Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-01 / 278. szám
www.ujszo.com I 2020. december 1. KÖZÉLET 3 Még tart a főügyész-lőtté CZÍMER GÁBOR Pozsony. Tegnap este a főügyészválasztás újbáli elhalasztása is terítékre került, a versenyben lévő jelöltek nem egyformán esélyesek a posztra. A koalíciós tanács tegnap este öt órakor Boris Kollár (Sme rodina) házában ült össze, hogy megállapodjanak egy közös jelöltben. A négy kormánypárt azonban saját erejének fitogtatására használja fel a főügyészválasztást, így tegnapi lapzártánkkor még nem sikerült közös koalíciós jelöltet találniuk. A főügyész tisztségével kapcsolatban Mészáros Lajos korábbi alkotmánybíró, aki jelenleg Zuzana Caputová államfő megbízottja a bírói tanácsban, lapunknak elmondta, az a legfontosabb, hogy egy olyan személy töltse be a posztot, akiben bíznak az emberek és a munkatársai is elfogadják őt. Szerinte a jelöltek nyilvános meghallgatása is a bizalom helyreállítását segítette. A pozícióért induló hét személyről úgy vélekedik, szerinte mindannyian jó jelöltek. „Szakmai és erkölcsi kvalitásaikat nem is lehet összehasonlítani az elődjeikével, főleg úgy, hogy tudjuk, az utóbbiak mi mindent követhettek el” — mondta. Mészáros lapunknak az egyes jelöltek esélyeiről is beszélt. Az egyetlen kívülálló Juraj Kliment idén áprilistól a Legfelső Bírói Tanácsban is dolgozik. Bíróként közéletileg fontos ügyeket is tárgyalt. Ő az egyetlen, aki jelenleg nem ügyész és így pályázik a főügyészi posztra. Ezt az új kormány által átültetett törvénymódosítás teszi lehetővé. Mészáros eh mondta, Klimentről az a hír járja, hogy a miniszterelnök, Igor Matovic (OEaNO) jelöltje lehet. A korábbi alkotmánybíró arról beszélt, nem el-Juraj Kliment vetendő az az elképzelés, hogy az ügyészséget egy annak rendszerén kívülről érkező személy tegye rendbe. Klimentről ugyanakkor közismert tény, hogy közösen írt könyvet a Cervanová-ügyről Peter Tóthtal, a Kuciak-gyilkosság megrendelésével vádolt Marián Kocner jobbkezével. Kliment ugyanis részt vett a Cervanová-ügy vádlottjainak elítélésében. A könyvet akkor írták, amikor már Tóthról, aki egy ideig a titkosszolgálat vezetője is volt, tudható volt, hogy tudatosan manipulálja a nyilvánosságot. Ezt a nyilvános meghallgatás során is a szemére vetették. Mészáros szerint mindez nagyban csökkenti a megválasztásának esélyeit. A visszatérő A főügyészi tisztségért most újra versenybe szállt Jozef Centés, akit 2011-ben a Radicová-kormány idején a parlament egyszer már megválasztott, de az akkori államfő, Ivan Gasparovic nem nevezte ki. Akkor az elhúzódó főügyészválasztás a kormány létét fenyegető politikai üggyé dagadt, amelynek végén a Radicová-kabinetet váltó Smerkormány végül Jaromír Ciznárt nevezte ki a tisztségbe. Centés 1967- ben Nyitrán született, ugyancsak a Comenius Egyetem Jogi Karán végzett. A fővárosban dolgozott ügyészként, majd egy nemzetközi kitekintést követően 2004-ben foügyészhelyettes lett. Jelentős az oktatói tevékenysége, egyetemi professzorként a Comenius Egyetem Jogi Karának Büntetőjogi, Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanszékén tanít. Mészáros szerint Centés számára éppen a professzorsága lehet hátrány, hiszen a nyilvános meghallgatás során hiányzott belőle az a határozottság, amit elvárnak tőle. A korábbi alkotmánybíró szerint ezért nem biztos, hogy benne van a három legesélyesebb jelölt között. Ezt támaszthatja alá az is, Jozef Centéá hogy a Főügyészségen töltött évei alatt hallgatott mindazokról a helytelen dolgokról, amelyek az intézményben zajlottak és amelyek a Kuciak-gyilkosság után a felszínre kerültek. A „fanatikus ügyész" Ján Santa főügyészjelölt Szinnán (Snina) született 1967-ben. 1990- ben Kassán szerzett jogi diplomát, később a Comenius Egyetem Jogi Karán doktorált. Homonnán, Kassán és Eperjesen dolgozott ügyészként, majd 2004-ben a Speciális Ügyészség munkatársa lett. Több felsőoktatási intézményben is tanít. Ügyészként ő viszi a Markíza Televízióra kiállított több millió euró értékű, a vád szerint hamis váltók ügyét, amelyben a Kuciak-gyilkosság megrendelésével vádolt Marian Kocner és Pavol Rusko korábbi miniszter is vádlottként szerepel. Gyimesi György (OEaNO) parlamenti képviselő javasolta őt főügyészjelöltnek. Mészáros Sántáról elmondta, egész életében a legnagyobb ügyekkel foglalkozott, a tudása nagyon gyakorlati. „Hihetetlen tudása és tapasztalata van” - mondta Mészáros, és hozzátette, hogy Santa nemcsak magukat az intézményeket, hanem azok értelmét és célját is jól ismeri. „Úgymond egy fanatikus Ján Santa ügyész” - mondta azzal, hogy Santa a fontos ügyek tárgyalásakor a sajtóval is kommunikált. „Mindenképpen az esélyes első három között lehet” - tette hozzá a korábbi alkotmánybíró. Tornáé Honz A legfiatalabb A viszonylag fiatal, mindössze 44 éves Tomás Honz a Comenius Egyetem Jogi Karán végzett, 2000- től dolgozik ügyészként, elsősorban a fővárosban, de Malackán is tevékenykedett. 2013-ban lett a Speciális Ügyészség munkatársa, ahol 2017 óta a szélsőséges bűncselekmények felderítésével foglalkozik. Többek közt vádemelési javaslatot tett Robert Fico, a Smer elnöke ellen, mert az egyetértett Milan Mazurek (ESNS) szélsőjobboldali parlamenti képviselő rasszista kijelentéseivel. Ez utóbbiért Honz a dezinformációs portálok kedvelt célpontjává vált. Mészáros szerint a szélsőséges bűncselekmények felderítése terén nagyon jó munkát végzett. A korábbi alkotmánybíró arra emlékeztetett, hogy Fico említett ügyével kapcsolatban Dusán Kovácik speciális ügyész állította le Honz munkáját. Kovácik egyébként azóta bűnszervezettel való együttműködés gyanúja miatt vizsgálati fogságban van. Mészáros szerint Honz Ficóval szembeni lépése a bátorságát tanúsítja. „A három legesélyesebb jelölt között lehet” - tette hozzá, azzal, hogy a fiatalsága azonban hátrányt jelenthet számára. MaroS Zilinka Problómás kapcsolatok Az ötvenéves Maros Zilinka Pozsonyban, a Comenius Egyetem Jogi Karán szerzett diplomát, jogászi pályája 1993-ban a nagyszombati ügyészségen indult, később Pöstyénben, majd 2005-től a Speciális Ügyészségen dolgozott. A 2010 és 2012 között, a Radicovákormány idején, Daniel Lipsic (akkor KDH) minisztersége alatt belügyi államtitkár volt. A kabinet 2012-es bukása után visszatért az ügyészi hivatáshoz. A Kuciakgyilkosság végrehajtóinak őrizetbe vétele után kiderült, hogy az ő meggyilkolása is tervben volt. Andruskó Zoltán, akit az újságírógyilkosság miatt a bíróság 15 évre ítélt, azt vallotta, hogy Zilinka meggyilkolását Ján Kuciak kivégzéséhez hasonlóan Marián Kocner rendelte meg. Mészáros szerint Zilinka személyével kapcsolatban azt lehet kifogásolni, hogy jó barátságot ápol Michal Gucík vállalkozóval, a TA3 hírtelevízió korábbi igazgatójával, aki pedig szoros kapcsolatban van Ivan Kmotrík Smer-közeli üzletemberrel. „Emiatt könnyen meglehet, hogy ő sem kerül be a legesélyesebb három jelölt közé” - mondta Mészáros. Hozzátette, bár Zilinkát a Sme rodina kormánypárt jelölte, de elképzelhető, hogy az ellenzéknek is megfelelő személy lenne. Aki egy ideig ellenállt A főügyészi tisztségért ugyancsak versenybe száll az alsókubíni származású Ján Hrivnák. A hatvanadik életévében járó ügyész Kassán szerzett jogi diplomát, ügyész pályája még 1984-ben indult, 2004- ig a katonai ügyészségen dolgozott, majd a Speciális Ügyészség munkatársa lett. Több közismert ügyben folytatott eljárást is felügyelt, így például Juhász Milán ógyallai városi rendőr ügyében ő képviselte a vádat. Juhász egy roma család három tagját agyonlőtte, további kettőt pedig megsebesített. Mészáros Ján Hrivnák arra emlékeztetett, hogy Hrivnák ellenállt, amikor a felettesei olyan döntéseket hoztak, amelyek számára nem voltak elfogadhatóak. Ezért fegyelmi eljárást is indítottak ellene. Hrivnák később inkább Besztercebányán dolgozott ügyészként. „Neki van némi esélye arra, hogy megválasszák”-mondta a korábbi alkotmánybíró. Elbaltázott meghallgatás A főügyészi tisztségért induló egyik jelölt, Rastislav Remeta Bártfán született, később a Comenius Egyetem Jogi Karán végzett. 1998- tól dolgozott a Zólyomi, majd a Besztercebányai Járási Ügyészségen, majd a Besztercebányai Kerületi Ügyészség munkatársa volt. A Főügyészség speciális esetek, így például a Mikulás Cérnák és Branislav Adamco maffiafőnök elleni vizsgálat felügyeletével bízta őt meg. Az ügyészség etikai bizottságának elnöke. Mészáros Remetáról elmondta, ugyan jó ügyész, de a nyilvános meghallgatáson nem szerepelt olyan jól. „Valószínűsítem, hogy nem lesz a három legesélyesebbjelölt között” -tette hozzá. Rastislav Remeta (TASR-feivéteiek) Már a hétvégén is lehetne tesztelés az iskolákban Pozsony. Bár tegnap arról kellett volna döntenie a központi válságstábnak, mikortól és milyen feltételek mellett nyitnak ki újra az iskolák, a testület délutánra tervezett ülését indoklás nélkül lefújták. Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter ennek ellenére szétküldte a válságstáb tágjainak saját tervét az iskolanyitásról, amely egyebek mellett azzal számol, hogy a diákok jövő kedden visszatérnének az iskolákba. S bár a terv elkészült, az sem nyilvánvaló, mit gondol a koalíciós SaS miniszterének elképzeléséről a kormányfő, Igor Matovic (OEaNO), aki állítólag egy teljesen új tesztelési rendszeren dolgozik. „Tény, hogy minden további halasztással csökken a terv megvalósításának lehetősége, mint ahogy annak esélye is, hogy a gyerekek karácsonyig visszatérnek az iskolákba” - közölte tegnap Gröhling. A miniszter akkor nyitna meg egy iskolát, ha diákjainak legalább 70 százaléka leteszteltetné magát; ráadásul minden diákkal legalább egy törvényes képviselőjének is abszolválnia kellene a tesztet. Ha kevesebb diák venne részt a tesztelésen, akkor az adott iskola zárva maradna, s folytatódna a távoktatás. Ha a tanárok kevesebb mint 30 százaléka mondja, hogy nem vesz részt a tesztelésen, akkor az igazgatónak nem is kell megszerveznie a szűrést. Másrészt, ha elegendő diákot tesztelnének le, akkor az iskolába azokat a diákokat is beengednék, akik nem rendelkeznek negatív PCR- vagy antigénteszttel. Az iskolába való belépéshez ugyanis elegendő lenne egy becsületbeli nyilatkozat arról, hogy a diák egészséges. Gröhling terve azzal számol, hogy a diákok legkorábban jövő kedden, december 8-án visszatérhetnének az iskolákba, így a teszteléseket már ezen a hétvégén, december 4. és 6. között lehetne megtartani. A keddi nyitás az iskolák fertőtlenítése miatt ajánlott. Az, hogy az iskolák az önkormányzatokkal együttműködve képesek lesznek néhány nap alatt megszervezni a tesztelést, kérdéses, hiszen egyelőre még a központi válságstáb sem hagyta jóvá a tervet. A jövő heti iskolanyitás esetén a jelenleg is működő mintavételi pontokon, december 2-től elvégzett antigén- és PCR-teszteket is elfogadnák. Ebben az esetben is az igazgatóknak kellene felmérniük, mennyi diák venne részt az iskolában szervezett tesztelésen és mennyit vinnének el a szülők más mintavételi pontra. A tesztelés második fordulója január 7. és 9. között lenne azzal, hogy a gyerekek ezt követően január 11-én térnének vissza az iskolákba. Ha a miniszter terve nem valósulná meg és nem fogadnának el mást sem, akkor a gyerekek kedvező járványügyi helyzet esetén csak a téli szünet után, január 8-án mehetnének vissza az iskolákba. Tegnapi lapzártánkkor elérhető információk szerint Gröhling tervéről ma fog tárgyalni a központi válságstáb. (dem)
