Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-03 / 255. szám
www.ujszo.com | 2020. november 3. KULTÚRA 117 Virtuális magyar fotókiállítások TÁRLATAJÁNLÓ Pozsony. A november óvek óta a fotográfia hónapja Pozsonyban: ennek kapcsán kót magyar kiállítást ajánlunk a fotóművószet iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe - mindkettő elérhető online. A pozsonyi Magyar Kulturális Intézet André Kertész, a kamera poétája című tárlatát, valamint Szalai Dániel Novogen című kiállítását. Kertész Andor (1894—1985) Franciaországban vált világhírű fotóművésszé André Kertész néven. 1925- ben költözött Magyarországról Párizsba, ahol emigráns magyar képzőművészekkel és írókkal ismerkedett meg, többek között Márai Sándorral, valamint Bölöni György újságíróval és feleségével, Márkus Ottíliával. Utóbbiakkal jó munkakapcsolata alakult ki, több könyvükhöz készített fényképeket - áll a tárlatismertetőben. A kávéházi terasz asztalára tett Ady-kézirat fényképe tizennégy másik Kertész-felvétellel együtt Bölöni György Az igazi Ady című, 1934-ben Párizsban megjelent kötetéhez készült. Kertész Ady párizsi tartózkodásainak (1904 és 1911 között hét alkalommal) jellegzetes helyszíneit, hotelszobáit és kávéházait örökítette meg a kötet számára - ezek a felvételek jelennek meg az André Kertész, a kamera poétája című tárlaton. „Ady párisi éveinek emlékeit senki jobban nem ismeri nálam. Ezért segítségül hívtam a fényképezőgépet is, hogy lefotografáljuk híven, ami Párisban Ady ittjártát őrzi, amit érintett szelleme. Kertész barátom, a párisiaknak ez az elismert magyar művésze volt segítségemre ebben és meg is örökített megértőén és gondosan mindent, ami Ady életéből máig Párásban fennmaradt” - írja Bölöni a kötet bevezetőj ében. Az André Kertész, a kamera poétája című virtuális kiállítás, valamint kurátorának, E. Csorba Csilla művészettörténésznek, a Petőfi Irodalmi Múzeum tiszteletbeli foigazgatójá-KULTÚRSZOMJ Hol van az a nyár... Néha már vissza kellett fognom magam, nehogy újra arról meséljek a gyerekeimnek, milyen pazarok voltak azok a téli, de főként nyári szünidők falun, ahol anyám született, apám tanított, ahol a tanítványainak mi voltunk a tanító úr gyerekei, ahol a tanító urat szalonnával, kemencében sült kenyérrel, saját kertjükben termett paprikával, paradicsommal vendégelték meg, nekünk, a gyerekeinek a desszert főtt vagy sült kukorica volt, a szomszédban, Böske néninél pattogatott kukorica. Igen, pattogatott kukorica, nem popcorn, és nem moziban faltuk, hanem a tornácon, estefelé. A nagyobbik olykor fanyalogva megkérdezte, mit lehetett ott csinálni, ahol se mozi, se színház, de még cukrászda sincs - később a listára fölkerült a diszkó, amit meg én nem értettem. Nem kell, nem lehet mindent érteni. Se a gyereknek, se a szülőnek. Mozi sem volt, még a szomszéd faluban sem. Tévé sehol, igaz, még otthon sem, a városi otthonunkban sem. Egyszer vetítettek a kocs-André Kertész: A Monceau kocsma (Taverne Monceau), Párizs, 1933 (Fotók: MKI, Pozsony) nak előadása november 5-től a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet új honlapján és Facebook-oldalán tekinthető meg. Szalai Dániel Novogen című kiállítása, mely az intézet társrendezésében valósul meg, november 6-án nyílik meg az OFF Bratislava fesztivál részeként az OD Dunaj kiállítóterében. E fesztivál a pozsonyi Fotóhónap programjait kiegészítve a fotóművészet fiatal tehetségeinek nyújt lehetőséget a bemutatkozásra. Szalai Dániel a budapesti MOME fotográfia MA szakos hallgatójaként Stadtluft Macht Frei című diplomamunkájával elnyerte az OFF Bratislava 2019 dogmatiX födíját, az ON Awardot. Tavalyi fődíjasként ebben az évben önálló kiállítás megrendezésére kapott meghívást Pozsonyba. Novogen című kiállításával már számos nemzetközi fotóművészeti díjat nyert el: bekerült a BredaPhoto 2018- as tehetségprogramjába, ugyanebben mában, de az is lehet, hogy a szomszéd falu kocsmájában valamilyen filmet, de ki emlékszik rá. A kocsmai székeken, asztalokon gubbasztottunk, a férfiak közben söröztek, feleseztek, vágni lehetett a füstöt. Kattogott a vetítő, surrogott a film. Akkor és ott ez is kulturális élmény volt. Meg maga az élet. Szalai Dániel Novogen fotóprojektjének egyik csirkeportréja És nem hiányoztak a könyvek? A könyvszekrényt csak nem cipeltétek magatokkal? Könyvet nem kellett cipelni, halomban állt a Képes Újság, Győrbe szakadt rokonságunk hozott időnként, ha éppen át tudtak jönni a határon, egy köteggel. Végig sem győztük olvasni, mire véget ért a nyár, a nagy szabadság, a vakáció. Abból a lapból tudtam meg, hogy valahol a világ másik végén egy fiatalember lassú tempóban kiirtotta a családját. A kémia volt a szenvedélye, mérget kavartyolt otthon, azt csempészte mindenki ételébe, közben boldogan éltek, míg egy rút napon mindnyájan meg nem haltak. Feltételezem, azóta a fiatalember is megvénült, meglehet, egy börtöncellában számolgatta a napokat, és várta, míg eljön az utolsó órája. Vagy halálbüntetést kapott. Nem emlékszem pontosan, hány éves lehetett. Talán a kísérletezésekor már elmúlt tizennyolc. Micsoda karrier várhatott volna rá. Nobel-díjas vegyész, gyógyszerész lehetett volna, elvégre méregkeverő volt, az igazi fajtából. Voltak persze derűsebb riportok, a magyarországi négyes ikrekről, pélaz évben elnyerte a budapesti Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ Portfolio Review fodíját, valamint a Carte Blanche-díjat, a világ legnagyobb fotóművészeti vására, a Paris Photo elismerését is. „A Novogen fotóprojekt középpontjában az azonos nevű csirkefajta, egy különleges kereskedelmi tojó áll, amelyet arra a célra tenyésztettek ki, hogy tojásaiból különböző gyógyszeripari termékeket, például oltóinjekció-vakcinákat készítsenek humán-, illetve állatgyógyászati célokra. Szalai Dániel a Novogen White Light csirke ipari tenyésztésének vizsgálatán keresztül a természethez, illetve a technológiához való viszonyunkkal kapcsolatos kérdéseinek és dilemmáinak ad hangot” - olvasható a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ honlapján. Az OFF Bratislava fesztivál Novogen című kiállítása online is elérhető lesz. (tébé) dául. Négy fiú, micsoda boldogság! Mennyi gond! Egyszerre sírnak, vagy fölváltva, egyszerre esznek, vagy egymás után, szép sorban, egyszerre kell a pelenkájukat cserélni, Jézus Mária, huszonnégy órás szolgálat! Ha csak belegondol az ember, megfájdul a feje. Melyiket miért előbb? Egy-két könyvet azért csak bepakoltunk a kofferbe. Egy időben a Tüskevárat. Télen meg a Téli berekét. Majdnem olyan jó dolgunk volt, mint Ladó Gyula Lajosnak, azaz Tutajosnak és Pondorai Bélának, Bütyöknek, azzal a különbséggel, hogy - mai elegáns szóval élve - mi együtt szocializálódtunk a többi falusi gyerekkel. Akiknek bizony nem a könyvektől roskadozott a polcuk, mert nemigen futotta az idejükből olvasásra, a kertet kellett művelni, az állatokat kellett gondozni, de van az életnek olyan szelete, amelyről többet tudtak, mint mi a könyvekből, csak azt a tudást a valós élettől kapták, hogy a valós életet éljék. Mi megteremthettük a magunk álomvilágát. Grendel Ágota Kern Rejtőt olvas fel Budapest. Újabb két albummal bővült a Hungaroton Rejtő Jenő-sorozata. Az új kiadványokon Az előretolt helyőrség és A tizennégy karátos autó hallhatók, ezúttal is Kém András előadásában. Korábban A három testőr Afrikában, a Piszkos Fred, a kapitány, A szőke ciklon és a Vesztegzár a Grand Hotelben jelent meg hangoskönyv formában. Kém így vall a sorozatról: „Eleinte nem tartoztam a Rejtőrajongók közé, pedig körülbelül az én kamaszkoromban lett újra divat: a hatvanas években mindenki őt olvasta. Aztán ahogy kabarétréfáiban játszottam később, televízióban, színpadokon is, kezdtem érdeklődni iránta... és mondhatom, remek! Kalandos, fordulatos, jó humorú, néha lírai és folyamatosan érdekes... Valamint a legfőbb, amire rájöttem (pedig lehet, hogy ez nyilvánvaló): Rejtő Jenő nagyon jó író! Bár ponyvaregényszerzőnek álcázza magát, hellyelközzel gyönyörűen ír, szép szavakkal, jó mondatokkal, szédületes ritmusérzékkel, atmoszférateremtő készsége, mint a legnagyobbaké. ” (k) Tárgyalni hívják a minisztert Budapest. A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) hallgatói és oktatói 63 napja tartják blokád alatt az intézmény épületeit, hogy megakadályozzák a kormány által kinevezett új vezetőség bejutását. A Vidnyánszky Attila vezette kuratórium és az SZFE polgárai szinte naponta feszülnek egymásnak, legutóbb pénteken jelentette be a kuratórium, hogy balesetvédelmi és higiéniai okok miatt felfüggesztik az oktatást. Tegnapi sajtótájékoztatójukon az egyetemfoglalók elmondták, hogy szerintük az oktatás felfüggesztése jogilag értelmezhetetlen, mert a felsőoktatási tevékenység közfeladat, annak fenntartása össztársadalmi érdek. Továbbra sem Vidnyánszkyékkal, hanem az alapítói jogokkal rendelkező Innovációs és Technológiai Minisztériummal akarnak tárgyalni, ezért magát Palkovics László minisztert és az általa felállított küldöttséget hívják tárgyalni november 11-éré, vagyis jövő szerdára az SZFE Vas utcai épületébe. Az SZFE polgárai szerint az oktatás szeptember 14-e óta zavartalanul folyik, és az Oktatási Hivatal vizsgálata is őket igazolja. Az erről szóló dokumentáció azért nem jutott el az Oktatási Hivatalba, mert az új kancellár, Szarka Gábor ezt megakadályozta. Ezért a sajtótájékoztató végén biciklis küldöttség indult az Oktatási Hivatalba, hogy ott személyesen adják át a dokumentációt. (juk)
