Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-30 / 277. szám
www.ujszo.com I 2020. november 30. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Egyszerű emberi jogok - IV. Tizenhat akciónap: figyeljünk oda és tegyünk az erőszak ellen BOLEMANT LILLA nőkjogai is emberi jogok. A feminizmus az a radikális eszme, mely szerint a nő is ember. Idézetek, melyeket már nem tesznek idézőjelbe, mert szerte a világon elterjedtek, és rengetegen kimondják őket naponta, különösen ebben a 16 napban, amely november 25. és december 10. között telik el. 16 akciónapnak hívják azt az eseménysorozatot, amely a nők elleni erőszak elleni harc fontosságára hívja fel az emberiség figyelmét. November 25. a nők elleni erőszak világnapja, december 10. az emberi jogoké. A közte lévő időszak tehát arra hivatott, hogy figyeljünk oda, ismeijük fel, és tegyünk az erőszak ellen, ami a nőket naponta éri. Világszerte minden negyedik nő elszenvedett valamilyen erőszakot jelenlegi vagy volt partnerétől. Mert a legfőbb elkövető nem az utcán kószáló idegen, hanem a legközelebbi hozzátartozó. Ennek az erőszaknak sok formája van: szóbeli, lelki, testi, szexuális, gazdasági. Fontos, hogy tudjuk, az állam is erőszakot követ el a nőkön, amikor megtagadja alapvető önrendelkezésijoguk gyakorlását: nem rendelkezhetnek szabadon a testük felett - nem dönthetik el, mikor szeretnének gyerekek mert sok országban nem állnak rendelkezésükre, vagy csak (törvény által és anyagi szempontból) korlátozott módon a fogamzásgátlás megfelelő módjai, a terhességmegszakítás lehetőségei. És arról még nem is szóltunk, hogy a felelős döntéshez az is hozzátartozik, hogy időben tájékoztassák őket a szexualitás, a nemiség, a párkapcsolati felelősség, az anyaság mibenlétéről. Erre szolgálna a szexuális felvilágosítás az iskolában. Az erőszak szisztematikus magatartás, a mások feletti uralkodásra, illetve a mások ellenőrzésére irányuló stratégia. Nem hirtelen felindulásból, dühkitörésből eredő tett, nem magyarázható az alkoholfogyasztás következményeként, sem esetleges provokálással. A bántalmazó szisztematikusan leépíti áldozata önbecsülését, önbizalmát, elzárja őt családjától, barátaitól, függőséget alakít ki benne és önhibáztatást. Ezért nem helytálló a kérdés, hogy: „Hát akkor miért nem megy el, ha bántalmazzák?” Hát azért, mert azt hiszi, ő a felelős, és reménykedik, hogy javul a helyzet. A bántalmazó ezt erősíti benne azzal, hogy mindig bocsánatot kér, szerelmet vall, ajándékot vesz, és elmondja: „Csak azért tettem, mert annyira szeretlek. Te hozod ki belőlem”. Az áldozat pedig még jobban igyekszik rendbe hozni a kapcsolatot, csakhogy a bántalmazóban újra gyűlni kezd az indulat, és jön a következő kitörés, egy hónap múlva, egy hét múlva, egy nap múlva... A gyerekek nevelésekor fontos megismertetni őket a párkapcsolati erőszak természetével, a jelekkel, amelyeket felismerhetnek már egy kapcsolat elején. Féltésnek, féltékenységnek szokták nevezni, amikor a partner naponta sokszor felhívja a lányt, pedig így kezdődik az ellenőrzés. Ezt követi a számonkérés: hol voltál, kivel, miért maradtál olyan sokáig? Közben elhiteti áldozatával, hogy ezt szerelemből teszi. Végül szerelemből veri, és szerelemből öli meg. Ezt szoktuk szerelemféltésből elkövetett gyilkosságnak nevezni. Ugye, milyen gyönyörű a magyar nyelv? Milyen kedvesen menti fel a gyilkost, aki brutálisan végez a partnerével, miután évekig, évtizedekig megalázta, kínozta