Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-28 / 276. szám
RÉGIÓ www.ujszo.com I 2020. november 28 I 5 Nem zár be a Carpano A lakosok nyomására megmarad a kávézó (A szerző felvétele) NÉMETI RÓBERT Néhány hete úgy tűnt, Kessa modern kori történelmének legrégebbi kávéháza végleg bezár. Az ingatlant Magyarország vette meg, a lakosok nyomására a Carpano megmarad. KASSA A több mint ötvenéves múltra visszatekintő, a város ismert személyiségeihez, többek között Márai Sándor nevéhez is fűződő kávéházat hetekkel ezelőtt a bezárás veszélye fenyegette. Az Új Szó elsőként számolt be arról, hogy a vendéglátóipari egységnek helyet adó épületet, vagyis a Csáky-házat Magyarország vásárolta meg diplomáciai célokból. A hír futótűzként terjedt, többen nem tetszésüket fejezték ki a Carpano bezárása miatt. A helyiség megmaradását támogatók egy polgári kezdeményezést hoztak létre, melynek segítségével Magyarország Kassai Nagykövetségét, a Kassai Magyar Főkonzulátust és a város vezetését is megszólították. „Annak ellenére, hogy az első felhívásaink süket fülekre találtak, végül mégis sikerrel jártunk. A kezdetekben csak egyoldalú kommunikáció ellenére szerencsére pozitív döntést hoztak az illetékesek, nagy öröm számunkra, hogy a konzulátus végül úgy állt a probléma megoldásához, ami semmiképp sem ront a magyarországi hivatal és a kassai lakosok közötti kapcsolatokon” - olvasható a kezdeményezés közösségi oldalán közzétett nyilatkozatban. A Kassai Magyar Főkonzulátus tehát ígéretet tett arra, hogy az épültben nagy valószínűséggel továbbra is működtetni fogják a nagy hírű kávézót. Ahogyan az ingatlan tulajdonváltásakor, úgy szerkesztőségünk most is számos alkalommal megkereste a Kassai Magyar Főkonzulátust a Carpano jövőjével kapcsolatban, a konzulátus azonban nem volt hajlandó állást foglalni lapunknak. „A Magyar Állam megvásárolta a Fő utca 42. szám alatti ingatlant. Az új tulajdonos tulajdonjogának hivatalos ingatlannyilvántartási bejegyzése rövidesen megtörténik. Az épület alapvetően diplomáciai célokat fog szolgálni, de a Magyar Állam nevében eljáró Külgazdasági- és Külügyminisztérium szándéka szerint az ingatlanban található vendéglátóipari egység megmarad” - derült ki a konzulátus honlapján közzétette tájékoztatásból. A kávéház jelenlegi üzemeltetője csak november végéig működteti a vendéglátóegységet, az alkalmazottakat november végével elbocsátja, és megkezdi az épület átadását. A Pro Carpano névre keresztelt kezdeményezés ezért egy úgynevezett búcsúkávézásra és gyertyagyújtásra hívja a híres Carpano visszatérő vendégeit és eddigi támogatóit. Végső búcsú Pólós Árpádtól NÉMETI RÓBERT Árpi, ha igaz az, hogy elmúlásunkkor visszanézhetjük életünk filmjét, akkor mire azt a bő negyvenévnyi tapsot visszanézed, ami az általad verbuvált szerephadsereg valaha szeretett közönségétől áradhatott, akkor még jó eséllyel téged is ébren találunk majd ott a mennyben és viszontlátjuk egymást - köszönt el a kassai Thália Színház színászétől Czajlik József, a teátrum igazgatója. Pólós Árpád november 23-án 64 évesen távozott. Mivel Czajlik József a koronavírus miatt házi karanténban van, egy előre rögzített hangfelvétel segítségével mondott végső köszönetét és búcsúzott el a társulat szeretett színészétől. „A mindennapi létezés most jobban hasonlít egy csendesen csordogáló hegyi patakra, ami belesimul a tájba, hogy önmaga útját valami nagyobb felé megtalálja. Ebben a befelé fordulásban, ebben a kikényszerített gyógyulásban kaptam a hírt, hogy Árpi már ott áll a halál kapujában. Nyílik a zár, a két kapuszámy kitárul. Délcegen, ősz lovag egy szilaj paripán, kardban belovagol rajta. De ezt a kaput még jó sokáig nem lehet majd bezárni, mert Árpi után mint egy őrszázad, menetelnek a szerepei. Mindenki, akit létrehozott, akibe életet lehelt, akit nagyszerű szellemében megalkotott. Bárók, bírák, szolgák és katonák, szépek és rútak, fennköltek és silányak, hűséges nagyszerűek, magate-Pólos Árpád temetése november 28-án, szombaton lesz a feledi (Jesenské) temetőben, 13 órától (A szerző felvétele) hetetlen barmok és lázas szívű világmegváltók. Ott jönnek mind, mint hűséges barátok utána, mind, kiket mély álomból, tetszhalálból varázsló Árpi felébresztett. Nagy zajjal, zsivajjal és boldogsággal követik őt, teli élettel, hiszen halhatatlanok. Mert itt élnek a szívében. De most a mester megpihen. Aludni tér. Jó lesz szundítani egy picit, hisz a világ teremtője is megállt egy napra, amikor szünetet tartott. És amíg te a szeretett Marikával és Zoli fiaddal foglalkozol, itt feldobunk egy bográcsnyi kaját, és egy kockás térítőre megterítjük a kerti asztalt. Addig is, szeretettel búcsúzik tőled a családod, az egész társulat, az összes kollégád és a nagyérdemű közönség. Nincs elég szó, amivel megköszönhetnénk neked, amit értünk tettél ezen a világon. Isten áldjon. Nyugodj békében” - méltatta Czajlik József a művészt. A színház ravatallá átalakított színpadát a délutáni órákban a látogatók előtt is megnyitották, ezzel is lehetőséget adva minden barátnak, rajongónak, hogy leróhassák a kegyeletüket és végső búcsút vehessenek az elhunyttól. % y <>■ 5 O > Á UJSZO Őídvmií kaímcláhium Molnár Tamás római katolikus pap, Pozsony magyar lelkipásztora, egyházjogász is kerül Istenhez Az új egyházi évet nyitó advent, az Úrjövet hetei minden évben megújult lelkesedéssel ösztönöznek az Újszülött Üdvözítő karácsonyi ünnepének várására. A számomra fontos lelki programok mellett az idei adventi út tarisznyájába is szeretném, ha néhány falatnyi elbeszélés, novella, szép vers olvasgatása is beleférne. Mindig is szerettem szép karácsonyi történeteket lapozgatni, régi karácsonyokról olvasni. Már gyerekkoromban szívesen nézegettem a még nagyszüleim által egykor járatott Világpósta fekete-fehér képein, hogyan is ünnepük Jézus Krisztus születését a nagyvilágban, s olvastam az egyszerű, érdekes, tiszta írásokat. Néhány év óta már advent kezdetén kézbe veszem Fekete István Régi karácsony című elbeszéléskötetét, aminek csupán néhány oldalas történeteit bizony ismételten olvasva is szinte képtelenség letenni. A jól ismert, s szintén megunhatatlan ifjúsági regényeihez hasonlóan, mint a Tüskevár vagy a Téli berek, ezekben az elbeszélésekben is a szemlélődő, természethez közeli lelkülete, tiszta értékrendje, olykor kedves humora jellemzi az írót. Jézus Krisztus születésének ünnepére készülve még inkább feltör az emberben az Isten utáni vágy, hiszen az Ő teremtményei vagyunk, Aki isteni mivoltában emberi létezést vállalt, s két évezreddel ezelőtt a betlehemi éjszakában emberi testet öltve közénk született. S ezzel az Istenre vágyakozásunkkal lehet összefüggésben az, hogy érzékenyebbek vagyunk a szépre, igazra, becsületesre, úgy is mondhatnánk, ebben az időszakban egy kicsit az idillikusra. Jó érzéssel tölt el az ilyen hangulattal átitatott irodalmi művek olvasása. Pedig Fekete elbeszéléseiben sem hiányzik a szegénység, a betegség és egyéb nehézségek egy-egy szereplőre nehezedő terhe, ám a gerincesség, a jószívűség, a keveset is másokkal bőségesen megosztó, meg nem ingó értékrend felemeli a lelket. De hát a Megváltó e világra születésének eseménye oly felhőtlen volt?! S mégis csodaszép, igaz történet ez, mert ahol a Szeretet a főszereplő, ott a szeretet az úr a helyzeten. Az idei, járványhelyzet által megbélyegzett adventben és karácsonykor is az igazlelkűég, az egymásra még jobban odafigyelő csupa szív hozzáállásunk segítsen abban, hogy a mi, saját történeteinkben is a szereteté, s valójában a testet öltött Szereteté legyen a főszerep. Diego, a nápolyi isten BUCHLOVICS PÉTER nmmi Olvasónk, Folk Róbert tavaly nyáron fotózta Nápolyban ezt a grafikát. Diego Maradonának évtizedek óta valóságos kultusza van a városban. Istenként tisztelik, valóságos kultusz övezi a személyét - mondja Folk Róbert. „ Az egyik mellékutcában, sikátorban jártam, amikor egy garázs falán teljes életnagyságban jött szembe Maradona. A mai napig szentként imádják őt a városban. Távolabbról is le szerettem volna fényképezni a rajzot, de ahhoz szűk volt az utca” - taglalta olvasónk. Az elhunyt futballzsenit a városban valóban istenként emlegetik, és most a nápolyi stadiont is róla nevezik el. A fütballsztár kultusza akkora, hogy például a levágott hajtincsét és az üvegcsébe foglalt könnyeit is oltárokon őrzik. Salvatore Siviero sportújságíró, aki már kissrácként is imádta Maradonát, a Nemzeti Sportnak úgy nyilatkozott, a Maradona-kultusz annyira él, hogy a mai napig Diego, Diego! -t skandálnak a szurkolók a stadionban. „Nekünk ő a világ legjobb játékosa, és örökre az is marad” - fűzte hozzá. Maradona (Folk Róbert felvétele)
