Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)

2020-12-09 / 285. szám

www.ujszo.com | 2020. december 9. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 9 Reklámfilmmel harcolnak az étkezési utalványokért Az utalványokat kibocsátó cégekfelmérése szerint az alkalmazottaktöbb mint fele attól tart, hogy ha az étkezésre folyósított összeget készpénzben fizetik, a munkáltató erre hivatkozva nem emeli majd a fizetésüket (TASR/DPA-feivétei) MOLNÁR IVÁN Pozsony. Az étkezési utalvá­nyokkal kapcsolatos törvény­­javaslat finisében egyre kiélezettebb harcot vívnak egymással a munkáltatói szakmai szervezetek. Az étke­zési jegyeket kibocsátó cégek egy vitatott reklámfilmmel próbáltak meg hatni a képvi­selőkre. A kormány egy hónapja fogadta el azt a javaslatot, amely alapján jövő márciustól az alkalmazottak dönthet­nek az étkezési utalványok és a pénz­beli juttatás között. A munka tör­vénykönyvének ezzel kapcsolatos módosításáról a parlament jelenleg folyó ülésén szavaznak a képviselők. Az új szabályok szerint azok, akik olyan munkáltatónál dolgoznak, amely a saját vagy bérelt éttermében biztosítja az alkalmazottak étkezteté­sét, továbbra sem élhetnek majd a vá­lasztás lehetőségével, Milan Krajni­­ak munkaügyi miniszter szerint a módosítás így az alkalmazottak nagyjából 50-60%-át érinti majd. Megosztott munkáltatók A téma már hosszabb ideje meg­osztja a munkáltatói érdekvédelmi szervezeteket. A több mint 1300 cé­get tömörítő Munkáltatók Országos Szövetsége (RÚZ) támogatja a kor­mányt, azt állítva, hogy a szabad vá­lasztás lehetősége az alkalmazottak és a munkáltatók számára is előnyö­sebb lesz. A másik munkáltatói szakmai szervezet, a Munkáltatói Szervezetek Szövetsége (AZZZ) ezzel szemben élesen elítélte a vál­tozásokat, gyakorlatilag az utalvá­nyokat kibocsátó cégek érvelését véve át, ami azzal magyarázható, hogy a Modem Juttatások Szövet­sége (AMOBE) is az AZZZ tagja. Az AMOBE olyan, étkezési utalványo­kat kibocsátó társaságokat tömörít, mint az Edenred Slovakia, az Up Slovensko és a Doxx étkezési utal­ványok. Stefan Petrík, a Modem Juttatások Szövetségének az elnöke szerint az alkalmazottak több mint fele attól tart, hogy ha az étkezésre folyósított összeget készpénzben fi­zetik, a munkáltatójuk erre hivat­kozva nem emeli majd a fizetésüket. Etikátlan reklám? A két tábor közötti harc a javaslat parlamenti elfogadásának a finisé­ben újabb állomásához érkezett. Az étkezési jegyeket kibocsátó társasá­­: gok a közösségi oldalukon : (fb.watch/lYGcGCDFS_/) egy olyan, „Ha nem fizettél a jegyért” című reklámfilmmel rukkoltak elő, amellyel a változások veszélyeire próbálják meg felhívni a figyelmet. ; Ebben azt sugallják, hogy ha beve­­; zetik az új szabályokat, és az alkal­mazottnak az étkezésért járó össze­­; get nem utalvánnyal, hanem kész­pénzben fizetik ki, akkor egy eset­leges végrehajtási eljárás során erre i is ráteheti a kezét a végrehajtó. A Munkáltatók Országos Szövet­sége a fenti állítástól külön nyilat­kozatban határolódott el, azt állítva, hogy a kártyakibocsátók megpró­bálják becsapni az alkalmazottakat. : Az RÚZ képviselői szerint már a jogszabály kidolgozásánál ügyeltek arra, hogy az új szabályok ne tegyék lehetővé a végrehajtást az étkezésért járó összeg esetében, ez így a jövő­ben sem képezheti majd végrehajtás tárgyát. A szakmai szervezet szerint az étkezési utalványok kibocsátói ezzel is csak a változások ellen han­golnak. Mivel azonban az RÚZ sze­rint ezúttal túllőttek a célon, a Rek­lámtanácshoz fordulnak az ügyben, hogy vizsgálja meg, mennyire felel meg az említett kisfilm a reklámipar etikai kódexének. Jól tejelő üzlet Az RÚZ szerint az utalványok ki­bocsátói csak a jól tejelő üzletüket próbálják meg foggal-körömmel védeni. Marián Viskupic, az SaS parlamenti képviselője ezzel kap­csolatban már korábban figyelmez­tetett, hogy az évente kiadott étke­zési utalványok teljes összege nagy­jából 700 millió euró, az utalványo­kat kibocsátó társaságok éves for­galma 70 millió, a nyereségük pedig 10 millió euró körül mozog. „Az utalványok kibocsátóinak fizetett közvetítői díjak jelenleg nem egy esetben az 5 százalékot is megha­ladják, az eddigi rendszer így csak a kibocsátóknak kedvezett” - tette hozzá Jozef Spirko RÚZ-alelnök, aki szerint az említett díj felső hatá­rát 2 százaléknál kellene meghúzni. Szingapúrban lesz a Világgazdasági Fórum Zürich. Svájc helyett Szinga­púrban tartják meg jövőre a világ vezető politikusainak és üzletem­bereinek szokásos éves tanácsko­zását, a davosi Világgazdasági Fórumot (WEF). A WEF szervezői közölték, a koronavírus-járvány fényében úgy döntöttek, hogy Szingapúr lesz a legmegfelelőbb helyszín a tanács­kozásra, amelyen a világ vezető politikai, társadalmi és gazdasági döntéshozói a legégetőbb globális kérdéseket vitatják meg. Szinga­púrban a hétvégén csak egy helyi fertőzést szűrtek ki, további 19 esetben külföldről hurcolták be a kórokozót, míg Svájcban 9800 fertőzöttet találtak. A Világgazdasági Fórum 1971 óta megrendezett éves találkozóit januárban Davosban szokták megtartani, ez alól csak a 2002-ben New Yorkban megrendezett ta­nácskozás volt kivétel. A szerve­zők a találkozó helyszínének megváltoztatásával fejezték ki az amerikai város iránti szolidaritá­sukat a 2001. szeptember 11-i ter­rortámadás miatt. A szervezők a jövő évi, 51. al­kalommal sorra kerülő tanácsko­zást Davos helyett Lausanne-ban rendezték volna meg, hogy jobban be tudják tartani a járványügyi szabályokat, köztük az egymástól való távolságra vonatkozó előírá­sokat. Végül azonban mégis in­kább úgy döntöttek, hogy Szinga­púr lesz a helyszíne a 2021. május 13. és 16. között tartandó fórum­nak. (MTI, TASR) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Marad a kiküldetés új szabályozása Brüsszel/Luxembourg. Az Eu­rópai Unió luxembourgi székhelyű bírósága kedden kihirdetett ítéle­tében elutasította a kiküldött mun­kavállalók jogait megerősítő irányelvvel szemben benyújtott, megsemmisítés iránti magyar és lengyel kereseteket. Indoklása szerint a módosított szabályozás nem sérti a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét. A munka­­vállalók kiküldetéséről szóló uniós irányelv azt biztosítja, hogy a vál­lalkozások a munkavállalóikat a letelepedési helyüktől eltérő tag­államban is foglalkoztathassák. Az irányelvet 2018 júniusában az uniós jogalkotó úgy módosította, hogy a kiküldetésben levő munka­­vállalók számára a kiküldetés he­lye szerinti tagállamban érvényes foglalkoztatási feltételeket kell biztosítani, és őket az e feltételek­nek megfelelő díjazásban kell ré­szesíteni. Magyarország és Len­gyelország az irányelv módosítá­sának megsemmisítését kérte, arra hivatkozva, hogy a szabályok nem megfelelő jogalapon lettek elfo­gadva, mivel azok a szociálpoliti­ka, és nem a kérdéses szabályok jogalapjaként megjelölt szolgálta­tásnyújtás szabadsága területére tartoznak. (TASR, MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,9114 KJ Lengyel zloty 4,4663 Cseh korona 26,398 Magyar forint 360,10 Morvát kuna 7,5403 EB Román lej 4,8728 Japán jen 126,18 EJ Svájci frank 1,0781 Kanadai dollár 1,5508 Q USA-dollár 1,2114 Privatbank« 1,24-1,18 27,14-25,82 OTP Bank 1,27-1,16 27,68-25,35 374,23-342,68 Postabank 1,25-1,18 27,57-25,45 373,92-345,16 Szi. Takarékpénztár 1,25-1,17 27,19-25,69 377,65-345,13 Tatra banka 1,26-1,17 27,41-25,56 377,52-341,56 CSOB 1,25-1,18 27,19-25,84 Általános Hftslbank 1,25-1,17 27,35-25,66 376,09-343,69 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) Soha nem látott ütemben nőtt a gazdaság a 3. negyedévben ÖSSZEFOGLALÓ A valaha regisztrált legna­gyobb méltókban nőtt az euró­övezet bruttó hazai terméke a harmadik negyedévben az előző negyedévihez képest - derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Euro­stat keddi jelentéséből. Luxembourg/Pozsony. A har­madik negyedévben 12,5 százalék­kal nőtt az euróövezet bruttó hazai terméke (GDP) az előző negyedévi­hez képest, a nyilvántartások 1995- ös kezdete óta a legnagyobb mér­tékben. Az idei második negyedév­ben a GDP még 11,7 százalékkal csökkent az euróövezetben negyed­Az autógyártóknak is köszönhetőn Szlovákiában 11,6%-kal nőtt a GDP a harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest (TASR/AP-feivétei) éves bázison. Az egy évvel koráb­bival összevetve a harmadik negyed­évben 4,3 százalékkal csökkent az euróövezeti GDP, kevésbé az első becslésben jelzett 4,4 százaléknál. A második negyedévi euróövezeti GDP még 14,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az EU helyzete is javult Az Európai Unióban 11,5 száza­lékkal nőtt a GDP negyedéves bá­zison a harmadik negyedévben a 11,3 százalékos második negyedévi csökkenés után. A harmadik ne­gyedévi GDP az EU-ban 4,2 szá­zalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál, a második ne­gyedévi pedig 13,9 százalékkal maradt el a 2019 második negyed­évitől. Az euróövezet és az EU bruttó hazai terméke egyaránt 4,4 százalékkal marad el a 2019 végi­től, és csak kismértékben haladja meg a 2017 első negyedévit. Az Egyesült Államok ennél kissé job­ban áll, a harmadik negyedévi brut­tó hazai terméke 3,5 százalékkal marad el a 2019 negyedik negyed­évitől és nagyjából a 2018 első ne­gyedévi szintnek felel meg. Szlovák növekedés Szlovákiában és Magyarországon az uniós átlaggal közel megegyező ütemben, az előbbiben 11,6, az utóbbiban 11,4 százalékkal nőtt a GDP a harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest. Éves vi­szonylatban ugyanakkor Szlovákiá­ban 2,3, Magyarországon pedig 4,6 százalékos visszaesést mértek. A legnagyobb negyedéves GDP- növekedést Franciaország érte el a harmadik negyedévben 18,7 száza­lékosat. A spanyol GDP 16,7 szá­zalékkal, az olasz 15,9 százalékkal nőtt. Ezekben az országokban esett vissza a bruttó hazai termék a leg­nagyobb mértékben a második ne­gyedévben. A legkevésbé Görög­országban nőtt a GDP a harmadik negyedévben, 2,3 százalékkal az előző negyedévhez képest. Észtor­szágban és Finnországban 3,3 szá­zalékos, Litvániában 3,8 százalé­kos volt a negyedéves GDP- növekedés. A lakossági fogyasztás növekedése az euróövezetben 7,3 százalékponttal, az EU-ban 6,9 százalékponttal járult hozzá a har­madik negyedévi gazdasági növe­kedéshez. (TASR, MTI, mi)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom