Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)

2020-12-11 / 287. szám

8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. december 11. | www.ujszo.com EU-csúcs: lesz új költségvetés? Igor Matoviő az EU-csúcson. Egy nyelvet beszél az uniós főnökkel? (JASR/AP) RÖVIDEN Kormányra kerülhet az RMDSZ Bukarest. A parlamenti többség kialakításáról és a közös kor­mányzásról kezdenek tárgyalá­sokat szombaton Romániában a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az USR-PLUS és a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). A 3 politikai erőnek néhány százalékpontos többsége lesz a kétkamarás parlament két házában, a képviselőházban a nemzeti kisebbségi frakció sza­vazataira is számítanak. Florin Citu pénzügyminiszter számára kér kormányalakítási megbízást Klaus Iohannis államfőtől - döntötte el a vasárnapi parla­menti választás után körvonala­zódó koalíció fő ereje, aNemzeti Liberális Párt (PNL). (MTI) Hunter Biden adóellenőrzése Delaware. Adóellenőrzést ka­pott Hunter Biden, a leendő amerikai elnök, Joe Biden fia. „Nagyon komolyan veszem az ügyet, és biztos vagyok abban, hogy egy szakmailagjó színvo­nalú és tárgyilagos vizsgálat megmutatja, törvényesen intéz­tem ügyeim” - áll közleményé­ben. Hunter Biden külföldi üzleti ügyeit - főleg ukrajnai tényke­dését - hevesen támadta Donald Trump elnök az elnökválasztási kampány során: korrupcióval vádolta, politikai kapcsolatainak üzleti „hasznosításával”. Maga Joe Biden közölte, fiát „elvete­mült személyes támadások” érték az utóbbi hónapokban. (MTI) Jaroslaw Kaczynski a helyén marad Varsó. Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök­helyettestől nem vonta meg a bizalmat a 450 tagú parlament: a szerda éjjeli ülésen 232-en sza­vaztak neki bizalmat, és 216-an menesztették volna posztjáról. Kaczynski saját, Jog és Igazsá­gosság Pártjának (PiS) szava­zataival nyerte meg a bizalmat. A bizalmatlansági indítvány az ellenzéki Polgári Platform (KO) kezdeményezésére került a szejm elé, azzal vádolva a kor­­mányfohelyettest, hogy meg­osztja a társadalmat és felelős a túlzott rendőri fellépésért az abortusztörvény szigorítása el­len tüntetőkkel szemben. (MTI) Vádemelés a bejrúti robbanás miatt Bajrút. Egy libanoni bíró vádat emelt Hasszán Diab ügyvezető miniszterelnök és három volt miniszter ellen a több mint két­száz ember halálát és mérhetet­lenül nagy anyagi károkat okozó augusztusi bejrúti robbanással összefüggésben. Fadi Szawan bíró a kormányfő mellett vádat emelt Gázi Vazni volt pénzügy­miniszter ellen, illetve a köz­munkaügyi tárcát korábban ve­zető Gázi Zeiter és Jusszef Feni­­anosz ellen. Bejrút kikötőjének egyik raktárában augusztus 4-én több száz torma ammónium­­nitrát repült a levegőbe. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke remé­nyét fejezte ki, hogy a tegnap kezdődött uniós csúcstalál­kozón sikerül megállapodásra jutni egy olyan közös csomagról, amely lehetővé teszi mind az unió többéves költségvetése, mind pedig a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alap gyors végrehajtását. Az évzáró uniós csúcstalálkozón a 7 éves uniós költségvetés és pénz­ügyi mentőcsomag vitája mellett a koronavírus-járvány okozta aktuális helyzetet tekintik át, továbbá a bre­­xit jelenlegi állását, a 2030-ig elérni kívánt új uniós kibocsátáscsökken­tési célkitűzést vitatják meg. Azonban a legizgalmasabb téma a magyar és a lengyel vétó elhárítása, ami érintené a 7 éves költségvetést. Szerdán ugyan német közbenjárásra előzetes egyezség született, Ma­gyarország és Lengyelország mi­niszterelnöke, Orbán Viktor és Ma­­teusz Morawiecki elkerülte, hogy a A magyar ellenzék kudarcként értékeli Orbán kompromisszu­mát Brüsszellel, a Fidesz pedig nagy sikerként