Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-04 / 256. szám
2 I KÖZÉLET 2020. november 4. | www.ujszo.com Visszatért a terror az osztrák fővárosba A rendőrök egy húszéves terroristát lőttek le a helyszínen (TASR-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Bécs. Több évtized után került sor terrortámadásra Ausztriában. Bécsben számos közel-keleti és középázsiai radikális csoport is tevékenykedhet, egyesek szerint csak idő kérdése volt, mikor történik ilyen támadás. Feledy Botond biztonságpolitikai szakértő, lapunk kommentátora a bécsi terrortámadással kapcsolatban elsősorban Ausztria menekültpolitikájára hívta fel a figyelmet; több tízezer menekültet fogadott be az ország, egyáltalán nem utasították el az összes menedékkérőt. „Bécsben nemcsak a közel-keleti radikális csoportok nyerhettek teret, hanem a középázsiai országokból származóak is, így például a csecsen, vagy hasonló vonalak régebb óta jelen vannak” - fogalmazott a szakértő. Feledy szerint kérdés, hogy az elkövetők rendelkeznek-e egész Európára kiterjedő hálózattal, vagy elszigetelt terrortámadásokról van-e szó. „Elképzelhető, hogy a koronavírusjárvánnyal kapcsolatban bevezetett részleges karantén miatt a tervezettnél hamarabb valósult meg a terrortámadás. Ezekre a kérdésekre azonban még nincs tiszta válasz” - tette hozzá. A szakértő a terrorcselekmények megelőzése kapcsán arról is beszélt, az osztrák titkosszolgálatok munkáját az előző kormány alatt nehezítette, hogy a szövetségeseiktől nem mindig kaptak megfelelő információkat. „Ez feltehetően az új kormányzat színre lépésével rendeződhetett” - pontosított. Szerinte fontos kiemelni, hogy Ausztria katonailag semleges állam, így a terrormegelőző intézkedéseik nem NATO- centrikusak. A támadásról ugyanakkor elmondta: ,A bécsi szakértők számítottak hasonlóra, idő kérdése volt, hogy megtörténjen ilyen típusú kis létszámú, kevés pénzből kivitelezetttámadás.” A békés együttélésért Langer Ármin civil aktivista, újságíró, aki a különböző vallásokhoz, így a muszlim, vagy a zsidó felekezethez tartozó közösségek békés együttéléséért dolgozó németországi Salaam-Schalom civil szervezet alapítója, lapunknak elmondta, minden olyan muszlim szervezet, amelyről ő tud, elhatárolódik a bécsihez hasonló terrortámadásoktól. „Nem szabad elfelejteni, hogy az ún. Iszlám Állam terrorszervezet és általában az iszlám terrorizmus legtöbb áldozata maga is muszlim” - mondta Langer, aki szintén élt Bécsben. Hozzátette, az egy másik problémát jelent, hogy a szélsőjobb az összes muszlimra valamilyen terrorgyanút vetít. Hangsúlyozta, ahogy a nem muszlimok között sem mindenki szélsőjobboldali, úgy a muzulmán vallásúak között sem mindenki iszlamista. A konkrét ausztriai helyzettel kapcsolatban arról beszélt, nem ért egyet a bécsi kormány azon törekvésével, hogy egyfajta rendpárti elv mentén próbálják az szélsőségesség jelenségét kezelni. „Én inkább a megelőzésre fektetnék nagyobb hangsúlyt” - mondta Langer azzal, hogy sok civil szervezet dolgozik olyan emberekkel, akiknél megvan a veszélye, hogy muszlim szélsőségesek hatása alá kerülnek. „Az ilyen civil szervezeteknek kellene több támogatást nyújtani” - mondta, és hozzátette, magukkal a muszlim szervezetekkel folytatott párbeszéd is fontos. Langer rámutatott, a szélsőjobboldali és a szélsőséges iszlamista terrortámadásokban is az a közös, hogy azokat általában fiatal férfiak követik el. így szerinte azt a kérdést kell vizsgálni, hogy mi okozza, hogy ebből a csoportból kerül ki a legtöbb terrorista, és mit lehet ez ellen tenni. Ausztriában jelenleg több mint 700 ezer muszlim vallású személy él. Igazi világváros Bécs egyébként egy igazi világváros, számos nemzetiség vagy vallási csoport él egymás mellett, a kisebb konfliktusoktól eltekintve békében. Nem véletlenül nyerte el az osztrák főváros több ízben a világ legélhetőbb városa címet. Annál inkább sokkolta az ott élőket a hétfő esti terrortámadás. A farkasdi születésű Árendás Tamás és felesége, Linda a hétfői terrortámadás idején a Bécs külvárosában található lakásukban tartózkodtak. „Júniusban költöztünk a második kerületből a külvárosi zöldövezetbe. Hatalmas szerencsénk, hiszen a támadás helyszínétől nagyjából 10 percre laktunk. Amikor este néztük a híreket, teljesen megdöbbentünk, hogy azokat a helyeket látjuk, ahol korábban szinte minden nap megfordultunk. A feleségem 17 óra után jött el a Svéd térről, mivel hétfőnként a Magyar Kulturális Intézet épületében található Magyar Iskolaegyesületben tart foglalkozásokat. Ma itthon maradt, mert törölték a foglalkozásokat a munkahelyén is, ahol autista gyerekekkel foglalkozik” - tudtuk meg Árendás Tamástól, aki eddig a koronavírus-járvány miatt egyhetes váltásban otthonról dolgozott, vagy bejárt a munkahelyére. Keddtől a járvánnyal kapcsolatban elrendelt lezárás miatt már egyébként is otthon maradt volna, de a terrortámadás után minden bécsi lakost arra szólítottak fel, ha nem muszáj, ne hagyják el otthonukat, amíg az elkövetőt/elkövetőket meg nem találják. A gyerekeknek nem volt kötelező iskolába menni. Árendás Linda hozzátette, ugyancsak a szülők dönthették el, szeretnék-e, ha megtartanák az autista fejlesztő foglalkozásokat a gyerekeknek. A szülőkkel történt egyeztetés után a mára tervezett órák elmaradtak. Jankovic Dóra olvasónk, aki Bécsben él és a terrortámadás helyszínének közelében lakik, elismerte, nehéz támadásról úgy nyilatkozni, hogy a cselekmények érintették is az embert testközelből, meg nem is. „Noha mindösszesen három villamosmegálló választott el a terrortámadás helyszínétől, otthon voltam és előbb értek utol az aggódó üzenetek, mint a rendőrségi szirénák hangjai. Az ismerőseink közül többen múzeumi rendezvényen, vagy étteremben rekedtek; az ő szorongásuk, félelmük nyilvánvalóan sokkal hitelesebb képet fest egy ilyen tragédia valós körülményeiről. És még így is, a szökésben lévő elkövetők, a földrajzi közelség, a helikopterek órákon át tartó süvítése, a bizonytalanság, mind-mind előhívnak egy talán a kollektív tudatból származó viselkedési mintát; az ember akaratlanul is lekapcsolta a villanyt, keresett egy zugot és némán hallgatta a híradásokat. Mindazonáltal nekem nagyon sok erőt ad, hogy olyan emberekkel vagyok itt körülvéve, akik nyíltan fellépnek az ellen, hogy egy radikális csoport által elkövetett terrorcselekményt egyetlen világvallással, vagy kulturális közösséggel azonosítsunk. Bécs összetart és hangosan hirdeti, hogy nem hagyja magát megosztani. És így jó itt élni” - mondta Jankovié Dóra. (czg, mb) Terrortámadás 35 év után ► Ausztriában legutóbb 1985-ben hajtottak végre terrortámadást. December 27-én három palesztin terrorista három kézigránátot dobott az izraeli El AI légitársaság járatára várakozó utasok közé, majd géppisztollyal tüzet nyitottak az utasokra. A támadás négy áldozatot és 39 sérültet követelt. ► Négy évvel korábban, ugyancsak palesztin terroristák támadtak Bécsben. A két elkövető tüzet nyitott a központi bécsi zsinagógában összegyűlt hívekre. Két embert megöltek, 21 pedig sérüléseket szenvedett. 1979-ben a zsinagóga előtt bombát is felrobbantottak a palesztin terroristák, ám a támadásban akkor senki sem sérült meg. A nyolcvanas évektől megállás nélkül rendőrök őrzik a zsinagógákat Bécsben. ► Tán a legismertebb terrortámadást Ausztriában 1975-ben követte el a hírhedt Carlos, a Sakál, vagyis Mich Ramirez Sánchez terrorista. Társaival az olajkitermelő országokat tömörítő OPEC szervezet bécsi székháza ellen hajtott végre merényletet, mely során 96 embert, köztük 11 olajminisztert is túszul ejtett. Atámadás során senki sem vesztette életét, az osztrák kormány, cserébe a túszokért, egy DC-9-es repülőgépet biztosított Carlos bandájának, a terroristák Algériába repültek, magukkal vittek tíz olajügyi minisztert, de végül mindegyiküket elengedték. Két hét múlva indul a tesztelés a határon CZlMER GÁBOR Az országos koronavírustesztelés második fordulója után egy