Új Szó, 2020. december (73. évfolyam, 278-301. szám)
2020-12-07 / 283. szám
www.ujszo.com I 2020. december 7. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kiderült, mi védi meg a gyerekeket a Covidtól A magyar iskolák jovojerol SÁNTA SZILÁRD Az eltérő immunrendszerük és a friss vérkeringésük, egészséges érrendszerük védi a gyerekeket a Covid-19 súlyos lefolyásétól. Más légzőszervi vírusokkal ellentétben ritka a súlyos Covid-19- betegség és a halálozás a gyerekeknél. „Legtöbbjükneknincsenek vagy csak enyhe tünetei vannak. Még a szokásos kockázati tényezőknél, rossz immunválasznál sem magas a súlyos esetek száma a gyerekeknél” - emlékeztetett Nigel Curtis, a Melboume-i Egyetem professzora. A kockázat főleg az erek, a szívás nyirokedények belső falát alkotó endotél sejtek károsodásával nő a kor előrehaladtával. „Tudjuk, hogy az erek károsodása fontos szerepet játszik a Covid-19 súlyosságában, vérrögökhöz vezethet, stroke-ot és szívrohamot okozva. A Covid-19 megfertőzheti ezeket az sejteket és az erek gyulladását okozhatja” - mondta. A gyerekeknél még ezek a sejtek egészségesek, és különbözik a vérrögképző rendszerük is. Emellett a felnőtteknél a krónikus gyulladásokkal összefüggő betegségek, mint a cukorbetegség és az elhízás, szintén összefüggnek a Covid-19 súlyosságával. Továbbá a kötelező oltások, a kanyaró, a mumpsz és rubeola ellen védő MMR-vakcina erősítheti az immunrendszert, ez szintén szerepet játszhat a gyermekek megvédésében. Petra Zimmerman, a Fribourgi Egyetem kutatója azt is kiemelte, fontos különbségek vannak a gyerek és a felnőtt immunrendszere között. A gyerekeknél erősebb a vele született immunválasz, amely a Covid-19 elleni védelem első vonalát alkotja. Másik fontos tényező a „megtanított” immunitás, amely beindítja a vele született immunsejteket egy enyhe fertőzés és oltás után, elvezetve a „vele született immunmemóriához”. A koronavírus-fertőzött gyerekeknek társfertőzésük van más vírusokkal is. A visszatérő vírusfertőzések elvezethetnek a jobb immunitáshoz, ami a gyerekeket hatékonyabbá teszi a Covid-19 legyőzésében. A kutató hozzáfűzte, hogy a mikroorganizmusok összessége is fontos szerepet játszik, ugyanis a gyerekek orrában általában több vírus és baktérium van, mint a felnőttekében, és éppen ezek akadályozhatják a koronavírus további szaporodását. Zimmerman felhívta a figyelmet a D-vitamin hiányára is, amely szintén szerepet játszhat a Covid-19 súlyosságában. Sok országban viszont az 1-3 éves gyerekek rendszeresen kapnak D-vitamint. (mti) (Cartoonizer) Kötelező lesz vallási iskolába járni A társadalom tálibosítása: erős identitásért és megfelelő nevelésért Irány a mecset. Afganisztánban kötelező lesz mecsetben tanulni az általános iskola első három évében, hogy a kormány terve szerint „erőteljes iszlám identitással” vértezzék fel a diákokat. A lépés széles körben felháborodást váltott ki - jelentették hírügynökségek. Az afgán oktatási minisztérium terve előírja, hogy a gyerekeknek elsőtől harmadik osztályig kell a legközelebbi mecsetbe járniuk. A tárca által kiadott beszámoló szerint a harmadik osztály befejezését követően a diákok világi iskolában folytatják tanulmányaikat. A terv célja, hogy az iszlám tanítása fontosabb szerepet kapjon az oktatásban - áll a közleményben. A bejelentés széles körű felháborodást váltott ki, mivel sokan úgy gondolják, hogy a lépés a szélsőségeknek kedvezhet az országban. Jakúb Jaszna neves afgán író a Facebookon azt írta, hogy a mecsetek nem rendelkeznek az oktatáshoz megfelelő környezettel, a gyerekek mecsetbe küldése pedig az oktatással és a vallással való visszaélés lenne. Muhtár Vafají elismert afgán újságíró szerint az irányelv a társadalom tálibosítása felé vezető úton tett lépés. Ezzel a kabuli kormány ellen fegyveres felkelést folytató tálib radikális iszlamistákra utalt. Bár a tálibok kilencvenes évekbeli uralkodása idején világi iskolák is működtek, a Korán-iskolák (medreszék) és más vallási oktatási intézmények voltak általánosan elterjedtek. A tálibok jelenleg is arra kérik az általuk ellenőrzött területeken élő diákokat, hogy rendszeresen járjanak vallási iskolákba a hétköznapi mellett. Az oktatásból kimaradó gyerekek számát illetően Afganisztán az egyik legrosszabbul teljesítő ország a világon. Az ENSZ jelentéséből az derül ki, hogy becslések szerint mintegy 3,7 millió gyerek nem tud iskolába járni a háború, a szegénység és a kulturális korlátok miatt. Főleg lányokról van szó, az ilyen gyerekek legalább 60 százaléka lány. (MTI) A miniszterek, minisztériumok által kidolgozott tervezetek sorsa bizonytalan, mint a kutya vacsorája. Ez alól Branislav Gröhling oktatási miniszter sem kivétel, iskolanyitási koncepcióját olyan látványosan