tálalja. Budapest. „Na, ugye. Győztünk! Győzött Magyarország, győzött a lengyel-magyar szövetség, győzött Európa! Megéri kiállni a hazánkért” - Deutsch Tamás, fideszes EP- képviselő. „Győzelmet arattunk, si­kert értünk el. Megállapodás Brüsszelben: nem köthető ideológiai feltételekhez az európai uniós forrá­sok lehívása” - Szijjártó Péter kül­ügyminiszter. „Orbán vereséget szenvedett, de a demokrácia sem nyert. (...) Egyértelműen üdvözlen­dő, hogy a magyar és a lengyel kor­mány meghátrált és elállt az Európai Unió költségvetésének és a mentő­csomagnak a vétójától” - az ellenzé­ki LMP nyilatkozata. „Történelmi Az Európai Bizottság vész­­helyzeti intézkedéscsomagot terjesztett elő arra az esetre, ha nem születik kereskedelmi megállapodás az unióból idén kilépett Egyesült Királyság­gal, a javaslatok fő célja a megállapodás nélküli időszak alatti légi és közúti közlekedés biztosítása. Brüsszel. Az Európai Bizottság továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy kölcsönösen elő­nyös megállapodást kössön az Egye­sült Királysággal, azonban jelentős a bizonytalanság az egyezség létrejöt­tét illetően - közölte tegnap az uniós végrehajtó testület. A közlemény Ur­sula von der Ley ent, az Európai Bi­zottság elnökét idézte, aki elmondta: noha a tárgyalások még folynak, az átmeneti időszak vége nagyon közel van. Nincs garancia arra, hogy ha si­kerül is közös nevezőre jutni, a meg­állapodás időben hatályba léphet. Az hétéves európai költségvetés és a helyreállítási alap kifizetéseit jogál­lamisági elvárások teljesítéséhez kössék, ám csupán ideiglenesen - így értékelik politikusok és szakértők a lengyel-magyar vétó ügyében kör­vonalazódó kompromisszumot. Mintegy két évvel kitolódhat a jog­államisági elvek érdemi használata, ez pont annyi idő, ami elég Orbán Viktornak, hogy megnyerje a követ­kező parlamenti választást. Az első reakciók az európai fővárosokból és az Európai Parlamentből arra utal­nak, hogy általában megvan az egyezség támogatása, még azok az európai parlamenti képviselők is be­lenyugszanak a halasztásba, akik a legkeményebben támogatták a jog­állami követelményrendszer beve­zetését. A vétót kiküszöbölő komp­romisszummal Budapest és Varsó biztosan nem nyerte meg a háborút Európában, mert fő céljukat nem ér­ték el. A jogállamisági mechanizmus érintetlen maradt, hiába próbálták ezt átíratni. Megmarad a kapcsolat a pénzáramlás és a jogállami elvárá­sok között, így a két kormányt to­vábbra is fenyegeti ez a szankció­­rendszer, igaz, később lép életbe, mint azt eddig tervezték. vereség. Orbán és a vétója megbu­kott. Ez egy teljes és feltétel nélküli fegyverletétel” - Dobrev Klára, DK. „Meghiúsult tehát Orbán azon terve, hogy a pénzügyi és a jogállamisági kérdéseket mereven elválasszák egy­mástól” - Kunhalmi Ágnes, MSZP. így reagáltak a magyar kormánypárti és ellenzéki politikusok arra, hogy kompromisszumot kötött az unió so­ros elnökségét ellátó Németország­gal a két, vétót bejelentő tagállam, Lengyelország és Magyarország. Mindkét oldalnak vannak racio­nális érvei. Az esetleges döntés sze­rint marad ugyan minden a régiben, tehát az unió nem változtat a szöve­gen, megköveteli a jogállami elvek betartását, de eljárást csak akkor in­díthat, ha a jogsértés összefüggésbe hozható az EU pénzügyi érdekeivel. Ráadásul a most folyó, az elmúlt időszakban elindított projekteket uniós bizottság szerint ha nem lesz szabadkereskedelmi megállapodás, sok területen zavar keletkezik, és egy ilyen forgatókönyv több ágazatot aránytalanul érintene megfelelő fel­készülés hiányában. A jelentős zava­rok enyhítése érdekében bemutatott Ettől függetlenül Orbán Viktor kormányfő Facebook-videójában úgy értékelte a helyzetet, „a nyerő la­pok a kezükben vannak”, vagyis el­érték, amit