testileg-lelkileg. Az emberi méltósághoz és az élethez való jog alatt értsük ezentúl a nőknek azokat az emberi jogait is, amelyek az őket érő nemi alapú erőszak következtében csorbulnak! Ki rántja végül félre a kormányt? SIDÓH. ZOLTÁN Brüsszel érezhetően nincs felkészülve a ki rántja el hamarabb a kormányt elven nyugvó tárgyalási stílusra. Az unió esetenként nehézkes működése a kompromisszumok robotosához hasonlatos, az ezer vitában edződött uniós politikusok mindig nyitva tartották a vészkijáratot, mindig felsejlett valami köztes megoldás, ami végül elvezetett az egyezséghez. Most viszont egy félregombolt sliccű, pocakos, köpcös kelet-európai alak rárúgta az ajtót az Európai Bizottságra, félresöpörte a hónapok során kialkudott, a következő hét év pénzügyeit meghatározó koncepciót, és pörge kalapja alól így kiáltott: vagy én osztom el a nekem járó pénzt, ahogy akarom, vagy megvétózok mindent, és az uniós bőségszarut ívben dobhatjátok a szemétdombra. Jogállamiság? Ugyan, ez megint Soros ármánya... Úgy tűnik, nincs remény, hogy az év végi uniós csúcsig, december 10-ig kompromisszum szülessen a jogállamisági feltételekkel megspékelt hétéves költségvetés témájában, amire rákapcsolódik egy további 750 milliárd eurós pénzügyi keret - ez a járvány okozta gazdasági megrázkódtatások áthidalására szolgál. Ha nincs egyezség januártól szükségköltségvetés lép életbe, vagyis pénzügyileg megbénul a szervezet, csak az alapvető kiadásokra lesz pénz. Amíg nincs új büdzsé, addig a 2020-as évet alapul véve, annak egytizenketted része válik elérhetővé minden hónapban. Mindez olyan időszakban, amikor a járvány miatt a tagállamok példátlan gazdasági visszaeséssel néznek szembe. Azaz Varsó és Budapest szó szerint zsarolja az EU többi 25 tagállamát, miközben csupán azt kérik tőlük, hogy ne verjék szét a jogállam épületét. Legalább tíz éve érezhető a törekvés, hogy az autokrácia irányába átalakuló országokkal szemben legyen eszköze az uniónak, és a jogállamisági mechanizmus számos kísérlet után az első olyan volna, amelyet veszélyesnek érez magára nézve Orbán Viktor és lelki társa, a bosszúálló és megkeseredett Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság párt elnöke. Sajnos, déli szomszédunknál a politika magánüggyé vált: a törvényhozás és a hivatalok döntően magánérdekeket szolgálnak, ez a többpártrendszer és a média riasztó gyengülése nyomán fordulhatott elő. Voltaképpen már régen elfogytak az észérvek. Aki csak kicsit is bírálja a Fideszt a makacsságáért, aki csak a legkisebb negatív megjegyzést is teszi a kormányfőre, azonnal mozgásba lendíti a politikai gépezetet. Illetve a kormánypárti sajtó villámgyorsan meg is találja a felelőst: Sorost. Ahogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung írta, olyan ez, mint Pavlov kutyájánál: a csengőhangra beindul a reflex. Jól példázza ezt a legutóbbi Clooney-ügy, amikor a világhírű színész elejtett megjegyzésére kormányszinten reagáltak. Sőt már ott tartunk, hogy az általuk, a fideszes kampányguruk által kreált mumus, Soros kapcsán egyenesen megelőző csapásokat mérnek akár világhatalmi szereplőkre is. Az amerikai külügyminiszteri tisztség várományosa még ki sem nyitotta a száját, a kormánybarát média azonnal kimutatta, hogy Magyarország semmi jóra nem számíthat részéről, mert az apja, a volt budapesti nagykövet szoros viszonyt ápol Soros-szervezetekkel. Az üldözési tébolynak nincs határa, hiszen egy végsőkig elkötelezett fideszes kultúrharcos már egyenesen arról írt, hogy Európa Soros György gázkamrája... Egy ideig úgy tűnt, Angela Merkel német kancellár politikai pályája végén valahogy elsimítja az ügyet, valahogy megoldást talál az uniós pénzekre amúgy szinte cserepes szájjal szomjazó Lengyelország és Magyarország alkotta kettős és a többi 25 tagállam közötti konfliktusra. Eddig a német nagyvállalatok, amelyek pompás vadászterületnek tartották az őket mindig készségesen kiszolgáló Magyarországot, nem igazán szisszentek fel az orbáni túlkapások láttán. Most viszont, amikor 1820 milliárd euró a tét, a Kelet-Európábán érdekelt német nagyvállalatok érdekképviselete, a Keleti Bizottság elnöke arra szólította fel Magyarországot és Lengyelországot, hogy álljon el a vétótól. Elemzők szerint három kimenetel képzelhető el: az egyik fél meghátrál, vagy megegyeznek az utolsó órában, illetve a többiek megkerülik a két makacskodó tagot. A kancellár, pályafutását megkoronázandó, talán hajlana is átmeneti engedményeket tenni a két kekeckedőnek, azonban félő, hogy az ilyen fausti alku hosszabb távon a demokrácia alappilléreinek légkalapáccsal szívesen nekiugró politikusoknak adna szárnyakat. Párizs szigorúbb e téren, akár ki is hagyná a magyarokat és a lengyeleket a mentőcsomagból, mert így meg lehet úszni a vétót. Az esetleges kompromisszum pedig azért nehéz, mert az úgymond arcvesztéssel járna, hiszen mindkét fél makacsul ragaszkodik a pozíciójához. A világjárvány miatt rendkívüli szomorú évnek intünk lassan búcsút. A hatalmukért mindent feláldozok pedig azon dolgoznak, 2021 se legyen sokkal jobb. Hitlerhez hasonlította Sorost egy magyar miniszteri biztos A gázkamrában meggyilkolt zsidókéhoz hasonlítja Demeter Szilárd a magyarok és a lengyelek helyzetét, amiért az EU az uniós pénzek felhasználását jogállamisági ellenőrzéshez kötné. A magyar miniszteri biztos addig a gondolatig jutott, hogy Soros a liberális Führer. „Európa Soros György gázkamrája” - írta Demeter az Origón. Ritkán lehet mondani, hogy sikerült szintet lépni Soros szidásában, de most ez történt. „Soros György a liberális Führer. A liberáija hadserege pedig szolgaibb módon isteníti, mint anno Hitlert a sajátjai” - írta, hozzátéve, a lengyelek és a magyarok az új zsidók. Soros György egyébként 14 évesen csak azért menekült meg a holokauszt elől, mert bújtatták. „Európát gázkamrának minősíteni ízléstelen, 75 évvel Auschwitz után egy állami intézmény vezetőjétől pedig megbocsáthatatlan” - reagált a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz). Emlékeztet, hogy Auschwitzban több mint 430 ezer magyar állampolgárt is elgázosítottak. „Aki ezt aktuálpolitikai vita kapcsán, akár csak áttételesen is relativizálja, az érzéketlen a 20. századi magyar történelem és a honi zsidóság fájdalmai iránt”, és ez nem egyeztethető össze az antiszemitizmus minden formája ellen meghirdetett magyar kormányzati zéró toleranciával. Vámos Miklós író is nehezen talált szavakat Demeter Szilárd írására. Azt mondta, próbálta eddig némi megértéssel szemlélni Demeter ámokfutását, de ez már a Büntető törvénykönyv hatálya alá esik. „Ha elment az esze, hagyja ott felelős állását, takarodjon melegebb égtájakra, próbálja megtalálni, addig is fogja be” - üzente Vámos. A Mazsihisz közleményére Demeter azzal reagált, hogy a holokausztot és mindazt, ami a zsidósággal történt, senki sem sajátíthatja ki. Demeter Szilárd tegnap a hazai és a nemzetközi felháborodás miatt visszavonta írását. (mti, hvg)
