Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-16 / 291. szám
www.ujszo.com | 2020. december 16. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Kirakják a fát Ünnep a kétes távolban, és a legfontosabb kellék máris felesleges VERES ISTVÁN Nem csak, hogy kirakják, mert hát minden évben kirakják, viszont már ki is rakták. Tulajdon két szememmel láttam, ahogy a kukáknál ott hever egy kétméteres fenyő, az a hosszú levelű fajta. írnám, hogy borókafenyő, de valamelyik évben megkaptam a korrektortól, hogy borókafenyő nincs. Mármint hogy a magyar nyelv nem ismer olyat, hogy borókafenyő. A borovica szó szabad fordításáról lenne szó csupán, a hosszú tűlevelű fajták közül ismerjük a feketefenyőt, leggyakrabban ez kerül a fenyővásárokra, és viszik is, főleg a retró arculatú karácsonyfák kedvelői (a többség meg úgy is a rövid levelűeket szereti). Ha már itt tartunk, emlékezzünk meg az úgynevezett „borovi” fenyőről is, amelynek talán legérdekesebb tulajdonsága, hogy nem létezik. Fafajként legalábbis, viszont mit gondoljon, aki bemegy valamely anyaországi IKEA-ba, bútorválasztás közben pedig a következő felirattal találkozik: „anyaga tömör borovi fenyő”. Gondoljon először is a címben már felvillantott József Attila versre: „...kiszáradt hasábfák döngenek, / amint dobálják őket a vagonból.” Aztán gondoljon arra, hogy a borovi fenyő csupán egy faanyag, amelyet ugyan széles körűen használnak a bútorgyártásban, jellemzően viszont erdeifenyőből készül. Itt viszont érdemes figyelni egy csapdára, hiszen nem minden erdei fenyő erdeifenyő. Utóbbinak narancssárgás a kérge, egyébként pedig egy jellemzően eurázsiai flóraelem, szimpatikus és elterjedt, laza görcsű fa. Szóval kirakták, pontosabban kidobták a fát, azt a ki tudja milyen, talán-feketefenyőt, holott még december közepe sem volt. Ünnepek a kétes távolban, az ünnep legfontosabb kelléke máris feleslegessé vált. Talán nem tetszett az asszonynak, és elküldte a férjét egy másikért? Talán nem tetszett az „embernek”, és elküldte a feleségét egy másikért? Vagy beszerezték felelősségteljesen, időben, az elmaradó kijárási tilalom hatására viszont úgy döntöttek, hogy mégis az Alacsony-Tátrában töltik az ünnepeket, ott pedig van fenyő elég. Olyan ablakok is akadnak, városon és falunk egyaránt, amelyekben már Mikulás környékén csillogvillog a karácsonyfa. És olyanok is, ahol még március derekán is megcsillan egy-egy karácsonyfadíszen a lakásba tűző tavaszi napsugár. „Tőletek féltem, kemény emberek, /ti fadobálók, akiket csodáltam?”kérdezi József Attila. Mi meg várjuk a bejelentést, lehet-e majd utazni a karácsonyi ünnepek alatt. Befejező idézet: „A vonatodra várnék, mert várni jó.” (Kispál) A szerző a Vasárnap munkatársa Egy lépés a fenntartható jovo fele DUDÁSTAMÁS inte Szlovákiáig lehetett hallani az EU-tagországok vezetőinek kollektív sóhaját, amikor egy újabb maratoni tárgyalás után több fontos kérdést sikerült sikeresen lezárniuk. Régiónkban természetesen az uniós költségvetésről szóló megállapodás kapta a legnagyobb teret a médiában, de a következő generációk szempontjából sokkal fontosabb volt a szén-dioxid-kibocsátás eddiginél ambiciózusabb csökkentése az unióban. A megegyezés alapján az EU 2030-ig 55 százalékkal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását az 1990- es állapothoz képest. Egy komolyabb csökkentés már Ursula von der Leyen székfoglaló beszédén fontos része volt, mégis több mint egy évbe teít egy olyan tervet készíteni, mely az összes tagország számára elfogadható. 