ignorálta a miniszterelnök, hogy az oktatásügyet irányító tárcavezető a fölösleges, haszontalan ember új szinonimája lett. Ha működnének a normalitás szabályai, akkor felajánlotta volna a lemondását. A miniszterelnökkel azonban nem könnyű egy gyékényen árulni, mert nagy kedvvel rántja ki a gyékényt a társak alól. De most nem róla lesz szó, hanem az oktatási minisztérium reformtervezetéről, vagy pontosabb nevén a 12 pontos javaslatról. Gröhling november közepén mutatta be az elképzeléseit; a skála elég széles, a tankönyvpiac liberalizációjától a felsőoktatás finanszírozásának átalakításáig terjed. A Híd, az MKP és az Összefogás december 3-án és 4-én külön-külön, eltérő intenzitással és argumentációval mondta el, hogy baj van, megszüntetik, kivéreztetik az iskoláinkat. Szerintük az oktatási minisztérium tervezetének egyik pontjával, az iskolahálózat optimalizálásával van gond, mivel ez jelenti a legnagyobb veszélyt a nemzetiségi oktatásra, ugyanis a létszámkorlátozás a magyar iskolák tömeges megszüntetését hozza. Filip Mónika oktatási államtitkár pedig „indokolatlan pánikkeltésről” beszélt, és igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy az iskolahálózat átalakításakor „a nemzetiségi iskolákra specifikus kritériumokat” fognak meghatározni. A probléma egyik gyökere ott van, hogy olyan tervezetről megy a vita, amelyet még részletesen nem dolgoztak ki. A miniszter tervezete csupán vázlatos, amiért meg is kapta a kritikát a szakemberektől, hogy az ilyen söralátétre elférő vitaanyagról nem lehet érdemben beszélgetni. És itt jön a nagy lehetőség a hónapok óta egyeztető szlovákiai magyar pártoknak, amellyel bizonyíthatnák, ha létkérdésről van szó, képesek megbirkózni a feladattal. Megmutathatnák, hogy a tenni akarás hajtja őket. Ki kellene dolgozni a szlovákiai magyar iskolahálózat (Pozsonytól Nagyszelmencig) racionalizálásának tervét, mégpedig úgy, ahogy azt mi szeretnénk; megvizsgálni járásról járásra, mi lehetne a legjobb megoldás. Nem egy megoldási képletet alkalmazva, hiszen az egyes régiók nagyon eltérő helyzetben vannak. Elindulhatna egy párbeszéd az iskolákkal, fenntartókkal, szülőkkel, oktatási szakemberekkel, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével stb. - ez egy konkrét feladat, amely régóta megoldásra vár. A pártok visszaszerezhetnék a frusztrált választók alaposan erodált bizalmának egy szeletét, a nagyon erős társadalmi támogatottsággal bíró tervezetet pedig nem hagyhatná figyelmen kívül az oktatási minisztérium. Mindannyiunk érdeke, hogy a reformot követően még színvonalasabb magyar iskolarendszerünk legyen. FIGYELŐ Emlóktábla Szájer ereszón Egy héttel az incidens után emléktáblát kapott a Szájer József menekülése által világhírűvé vált brüsszeli ereszcsatorna. „Itt ért véget Szájer József, a Fidesz és az ÉPP európai parlamenti képviselőjének politikai karrierje, aki a rendőrségi intézkedést elkerülendő, ezen az ereszcsatornán keresztül próbálta meg elhagyni egy illegális ekis orgia helyszínét a Covid-19- járvány alatt, 2020. november 27- e péntek éjjel” - olvasható magyarul és angolul a Boulevard Anspach és Rue des Pierres sarkán elhelyezett táblán. (444 hu) Szivárványos zokniban Bayernól A brüsszeli botrány nyomán került elő, hogy Szájer Józsefnek már november 22-én is volt egy különös húzása. A mára már lemondott EP-képviselő ugyanis a Hír TV-n Bayer Zsolt vendége volt, és sasszemű tévénézők rögtön kiszúrhatták, hogy decens szürke öltönyéhez és barna cipőjéhez mókás, szivárványcsíkos zoknit húzott, ami egy konzervatív politikus esetében meglehetősen szokatlan stílustörés. Ez akkor nem tűnt fel senkinek, ám a történtek után egyből szárnyra kapott, hogy Szájer nem véletlenül húzott színes zoknit, mivel az lehetett a célja, hogy e bohókás zoknit is LMBTQ- szimbólumnak tekintve hekkelje meg a melldöngető homofób műsort. A volt képviselő a műsorban egyebek mellett a jogállamról, a jogállamiság fogalmáról elmélkedett. ,Nagyon röviden össze lehet foglalni, hogy mit értünk mi jogállam alatt. Ez a jognak az uralma, a szabályoknak az uralma az emberek felett”-mondta. (MagyarNarancs) 40 millió forintos vógkielógítós Minden távozó EP-képviselő jogosult úgynevezett „mandátum végével járó juttatásra” az Európai Parlament rendelkezései szerint, ez minden, a parlamentben töltött év után plusz egy havi fizetéssel jár. Szájer József esetében ez 40 millió forintot jelent. Minden képviselőnek jár a juttatás, attól függetlenül, hogy képviselői megbízatása milyen okból ért véget. Azonban az összeget nem automatikusan kapják meg a képviselők, igényüket legkésőbb a mandátum lejárta után 3 hónappal be kell jelenteniük. Ha ezt megteszik, akkor a pénzt külön elbírálás nélkül megkapják. (24 hu)
