Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-08 / 284. szám
M iután a Paris Saint-Germain legyőzte a Manchester Unitedet a Bajnokok Ligájában, Neymar, a párizsiak brazil klasszisa, arról beszélt, ismét Lionel Messivel szeretne együtt játszani. „A legjobban azt szeretném, hogy ismét Messivel játszhassak, hogy ismét élvezhessem a játékát. Biztos vagyok benne, hogy a következő idényben ez meg fog történni” — idézi a CBS Sport a BL-meccs után nyilatkozó Neymart. De ki igazol hova? Arra, hogy milyen formában kerülne sor az „újraegyesítésre”, Neymar nem tért ki - tudniillik, hogy ő igazolna vissza Barcelonába, vagy Messi érkezne Párizsba. Ami az utóbbit illeti, az FC Barcelona elnöki pozíciójáért induló Joan Laporta mindenképpen szeretné meggyőzni Lionel Messit arról, hogy maradjon a klubnál. A Barcát 2003 és 2010 között egyszer már irányító korábbi sportvezető szerint ez nem csak a pénzen múlik - még a katalánok nehézkes anyagi helyzetében sem. „Leo a Barcelonát akarja - mondta Laporta a Radio Marnának és a Cadena COPE-nak. - Vissza akarom adni neki a boldogságát. Ez nem csak pénzkérdés, versenyképes csapatot kell építeni. Leót átverték, ez hatalmas veszteség. Ő egy győztes, aki ki nem állhatja, ha azt kell látnia, hogy más csapatok emelik fel a Bajnokok Ligája-trófeát.” „Legutóbb októberben beszéltem vele. Nagyon hálás vagyok mindazért, amit a Barcelonáért tett. Tizenhat éves kora óta ismerem, különleges személyiség. Mindketten elismerjük és tiszteljük a másikat. Ahhoz, hogy egy képzeletbeli, de hiteles ajánlatot tehessünk neki, a klubon belülre kell látnunk.” Laportát Neymar fenti kijelentéséről is kérdezték a műsorban. „Messi olyan csapatot akar, amely visszahozza az örömöt. Egy olyan klubnál, mint a Barca, meg kell lennie a csapatszellemnek az öltözőben. Már voltam elnök, nem szeretném felborítani a csapat egyensúlyát egy ilyen érzékeny szituációban” - fogalmazott nem is annyira sejtelmesen, szinte egyértelművé téve, hogy nem szeremé Neymart újra Barca-mezben lámi. Az elnökválasztás mindenesetre 2021. január 17-én lesz, kérdés, hogy bármely elnökjelölt bedobja-e Neymar visszacsábítását mint fő kampányfogás. Akárhogy is lesz, a kérdés - és úgy általában a Covidhelyzettel járó gazdasági visszaesés - újra napirendre tűzi a Pénzügyi Fair Play kérdését. Fókuszban a Pénzügyi Fair Play 2020 februárjában az UEFA a Pénzügyi Fair Play (angolul Financial Fair Play, továbbiakban FFP) megszegése miatt megbüntette, és két évre kizárta a Bajnokok Ligája küzdelmeiből a Manchester City csapatát - igaz, az angol klub végül fellebbezett és nyert. Később kiderült, hogy a döntést jelentősen befolyásolta néhány nagy európai klub - köztük a Liverpool - nyomásgyakorlása az Európai Labdarúgó-szövetségre, így egy esedeges, bármilyen irányú Messi-Neymartranszfer kapcsán is hasonló lenne e helyzet. Elméletileg. A gyakorlatban ugyanis az FFP igazából két külön részből áll öszsze. Az egyik arról rendelkezik, hogy a kluboknak fizetőképesnek Fizetéscsökkentések a Barcánál Az FC Barcelona labdarúgócsapatának vezetősége megegyezett a játékosokkal a fizetések csökkentéséről, amivel az egyesület 122 millió eurót spórol meg - olvasható a katalán klub hivatalos honlapján. A megállapodás részeként a futballistáknak járó 50 millió eurós bonusz kifizetését is elhalasztották a következő három évre. Az FC Barcelona közleménye kiemeli, az elvi egyezséget a játékosoknak és a technikai vezetőknek a következő napokban még meg kell erősíteniük. A klub eredetileg 190 millió eurót szeretett volna megspórolni a bérek csökkentésével, de sikerként könyveli el a mostani megállapodást is, amely - az FC Barcelona megfogalmazása szerint - fordulópontja lehet a jelenlegi gazdasági helyzet megváltoztatásának. Ha a katalán egylet nem tudott volna megegyezni a játékosokkal a jövedelmek redukálásáról, akkor csődközeli helyzetbe kerülhetett volna. Ugyanakkor sarkalatos pontja lehet a végleges megbeszéléseknek Lionel Messi szerződésének újratárgyalása, amely - a mostani állapotok szerint - az idény végén lejár. Ha az argentin világklasszis nem hosszabbít - amire minden esély megvan -, a megállapodása értelmében akkor is járna neki bónuszpénz, amit a Barcelona a jelenlegi helyzetében biztosan nem tudna kifizetni. kell maradniuk. Az üzleti életben a fizetésképtelenség bekövetkezése olyan probléma, amelyre évente több ezer példát lehet találni világszerte, így