2014-ben az unió 40 százalékos szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mellett kötelezte el magát, de azóta a globális klímaváltozás sokkal égetőbb témává vált, és ez a csökkentés ma már nem eléggé ambiciózus. Úgy tűnik, a világ legfontosabb gazdaságai végre kezdik komolyan venni a klímacélokat, 2060- ra már a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó Kína is szén-dioxidsemlegességet tervez. Az uniós kibocsátási cél szigorítása ezért elkerülhetetlen volt. Első látásra az 55 százalékos csökkentés nem tűnik annyival nehezebb feladatnak, az igazság azonban az, hogy éppen a hozzátett 15 százalékpont fog valódi kihívást jelenteni. Hogy perspektívát adjunk a dolgoknak, ez a tervezett pluszcsökkentés akkora, mint Németország jelenlegi teljes széndioxid-kibocsátása. Ha az unió nem akar 2030-ban szégyenben maradni, akkor azonnal el kell kezdenie az európai gazdaság minden részét érintő mélyreható változásokat. A szénnek a fenntartható jövőben nincs helye, de az európai autóiparnak is fel kell készülnie a belső égésű motorok halálára. Ez különösen érzékenyen érinti Közép-Európát, mely a szénalapú villanyenergiában és az autóiparban is átlagon felül érdekelt. Nem véletlen ezért, hogy azt a Lengyelországot volt a legnehezebb meggyőzni a nagyobb csökkentésről, amely villamosenergiájának csaknem háromnegyedét szénégetésü erőmüvekben állítja elő. A szlovák kormányt viszont nem kellett túlságosan győzködni, Igor Matovic kormányfő még a csúcstalálkozó kezdete előtt jelezte, hogy az ország még ambiciózusabb célt is támogatna. Erre pedig szükség is lenne. Ugyanis míg az uniós tagállamok vezetői elégedetten dőltek hátra az egyezség megkötése után, a klímakutatók máris jelezték, hogy az 55 százalékos csökkentés sem lesz elegendő a párizsi klímaegyezmény céljainak teljesítésére. Hasonlóan nyilatkozott a Greenpeace is, a szervezet szerint a mostani egyezmény eredménye a legjobb esetben is 2 fokos globális felmelegedés lesz. Az Éurópai Parlament képviselői 60 százalékos szén-dioxid-kibocsátáscsökkentést javasolnak, és ezért készek csatába szállni magával az Európai Bizottsággal is. Az 55 százalékos megegyezés nehéz születését elnézve azonban kevés az esély, hogy a tagállamok további kibocsátáscsökkentést szorgalmazzanak. Tény, hogy az EU egyedül nem tudja megállítani a globális felmelegedést. A szén-dioxid-kibocsátás erőteljesebb csökkentése azonban fontos jelzés a többi világgazdasági szereplő számára: az unióra komoly partnerként lehet számítani a globális klímaváltozás elleni küzdelemben. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy minden egyes százalékpontnyi csökkentés érinteni fogja mindennapi életünket is, és a kormányok gazdaságilag fájdalmas döntésekre kényszerülnek. Ennek ellenére küzdeni kell a csökkentésért, mert az 55 százalék korántsem old meg minden gondot, csak egy fontos lépés az olyan jövő felé, amelyben gyerekeink is egy lakható bolygón élhetnek. Nyolc orosz titkos ügynök mérgezte meg Navalnijt Minden bizonnyal a belbiztonságért felelőn orosz nemzetbiztonsági szolgálat különítménye mérgezte meg Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust - derítette ki a Der Spiegel német hírmagazin és tényfeltáró munkát folytató nemzetközi partnerei. A Bellingcat oknyomozó újságírói hálózattal, a The Insider orosz hírportállal és a CNN amerikai hírtelevízióval közösen oroszországi mobil távközlési adatokat, a készülékek helyére vonatkozó adatokat, a belföldi repülőjáratok utaslistáit és egyéb forrásokat elemzett. Azt állítja, „nemigen férhet hozzá kétség”, hogy Navalnijt az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) legalább nyolc ügynökből álló különítménye mérgezte meg. Az egység tagjait is azonosították, sőt megpróbáltak kapcsolatba lépni velük, sikertelenül. Hárman közülük orvosok, ketten biológiai és vegyi fegyverekre szakosodott tudósok. Az egység tevékenységét Oleg Tajakin orvos, az FSZB kriminalisztikai intézetének munkatársa irányította. Az intézet kapcsolatba hozható számos gyilkossággal, például a 2006-ban sugárzó izotóppal Londonban megölt Alekszandr Litvinyenko volt hírszerző megölésével. Karantén után Putyinnál A különítmény az orosz adatbázisok elemzésével összeállított rekonstrukció szerint 2017 közepétől kezdett összehangoltan és intenzíven foglalkozni Navalnijjal, miután bejelentette, hogy elindul a következő évi elnökválasztáson. Legalább harmincszor követték őt az orosz menetrend szerinti repülőjáratokon, és valószínűleg már 2019-ben megpróbálták megmérgezni. Akkor Navalnij felesége lett rosszul. Feltehetően a Novicsok idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérlethez az orosz állami vezetés legfelső szintjeiről kaptak engedélyt vagy utasítást. Erre utal, hogy Oleg Tajakin, az egyik vegyifegyver-szakértő Konsztantyin Kudijavzewel az akció előtt Szocsiba ment, ahol a politikai elit tagjai szokták tölteni a karantént, mielőtt Vlagyimir Putyin személyesen fogadná őket. Navalnij augusztus 20-án ellenzékiekkel tárgyalt Szibériában, a repülőn rosszul lett, majd kómába esett. Augusztus 22-én Berlinbe szállították. Német, svéd és francia vizsgálatok szerint Novicsokkal mérgezték meg. Egy berlini klinikán 32 napig ápolták, 24 napig intenzív osztályon. A hágai Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) október 6-án kiadott első, nyilvános jelentésében azt írta, Navalnij vér- és vizeletmintáiban olyan kolinészterázgátló anyag biomarkereit találták meg, amelynek szerkezeti jellemzői hasonlóak a vegyifegyver-tilalmi jegyzékhez tartozó méreganyagokéhoz. Moszkva azt állítja, hogy a politikus szervezetében Oroszországban még nem volt méreg, és az európai jogsegélyegyezmény alapján többször is vizsgálati eredményeket követelt Berlintől, Párizstól, Stockholmtól és az OPCW-től. Az EU szankciókat vezetett be több orosz tisztségviselő, köztük Alekszandr Bortnyikov, az FSZB vezetője ellen. Állami terrorizmus Navalnij eddig is azt állította, hogy augusztusban Putyin személyes utasítására próbálták megmérgezni. Tegnap a tényfeltáró jelentés közzététele után állami terrorizmussal vádolta meg az orosz elnököt az Eho Moszkvi rádiónak nyilatkozva. Az anyagot saját feldolgozásban, egy 52 perces videóban Navalnij is megosztotta a YouTube-on. Ebben azt állítja, az orosz elnök azután döntött a likvidálásáról, hogy bejelentette: kihívója akar lenni a 2018-as elnökválasztáson. A rádióadásba Németországból bejelentkező Navalnij azt is kijelentette, hogy az ügyben közvetlenül az orosz Nyomozó Bizottsághoz (SZK) és az FSZB-hez fog fordulni. Visszatér Moszkvába Elmondta, hogy továbbra is vissza kíván térni Oroszországba, ahol megítélése szerint meglehetősen nagy a támogatottsága, és a korrupció ellenzőinek többmilliós tábora várhatóan tovább nő. Hazatérésének időpontja kezelőorvosai döntésétől függ. A jelentés után moszkvai újságírói körökben feltűnést keltett, hogy két napra felfüggesztették Dmitrij Peszkovnak, a Kreml szóvivőjének szokásos sajtóbeszélgetéseit. A hivatalos tájékoztatás szerint ennek oka nem a Navalnij-ügy, hanem a felkészülés Putyin elnök csütörtökön esedékes éves nagy sajtótájékoztatójára. (MTI)