héttel egyes határátkelőknél bevezethetik a koronavírus-tesztelóst, de az átkelők számát is csökkenthetik. Pozsony. Az országos tesztelés második fordulója után még egy hétig, november 15-ig nem rendelik el a határátkelők ellenőrzését. Ennek ellenére a Szlovákiába külföldről érkező személyekre is vonatkozik, hogy a szabad mozgásukhoz negatív teszteredménnyel kell rendelkezniük. Egy eseteges ellenőrzés során ezt megfelelő dokumentummal kell igazolniuk a rendőröknek, ellenkező esetben megsértik a kijárási tilalmat, amiért akár 1659 eurós büntetést is kaphatnak. Ukrán kísérlet Martin Klus (SaS) külügyi államtitkár lapunknak elmondta, a jövő héten a szlovák-ukrán határon elindítják annak a módszernek a tesztelését, amit november 15-e után a többi határon is alkalmazni szeretnének. Az átkelőkön tesztállomásokat állítanak fel, az Ukrajnából érkezőket a határon antigéntesztnek vetnék alá. Ennek eredményétől függetlenül azonban karanténba kell vonulniuk, amelynek ötödik napján egy jóval pontosabb PCR-tesztet is elvégeznek rajtuk. Ezzel ellenőrizve az antigéntesztelés hatékonyságát. „Ha ez a tesztüzem beválik, akkor ez alapján eldöntjük majd, hogy november 15-e után mi legyen a többi határral” - mondta Klus. Hozzátette, az antigéntesztek határon való elvégzésével magánvállalatokat szeretnének megbízni, ami egyben azt is jelentené, hogy a vizsgálatért fizetni kellene. „Ha figyelembe vesszük, hogy a PCR-tesztek ára 60-70 euró körül van, akkor az antigénes vizsgálatot ennek a nagyjából a tizedéért végezhetik el” - mondta az államtitkár azzal, hogy még nem tudni pontosan, mennyibe kerül majd a teszt. Több lehetőség van Klus szerint egyes határszakaszok november 15-e után is a megszokott módon nyitva maradhatnak, máshol antigénes tesztelés után lehet majd belépni, de az is terítéken van, hogy lecsökkentenék az átkelők számát és egyben minden ilyen ponton elrendelnék az országba érkezők tesztelését. Kifejezetten a magyar-szlovák határra vonatkozóan az államtitkár elmondta, három alternatíva lehetséges: az első szerint a szlovákiai oldalon semmiféle ellenőrzést nem vezetnének be, hiszen Magyarország a következő hetekben is fenntartja a határzárat. Ez a zár a gyakorlatban azonban nem vonatkozik a Szlovákia és Magyarország között közlekedő szlovákiai állampolgárokra. A másik alternatíva, hogy az átkelők egy részét lezárnák, amelyek pedig nyitva maradnának, azokon antigéntesztekkél vizsgálnák az országba érkezőket. „A harmadik alternatíva, hogy a magyar-szlovák határon minden átkelő nyitva maradna, de némelyeken antigéntesztelés után lehetne belépni, míg a többit nyitva tartanánk azok számára, akik Magyarországon végzett negatív PCR-teszttel rendelkeznek” - magyarázta az államtitkár azzal, hogy a jövő héten döntenek arról, melyik megoldást választják. Ha csökkentik a határátkelők számát, akkor Klus szerint azok maradhatnak biztosan nyitva, amelyek a nemzetközi teherforgalom számára is fontosak. Az államtitkár arról is beszélt, amennyiben korlátozzák a határátlépést, akkor az ingázók, a hosszabb időszakokra kiutazó vendégmunkások és a diákok valamilyen kivételt kapnának. Számukra nem lenne kötelező minden határátlépés során a teszt elvégzése. Klus szerint azt szeretnék, ha az ebbe a csoportba tartozó személyek kéthetente teszteltetnék magukat. „Amit, ha Szlovákia területén vannak, ingyen is elvégeztethetnek a járásközpontokban felállított mintavételi pontokon” - tette hozzá. Az ingázók és a vendégmunkások esetében nem szabnának határt annak, hogy a szomszédos országba milyen messzire járnak be dolgozni. A Szlovákiába érkező ingázók és vendégmunkások azonban csak egy 30 kilométeres sávban tartózkodhatnának. Az ingázó, vagy vendégmunkás státuszt munkaszerződéssel kellene majd igazolni. Klus elmondta, a temetések, keresztelők és hasonló rendezvények esetén a külföldről érkező személyek kivételt kérhetnek a Közegészségügyi Hivataltól. így negatív teszteredmény nélkül is beléphetnek az országba.
