Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-28 / 276. szám
Tanya a Skansen közepén 13. oldal 2020. november 28., szombat, 13. évfolyam, 47. szám Értékes leleteket találtak a Citadellán Állapotfelméréssel és régészeti feltárással kezdődtek a Citadella megújításának előkészületi munkálatai. Ezek során a Gellért-hegyen egykor állt csillagvizsgáló falmaradványait, egy értékes, első világháborús ágyútalpat, kelta, római és török kori érméket és kerámiákat is találtak a szakemberek - közölte a Várkapitányság. A következő lépésben megkezdődik a Citadella belső udvarának megújítása, valamint a külső falak rekonstrukciója - olvasható a közleményben. Budapest turisztikailag kiemelt, legszebb panorámájú pontján ma a világörökségi helyszínhez méltatlan állapotok uralkodnak. Az erőd és környezetének megújítását Fodor Gergely kormánybiztos irányításával a Várkapitányság végzi - szerepel a közleményben. A régészek megtalálták az 1815- ben József nádor kezdeményezésére készült, kéttornyú egyetemi csillagvizsgálónak a falmaradványait. A Gellért-hegyen felépített Csillagda Európa legkorszerűbb csillagvizsgálójának számított, de szerepét csak 50 évig tölthette be, 1870-ben bontották el. ,A- mostani feltárások során a déli alapfalak részleteit megtaláltuk, a Csillagda keleti tornyának helyét pedig a mai napig jelzi a csillagászati meridián. így most már pontosan megállapítható, hogy hol helyezkedett el egykor a csillagvizsgáló” - mondta el Fullár Zoltán, a Várkapitányság régészeti csoportvezetője. A Csillagda alapjai mellett a régészek egy első világháborús légvédelmi ágyútalpat is találtak. A lelet pontos meghatározásába bevonták a FFadtörténeti Intézet és Múzeum szakértőit. Az Osztrák-Magyar Monarchiában készült eszközből mindössze négyöt található Európában, közülük a mai kutatások szerint a most megtalált szerkezettel együtt kettő van Magyarországon. A Csillagda déli alapfalainak részlete Római kori érme Akcse, török kori ezüstpénz Az 1250 kilogramm tömegű ágyútalp a Hadtörténeti Intézet és Múzeumba kerül. ,A Citadellán megtalált, ritkaságnak számító ágyútalp csavarjai is épségben megmaradtak, így a lelet igen értékesnek számít. Az ágyútalp »testvére« ma is megtekinthető a Hadtörténeti Múzeum előtt az Anjou sétányon. Kettő volt itt egykor a Citadellán, öröm, hogy most már mindkettő előkerült a föld alól” - fogalmazott Kovács Vilmos ezredes, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka. A régészeti feltárás során kelta időkből származó kerámiaanyagot, római kori éremleletet és török kori érmét és kerámiatöredéket is találtak. Ezek mind a Első világháborús légvédelmi ágyú talpazata, háttérben a Szabadság-szobor korábbi térrendezésekhez használt, feltételezhetően a hegy más részeiről idehordott földrétegek-A Citadellán megtalált, ritkaságnak számító ágyútalp „testvére" ma is megtekinthető a Hadtörténeti Múzeum előtt az Anjou sétányon bői kerültek elő. A nemrég zárult régészeti feltárás legkorábbi leletei a 2000-2500 éves kelta kerámiatöredékek, de találtak az i. sz. 3. századból származó római pénzérmét is. Ez egy valódi ritkaság, hiszen a mindössze kilenc hónapig uralkodó Tacitus császár verete került elő a Citadellán. A munkálatok a Citadella belső udvarában található második világháborús légvédelmi bunker elbontásával folytatódnak. A fejlesztések 2022-ig tartó első ütemében megszüntetik a sokáig elhanyagolt, lepusztult, méltadan állapotokat, megújítják az erőd belső udvarát, rendbe hozzák a külső falakat, és Budapest egyik legszebb közparkját hozzák létre. A második ütemben, 2023-ig az ágyútoronyban a magyarság szabadságküzdelmeit bemutató állandó kiállítást valósítanak meg a Szabadság Bástyája címmel. A fejlesztések eredményeként létrejövő új zöldfelületek, korszerű közösségi terek, kényelmet szolgáló infrastruktúra lehetőséget adnak majd arra, hogy a látogatók hosszabb és tartalmasabb időt tölthessenek ezen az egyedi helyszínen, a magyar főváros csúcsán. (Várkapitányság, MTI)
