megszorítások között ugyanakkor a halárusítás is kivételt képez, vagyis a halat a szombati országos lezárást követően is megvehetjük majd. „Dunaszerdahelyen mi december 19-én, szombaton kezdjük el árulni az élő halat, és a vásárlók egészen december 23-áig megtalálnak ben­nünket. Korábban 24-én is megpró­báltuk, ez azonban nem jött be, ak­korra ugyanis már csak nagyon ke­vesen halasztják a vásárlást, így er­ről idén lemondtunk” - mondta el Sládecek. Szerinte azoknak, akik pontyot vagy harcsát szeretnének venni, nincs miért sietniük, hiszen ebből van elég, akik azonban süllő­re, csukára vagy amurra vágynak, azoknak érdemes minél hamarabb felkeresniük a kereskedőket, ezek­ből ugyanis kevesebb van, és gyor­san elkapkodják őket. Kassai helyzetkép Hasonló helyzetről számoltak be a keleti országrészben is. A Kassa­­vidéki járásban található perényi hal­tenyészet tulajdonosa azt mondta, náluk sem változtak az árak, de azt, hogy a tőlük felvásárolt halat a ke­reskedők mennyiért adják tovább a fogyasztóknak, nem tudja. Az érdek­lődés szerinte idén picivel nagyobb, mint korábban, vagyis valamivel több halat adtak el, mint például egy évvel ezelőtt. Egy kassai halárus, aki az összes nagykemél ott van a stando­kon, lapunknak elmondta, hogy az emberek meg vannak őrülve, úgy vá­sárolnak. Senki, de még ők sem tud­ják, mi lesz holnap vagy holnapután, ezért igazi vásárlási láz van. Az árak szerinte kilónként nagyjából 20 cent­tel nőttek a múlt évihez képest. Egy kiló ponty ára Kassán átlagosan 4,50 és 5 euró között mozog. Vegyük a hazait! „Mindenkinek csak azt ajánlhat­juk, hogy a karácsonyi halat a lehe­tőségek szerint a helyi tenyésztőktől és kereskedőktől vásárolják meg, vagyis olyanoktól, akik nem utaz­tatják a halat a fél világon keresztül, és akik képesek biztosítani a meg­felelő minőséget” - nyilatkozta la­punknak Dániel Hrezík, a földművelésügyi tárca szóvivője. Szerinte a szlovákiai haltenyésztő­ket és -árusokat szigorúan ellenőrzi az élelmiszer-felügyelet, a hazai hal vásárlása így nagyobb biztonságot nyújt a fogyasztóknak, a hal útja ugyanis a halastótól egészen a ke­reskedőik visszakövethető. Mire kellene ügyelnünk a vásár­lásnál? A szakemberek szerint, ha élő halat vásárolunk, fontos, hogy nagyobb sérülések ne legyenek raj­ta, amikor kiemelik az akváriumból. A kisebb sérülés, pikkelyhiány ál­talában nem utal nagy problémára, ezek legtöbbször a kihalászáskor keletkeznek, és ez télen elég gyako­ri, ám ha sok pikkely hiányzik a hal­ról, vagy komolyabbak a sérülések, jobb meggondolni a dolgot. Fontos megemlíteni azt is, hogy az élő pon­tyot nem szabadna két napnál to­vább tartanunk a fürdőkádban, mert a klórozott víz határozottan nem tesz jót neki. A szakemberek azt ajánl­ják, hogy ha élő halat veszünk, azt a vásárlást követő 48 órán belül le kel­lene vágnunk. Nem fogyasztunk eleget Hrezík szerint a szlovákiai csalá­dok többsége számára a hal tovább­ra is a karácsonnyal függ össze, ami azt is jelenti, hogy még mindig el­enyészően kevés halat fogyasztunk. „Az egy főre jutó átlagos éves hal­­fogyasztás 5,5 kilogramm körül mozog, ami csak első látásra tűnik soknak. A szakemberek szerint az optimális éves fejenkénti fogyasztás 17-20 kilogramm lenne, és a mini­mális ajánlott mennyiség is 12 kilo­gramm körül mozog” - mondta el Hrezík. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb felmérése szerint egyébként a szlovákiai csa­ládok alig 18 százaléka fogyaszt ha­lat heti rendszerességgel, míg az uniós átlag 42 százalék körül mo­zog. Az Eurostat szerint - elsősor­ban az üzletláncok akciós ajánlatai­nak a hatására - a szlovákiai fo­gyasztók a halak esetében is nyitot­tak az újdonságokra, vagyis szíve­sen kóstolnak meg új halfajtákat, a többség azonban még mindig in­kább a klasszikus édesvízi halfajtá­kat részesíti előnyben a tengeri ha­lakkal szemben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom