Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-28 / 276. szám
www.ujszo.com | 2020. november 28. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Orrukig se Mikor fog a politika egy MARTIN VANCO M it nyitni és mit bezárni? -hetek, hónapok óta erről tanakodik a járvány stáb meg a válságstáb meg a kormány. De miért mindig az iskola jut eszükbe utoljára? Hasonló fertőzöttségi számoknál más országokban az iskola az utolsó, amit bezárnak, és az első, amit újranyitnak. És egy pillanatra tételezzük most fel, hogy a december 7-re tervezett nyitás nem a kormányfő bosszúja, amivel csak a koalíciós partnere nyakába akarta varrni a dolgot, mert nem elég lojális hozzá, és csak ezután vitázhatunk arról, hogy az iskolák kinyitása nagyobb kockázatot jelent-e, mint a templomoké, a színházaké, a bevásárlóközpontoké. A kormányfő mindig szívesen hivatkozik a járványügyi szakértők véleményére, amikor be kell vezetni egy-egy intézkedést, néha még azt is eljátssza, hogy ő semmiről nem tehet, nagy tudású emberek állítják azt, amit ő állít, de ne feledjük, hogy vakormányzati ciklusnál lamilyen mértékben mindig politikai döntésről is szó van. Ha szigorúan járványügyi szempontból nézzük, az iskola, a templom, az üzlet és a fitneszcentrum alighanem azonos kockázatot jelent. Gazdasági szempontból azonban egyáltalán nem mindegy, hogy melyik van bezárva. Vegyük például a templomokat, anélkül, hogy megkérdőjeleznénk a hívők érzéseit vagy az egyház társadalmi szerepét: az iskolák bezárásának hosszú távon sokkal komolyabb következményei vannak. A templom kinyitása viszont sokkal nagyobb azonnali politikai haszonnal járhat. Hiszen bizonyos mértékig az egyház is politikai tényező, és senki sem akatja magára haragítani a kereszténydemokrata szavazókat. Annak is politikai-gazdasági okai vannak, hogy az alsó tagozaton szerencsére folytatódik a rendes oktatás, hiszen így a kisebb gyerekek szülei járhatnak munkába. De az iskolákkal kapcsolatban valahogy mindig rövid távú, rövidlátó döntéseket hoznak a politikusok. Petávolabbra tekinteni? dig annak nagyon is hosszú távú és sokrétű hatásai lesznek, hogy idén hónapokig zárva voltak az iskolák. Ha csak a tanulást nézzük, akkor az ; egyik lesz a következő években megírt nemzetközi PISA-felmérések. A politikai stratégia itt a tűzoltás: ha látjuk, hogy füstöl, eloltjuk. ; Azonnali részmegoldás. Nem látnak tovább az orruknál - tesztelés : után sem. Azonban mindannyian tudjuk, hogy az iskolaügy és más ágazatok : helyzete a világ) árvány előtt is szánalmas volt, tudja ezt a politika is, de ; azokat a területeket mindig hanya; golj a, ahol hosszú távú, sokára megtérülő befektetésekre van szükség, ráadásul még a végkimenetel is bi; zonytalan, és csak a következő gene; rációk fognak belőle profitálni, nem a mostani szavazók. Az oktatásügyön : kívül ilyen terület például a tudományos kutatás és újítás, a nyugdíjre: form, a klímaváltozás elleni harc. A szlovák politikusok sem képesek távolabbra tekinteni a saját megbízatási idejük végénél. A szerző a Trend kommentátora (Danglár) Ej féli vita: nem engednek a 12-ből Nálunk, a vegyesen lakott vidékeken megszokott, hogy nem mindig ójfólkor kezdődik a karácsonyi mise, mivel több helyen szlovák ás magyar misét is tartanak ugyanabban a templomban. Olaszországban viszont ebből csinálna botrányt a szélsőjobb. Vitát váltott ki az egyik miniszter kijelentése, hogy a december 24-i éjféli misét hamarabb kellene kezdeni - írta a L'Awenire katolikus napilap, megjegyezve, hogy a kezdési időpontnál fontosabb a mise járványügyi lebonyolítási feltételeiről folyó egyeztetés. Francesco Boccia tartományokért felelős miniszter jelentette ki, azt is leszögezve, hogy katolikus vallású, de nem lenne „eretnekség”, ha a gyermek Jézus születését ünneplő misét két órával korábban tartanák meg. „Eretnekség az, ha nem vesszük figyelembe a betegeket, a nehézségek között dolgozó orvosokat, a szenvedőket” - jelentette ki Boccia. Példaként hozta fel Ferenc pápát, aki a járvány miatt a nagypéntek esti keresztutat a Colosseum helyett az üres Szent Péter téren járta végig. Az olasz kormány a napokban jelenti be az ünnepek alatti járvány intézkedéseket, a tervek szerint enyhítik a jelenlegi szigorú korlátozások egy részét, és a vendéglátás részlegesen újranyithat. Sajtóértesülések szerint azonban a hatóságok december 24-én éjszaka sem akarnak engedni a kijárási tilalomból, amely este tíz órakor lép életbe. így az éjféli misét nem lehet megtartani. A Vatikán még nem közölte a pápa ünnepi programját, de szenteste általában 21 és 22 óra között kezdi a liturgiát. Erőteljesen reagált viszont Francesco Lollobrigida, a szélsőjobboldali Olasz Testvérek frakcióvezetője, mondván, „egy miniszter nem dönthet arról, hány órakor születhet meg a gyermek Jézus”. Lollobrigida szerint ezzel tréfát űznek a hitből, miközben a világban sok helyen üldözik a keresztényeket. Matteo Salvini, a Liga párt elnöke is nevetségesnek nevezte a karácsonyi mise korábbi kezdését, szerinte a kormánynak komolyabb ügyekkel kellene törődnie „ahelyett, hogy elrontja az ünnepeket”. Giuseppe Conte miniszterelnök azt mondta, az olaszok is tudják, hogy az idei karácsony más lesz, mértékletességre és józan észre van szükség. (mti, úsz) Advent másként NYERGES CSABA M indenkinek különleges időszakot jelent az advent, csak néha más-más hangsúlyokkal, attól függően, ki-ki hogyan éli az életét. De bárhogyan is készültünk a korábbi években a karácsonyra, a világjárvány rossz rendezőként most átírja az ünnepvárás forgatókönyvét is. Az viszont már rajtunk múlik, hogyan játsszuk a ránk rótt szerepeket a következő hetekben. Vannak, akik hagyományosan úgy tekintenek az adventre, mint az elcsendesülés heteire. Felkészítik lelkűket az ünnepre és a karácsony misztériumára. A Megváltó születésére fókuszálnak. Nem szalasztják el meggyújtani az adventi gyertyákat. Naponta, akár jelképesen is, kinyitnak egy-egy ablakot a nem haszontalan földi dolgokat rejtő adventi kalendáriumukban, feltéve a kérdést önmaguknak: vajon a szeretet parancsát követve élték, élik-e az életüket? Mások, akik egyébként is mindig „el vannak havazva”, ilyenkor általában még nagyobb fordulatszámra kapcsolnak és „pörögnek ezerrel”. A cégeiknél sűrűsödnek az évzárással kapcsolatos teendők, az ügyféltalálkozók, miközben készíteni kell a következő üzleti tervet, és készülni a céges bulira. Ok az ajándékvásárlást is az utolsó pillanatra hagyják, szó szerint úgy esnek be a kapkodva feldíszített fa alá, és akkor döbbennek rá, hogy nincs is karácsonyi hangulatuk, amikor bekapcsolják a lejátszón a Mennyből az angyalt. Sokan, akár egy élményfürdő hullámmedencéjében, szeretnek ilyenkor együtt mozogni az árral. Belevetik magukat a csillogó adventi vásárok vibráló tömegébe. Puncsot isznak és lángállót esznek. Kellő időt szánnak az ajándékok megvásárlására, és meghatódva nézik végig a város főterén az épületek homlokzatára vetített ünnepi fényjátékot. Mások alig várják, hogy menekülhessenek a mókuskerékből, jó előre lefoglalják kedvenc szállodájukban a kényelmes szobát, lehetőleg a világ legkellemesebb klímájú szegletében, vagy jobb híján itthon, és élvezik, hogy nem kell főzniük, nem kell a rokonságot járniuk, hanem kiszolgálják őket, miután naphosszat áztak a pezsgőfürdőben. A legtöbben viszont évről évre szertartásosan készülnek az ünnepi menü megfózésére, ami generációk óta ugyanaz, és mindig ugyanolyanjó ízű és illatú. Alig várják, hogy együtt legyen szeretetben a család, és meghitt környezetben, tartalmas beszélgetésekkel teljen a karácsony. Ünnepelnek a szülőkkel, testvérekkel az oly kedves forgatókönyv szerint. Azonban a megszokott forgatókönyvet a családok nagy részében most újraírhatja a járvány. A nagy tömegeket vonzó karácsonyi vásárok elmaradnak. Ahogy az ügyféltalálkozók és a céges bulik is, az üzleti tervekben pedig új házi feladatként a veszteség minimalizálására kell törekedni sok munkahelyen. Nehéz lenne szobafoglalásokkal megúszni a családi összejöveteleket, mert az is bizonytalan, hogy a szállodák fogadhatnak-e vendégeket az év végén. De nem is kell hotelekbe menekülniük az így gondolkodóknak, mert több országban azt tanácsolják, hogy mindenki otthon ünnepeljen. Az elcsendesülés hetei is másként telnek, miután szinte a teljes év bezárkózó, fohászokkal teli volt a vírus árnyékában, naponta szembesülve a pótolhatatlan veszteségekkel. Milyen lesz mégis az idei karácsony? Még most is bizonytalan. Mindazok, akiknek nem a kórházakban, betegágyakban kell tölteniük, elmondhatnak egy imát önmagukért és mindenkiért. Még jobban értékelve, amit eddig természetesnek vettek vagy eltékozoltak, és még jobban óvva, ami megmaradt. Vigyázva egymásra és arra, hogy az ünnep ne legyen magányos senkinek (legalább a digitális térben ne legyen az), még akkor sem, ha egyedül él. FIGYELŐ Az álmok járvány alatt sem hazudnak „Az alvás és az álmok az első dolgok között voltak, amik megváltoztak a járvány elején, a lezárásokat követően” - mondta Foteini Aravani, a London Múzeum digitális tartalommal foglalkozókurátora. A múzeum a Nyugat-ontariói Egyetemmel közösen kiállítást nyit a brit főváros lakóinak áíomgyűjteményéből - írta a The Guardian című brit napilap. Arra akarnak rávilágítani, hogy a járvány milyen mértékben befolyásolja az emberek tudatalattiját, az álmok világát. Azok a londoniak, akik szeretnének részt venni a múzeum Álmok őrzői projektjében, január 15-ig küldhetik el emailben az álmaikat, ezután online interjúkat készítenek velük februárban. „El akarjuk raktározni gyűjteményünkben a saját szavaikkal elmesélt álmaikat, ezzel egyszersmind megkérdőjelezve kicsit a múzeumi tárgy fogalmát” - tette hozzá a kurátor. Később tudomnáyos kutatási célokra is felhasználhatóak lesznek a beszámolók, a kutatók egyébként is vizsgálják már világszerte, hogy a járvány miként befolyásolja az emberek gondolatait alvás közben. „Már vannak előzetes adataink, hogy a koronavírus-járvány megváltoztatta az alvásmintáinkat és az állmaink tartalmát. Az emberek például több dühöt és szomorúságot kifejező szót használnak a beszámolóikban, valamint gyakran tesznek említést szennyezettségről és tisztaságról is” - jegyezte meg a londoni Mária Királynő Egyetem tudományos munkatársa, Valdas Noreika. (MTI)