könnyen belátható, hogy szükség van ilyenfajta szabályozásra a labdarúgásban. Gondoljunk csak bele, mit szólnának az emberek ahhoz, ha egy klub milliókat költené egy új játékos szerződtetésére, de megpróbálná elkerülni hitelezőinek (akik lehetnek a klub saját dolgozói) a kifizetését. Alapvetően üdvözítő, hogy az UEFA megköveteli a csapatoktól, hogy maradjanak fizetőképesek, viszont azt is látni kell, hogy a nagy klubok (mint a PSG vagy a Barcelona) csak az esetek nagyon kis hányadában válnak fizetésképtelenné. Tehát ez a korlátozás leginkább a nagy bajnokságok kisebb, vagy alacsonyabb osztályokban szereplő klubjait érinthetné. Mindazonáltal ők nem szerepelnek a nemzetközi kupákban, így a korlátozás rájuk nem vonatkozik, hiszen az FFP-t csak a nemzetközi kupaküzdelmekben induló kluboknak kell betartaniuk. Ebből következően ez a szabályozás leginkább az olyan kis j bajnokságok, mint a finn, a szerb vagy a magyar nemzetközi kupákban induló csapatait érinti, és a szabály betartása igazán nekik jelent nehezítő tényezőt. Mi az a fedezeti pont? Az FFP másik eleme a fedezeti pontról szóló szabályozás. Ez viszont annyira megosztja a közvéleményt, hogy Stefan Szymanski, a Michigani Egyetem sportközgazdásza a labdarúgásra nézve egyenesen károsnak nevezte a szabályt. A fedezeti pontról szóló szabályozás értelmében egy adott klub egymást követő háromévnyi „releváns kiadásainak” és „releváns bevételeinek” meg kell egyezniük. A releváns szó itt azt jelenti, hogy a tulajdonos bátran költhet stadionrekonstrukcióra vagy akadémiafejlesztésre, de nem vásárolhat sztárjátékosokat. A szabályban van egy kiskapu, ami ötmillió eurós pénzügyi veszteséget engedélyez. Ez az összeg viszont olyan magas, hogy szinte csak a Bajnokok Ligája-indulásért harcoló klubok érhetik el - persze elképzelhető egyéb extrém példa is, de maradjunk a realitások talaján -, így ez a szabály a 100 leggazdagabb klubra vonatkozik igazán. Mondhatnánk, hogy az FFP első szabálya fizetőképesen tartja a kis klubokat, míg a második része szabályozza a nagy klubok költését, így mindenki boldog lehet, sikerült megoldani a profi labdarúgás egyik legjelentősebb problémáját. Viszont a helyzet közel sem ilyen egyszerű. Ha az FFP ebben a formában marad hatályban, akkor a fedezeti pontra vonatkozó szabály tovább növeli az egyenlőtlenségeket, azaz tovább nyílik az olló a kis és nagyobb klubok között, és a kevésbé tehetős egyesületek versenyképessége tovább fog csökkeni. Gondoljunk csak bele mondjuk a Celtic példájába - hiába szeretnének egy olyan játékost vásárolni a piacról, aki drágább, de vele megnőne annak az esélye, hogy jobban szerepelhetnek a BL-ben, így növelve a bevételeiket, nem lesznek képesek ezt megtenni, mert az adott átigazolás olyan egyenlődenséget generálna a könyveikben, hogy akár ki is zárhatják őket a nemzetközi kupából, ami pedig egy véget nem érő negatív spirálba taszítaná a klubot. A nagyok kibírják Ez elképzelhetetlen a Real Madrid, Barcelona, Bayern München vagy Manchester United méretű kluboknál, hiszen az ő esetükben egyegy új játékos (könyveléstechnikai szempontból) egy évre vetített átigazolási díja eltörpül a csillagászati bevételeik mellett. így a legtöbb esetben ezek a hatalmas klubok el se jutnak addig, hogy 5 milliós hiány álljon fel náluk. Röviden, a Barcelona akárhány harmincmilliós játékost megengedhet magának, míg a Celtic (maradjunk a példánál) egyet sem, hiszen nincs anynyi releváns bevétele, hogy fedezni tudja a növekvő költségeket a már meglévő kiadásai mellett. így lehet bebetonozni a status quót. A 2019/2020-as Bajnokok Ligájaszezon egyenes kieséses szakaszába már csak az öt legnagyobb liga csapatai kerültek be, ami remekül érzékelteti a piacon tapasztalható egyenlőtlenséget. Olyan klubok ezek, amelyek anyagilag minden más bajnokság csapatai előtt járnak. Szinte megdöbbentő adat, hogy a 2007 és 2017 közötti időszakban az UEFA 55 tagországának első osztályú csapatai 2,6 milliárd euróval növelték szponzorációs forrásból származó bevételeiket, amiből 1,6 milliárd euró (az eredeti összeg 62 százaléka) mindössze tizenkét csapamái realizálódott. A maradék 700 egyesület tíz év alatt összesen 1 milliárd euróval (ádagosan 1,5 millió euróval) tudta növelni ilyen típusú bevételeit. Mindezek fényében talán az is látszik bár létezik FFP az európai klubfutballban, aligha ezen múlik majd Messi és Neymar egymásra találása. Hegedűs Henrik