akartak. Arról is beszélt, hogy látta a kiszivárgott dokumentu­mok értelmezéseit, és azt gondolja, hogy a „csütörtöki tárgyalásokra a le­hető legjobb állapotban készül a ma­gyar delegáció”. Azzal azért kell szá­molni, hogy az északi, az ún. fukar vagy takarékos országoknak - áme­nem vizsgálhatná, a mechanizmus csakjövőre lépne életbe, de az is csak akkor, ha az új jogszabályt az Euró­pai Bíróság elfogadja. Akik a Fidesz totális bukásáról beszélnek, azok el­sősorban azt hangsúlyozzák, hogy a tervezett szöveg megmaradt, a jog­­államiság egyértelmű követel­ménnyé vált az EU-s országokban. Szerintük ez a legfontosabb, és ép­pen ezért semmi oka nincs Orbán­nak ünnepelni, győzelmet hirdetni. Afelől természetesen nem lehet kétség, hogy Orbán Viktor győztes­nek hirdeti ki magát. Ami kommu­nikációs szempontból mindenkép­pen igaznak tűnhet. A megállapodás ugyan időben eltolja, és némiképp fel is puhítja a kemény megfogalmazá­sokat, de ha a paktum mögé nézünk, megállapítható: Magyarország, il­letve a magyar kormány feje már az­zal vereséget szenvedett, hogy küz­javaslatok az alapvető légi és közúti személy-, valamint teherszállítási szolgáltatások összeköttetését kí­vánják biztosítani a jövő év első 6 hó­napja alatt, feltéve, hogy az Egyesült Királyság ugyanezt biztosítja. Bizto­sítani kívánja továbbá a szállított ter­lyeknek elegük van a keleti partnere­iknél ellopott uniós támogatásokból - biztosan lesznek kérdéseik Varsó és Budapest irányába. További kérdés, hogy milyen politikai ára lesz annak, hogy a két ország hetekig a költség­­vetés vétójával fenyegette a többie­ket. Brüsszelben sokan lehetséges­nek tartják, hogy elszigetelődésük a többiektől fokozódik majd, és más ügyekben és területeken hátrányt szenvednek majd el. (MTI, NapiG., 444) dött a jogállami elvek eltörléséért. Nem az jelenti a vereséget, hogy a szöveg megmaradt az új szabály­­rendszerben, hanem elsősorban az, hogy Orbán és lengyel kollégája küzdelme nyílt bevallása annak, hogy mindkét országban sérülnek a jogál­lami elvek. Ugyanakkor az a kiegé­szítés, amely az EU-t csak arra az esetre hatalmazza fel a sérüléssel szembeni fellépésre, ha az a szövet­ség pénzügyi érdekeit sérti, igencsak nehéz helyzetet teremt - elsősorban azok számára, akik elszenvedik a re­zsim durva átalakítását. Jelenleg úgy tűnik, hogy Angela Merkel német kancellár politikai pályafutása vége felé ismét békebí­róként fellépve történelmi küldeté­sének tartotta a megállapodás tető alá hozását; fontosabbnak, mint az európai értékek védelmét a két zsa­roló országban. (H (rk, Tx, ú) mékek biztonsági tanúsítványainak kölcsönös elismerését. Ursula von der Leyen szerda este Brüsszelben fogadta Boris Johnson brit miniszterelnököt, hogy szemé­lyes megbeszélésen mozdítsák ki holtpontjáról a majdani viszonyrend­­szerről zajló tárgyalásokat. Az uniós bizottság elnöke a találkozót követő­en azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a hét végére döntés születik az Európai Unió és az Egyesült Király­ság jövőbeli kereskedelmi kapcsola­táról, noha a két fél álláspontja to­vábbra is messze eltérő. Jelentős né­zetkülönbségek maradtak három kulcsfontosságú területen: az egyen­lő versenyfeltételek, a megállapodás betartatásának módozatai és a halá­szat szabályozása ügyében. Ha lesz megállapodás, azt az Európai Parla­mentnek és a brit törvényhozásnak is ratifikálnia kellene még az év vége előtt, hogy az egyezmény az átmeneti időszak végének pillanatában, január 1-jén életbe léphessen. (MTI, ú) A Fidesz diadalként tálalja Orbánék csatározását Uniós vészhelyzeti csomag kemény brexit esetében Johnson és von der Leyen keresi az olajozott brexit felé vezető utat (TASR/AP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom