Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-23 / 271. szám
2 KOZELET 2020. november 23.1 www.ujszo.com A kormányfő szerint lehet, hogy az önkéntes tesztelés csak pénzkidobás NAGYROLAND Pozsony. Ha az adatok összesítése után bebizonyosodik, hogy az önkéntes alapú tesztelésen az előző fordulókhoz képest az emberek mindössze egyharmada vett részt, akkor az egésznek nem volt semmi értelme, kidobott pénz volt - jelentette ki Igor Matovió kormányfő. A miniszterelnök elmondása szerint ilyen alacsony részvételi arány mellett az önkéntes tesztelés gazdasági szempontból kevésbé kifizetődő, mintha teljes lockdownt vezetnének be. A kormány azonban már döntött az újabb 16 millió antigénteszt megvásárlásáról, és Matovic már többször is hangsúlyozta, hogy decemberben újabb tömeges szűrések lesznek. A kormányfő szerint éppen ezért meg kell fontolni, hogy az önkéntes alapú tesztelés helyett visszatérnek az előző hetek szabályozásához, vagyis csak azok mozoghatnának szabadon, akiknek negatív lesz a koronavírustesztjük. A miniszterelnök hangsúlyozta: a tömeges tesztelés csak akkor hatékony, ha minél több ember vesz részt rajta. „Ha decemberben le tudnánk tesztelni 10 millió embert, az komolyan hozzájárulna a helyzet javításához. Újra az irányításunk alatt tarthatnánk a járványt, aminek köszönhetően nagyobb szabadságot is élvezhetnénk” - magyarázta Matovic. Karácsonyi szabadság A járványügyi szakértők azt a célt tűzték ki, hogy karácsonyra 500 alá csökkentik a napi esetszámot. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban elmondta: arról egyelőre nem tárgyaltak, hogy milyen óvintézkedések lesznek az ünnepek alatt, ha az említett célkitűzést nem tudják teljesíteni. Azt azonban nem tartja valószínűnek, hogy a húsvéti ünnepekhez hasonlóan korlátozni fogják a járások közti utazás lehetőségét. A kormányfő saját bevallása szerint inkább az emberek felelősségérzetére szeretne apellálni, és arra kérni őket, hogy ne rendezzenek nagyszabású családi összejöveteleket. Vita az iskolákról Az iskolák újranyitásával kapcsolatban Matovic egyelőre nem tudott konkrétumokat mondani. Az SaS eközben elkészült a saját járványtervével, amit ma reggel mutatnak be a nyilvánosság előtt. Ennek része lesz a Branislav Gröhling oktatási miniszter által kidolgozott koncepció is, mely regionális szinten nyitná újra az iskolákat annak függvényében, hogy az adott területen mennyire rossz a járványhelyzet. Gröhling ezzel kapcsolatban elárulta, hogy november 30-án már újra kinyitná az oktatási intézmé-A hétvégi tesztelésen szinte alig kellett várakozni (TASR-felvétel) nyékét. A miniszterelnök azonban ezt nem tartja valószínűnek, szerinte reálisabb becslés lehet a december vége, vagy inkább a jövő év eleje. Egyre többen ápülnek fel A hétvégén nemcsak a tömeges szűrésen volt alacsony a részvételi arány, a laboratóriumokban és az állandóan működő tesztelési helyszíneken is kevesebb mintát értékeltek ki. Ami a PCR-teszteket illeti, szombaton 5691-et végeztek, ebből 984 lett pozitív, vagyis a fertőzöttségi arány 17,3 százalék. Az antigéntesztek segítségével szombaton 6898 személyt vizsgáltak meg, 247-nél mutatták ki a koronavírust (a pozitivitási arány 3,6 százalék). Sajnos a halálesetek száma továbbra is húszasával nő: ezúttal 27 újabb elhunytról számoltak be, vagyis összesen 671 emberéletet követelt a vírus. Ami viszont jó hír, hogy az utóbbi napokban folyamatosan több gyógyultról tájékoztattak, mint újabb fertőzöttről, ennek köszönhetően pedig csökken az aktív esetek száma. Legutóbb 2695 személy épült fel a fertőzésből, az aktív fertőzöttek száma így 51 425 fő. Kórházban jelenleg 1719 személyt kezelnek, közülük 1469-ről már bebizonyosodott, hogy fertőzött. 104-en fekszenek intenzív osztályon, és 112 személy szorul lélegeztetőgépre. Egyre kevésbé bízunk a kormányban MOLNÁR IVÁN A lakosság kaotikus tájékoztatása és a kiszámíthatatlan döntések miatt a lakosság egyre negatívabban viszonyul a szlovák kormány járványügyi intézkadéseihez. Pozsony. Míg júniusban még a lakosság 50 százaléka gondolta azt, hogy a szlovák kormány járványügyi megszorító intézkedéseinek az egészségügyi pozitívumai felülmúlják az intézkedések gazdaságra gyakorolt pusztító hatását, mára ugyanezt csak a megkérdezettek 38 százaléka állítja - derül ki a Kantar piackutató ügynökség legfrissebb felméréséből, amelyet az Európai Parlament megrendelésére az EU 27 tagországában végzett el szeptember utolsó és október első napjaiban. Idén ez már a harmadik ilyen felmérés, az előző kettőt márciusban és júniusban végezték. Nyáron még a Szlovákiában megkérdezettek kevesebb mint fele vélte úgy, hogy a kormány megszorító intézkedései jóval nagyobb pusztítást okoznak a gazdaságban, mint amennyi hasznot hoznak a lakosság egészsége szempontjából, mostanra az ilyen válaszadók aránya azonban már eléri az 58 százalékot. Csekély vigasz, hogy Lengyelországban (63%), Csehországban (64%) és Magyarországon (67%) még ennél is nagyobb a kormányzati intézkedések hatását negatívan megítélők aránya. Franciaországban, Németországban és a skandináv országokban ugyanakkor az ilyen borúlátó válaszadók aránya csupán 38 és 45 százalék között mozog. A jelentés kidolgozói szerint a járványügyi intézkedések negatívabb megítélése azzal is magyarázható, hogy egyre többen érzik a járvány negatív gazdasági hatásait. Szlovákiában minden második válaszadó vallotta be, hogy a járvány miatt csökkentek a bevételei, a negyedük szerint pedig erre az elkövetkező időszakban kerülhet sor. A megkérdezettek alig 20 százaléka állította azt, hogy a járvány sem eddig, sem a jövőben nem okoz számára anyagi nehézséget. A felmérés szerint Szlovákiában a lakosság csaknem harmadának kellett hozzányúlnia a megtakarításaihoz, hogy túlélje a válságok a megkérdezettek 3 százaléka pedig csődbe ment. A Karitar szakemberei arra is kíváncsiak voltak, mit érez a lakosság a járvánnyal és az ezt kísérő válsággal kapcsolatban. Szlovákiában a legtöbb emberen, a megkérdezettek 53 százalékán a bizonytalanság lett úrrá, nagyjából minden negyedik megkérdezett pedig haragot érez. Ez utóbbiak aránya nyárhoz képest még nőtt is az elmúlt időszakban. Mindezt figyelembe véve az sem csoda, hogy a kormánnyal szemben is nő az elégedetlenség. Míg nyáron még a megkérdezettek 74 százaléka támogatta a szlovák kormány járvány ellenes intézkedéseit, mára ezek aránya 43 százalékra zuhant vissza, ami - Csehország után - a második legnagyobb visszaesés az uniós tagországok közül. Forró: várjuk ki a jogállamisági mechanizmusról szóló döntést CZÍMER GÁBOR Két tűz közé szorult az MKP az uniós támogatások jogállamisági követelményeivel kapcsolatban. Míg a magyar kormány megvétózta, a szlovák kabinet támogatja azt. Az MKP egyelőre tartózkodóan nyilatkozott az uniós költségvetésbe épített jogállamisági mechanizmusról. A párt elnöke, Forró Krisztián szerint az MKP-nak nincs ráhatása erre a folyamatra. Ugyanakkor magával az elvvel kapcsolatban, mely szerint az uniós támogatásokat a jogállamiság állapotához kössék, Forró Krisztián, az MKP elnöke (Somogyi Tibor felvétele) <0MUNm sem foglalt állást. „Ezzel kapcsolatban még folynak a tárgyalások, és kíváncsiak vagyunk, mi lesz ennek a vége” - mondta lapunknak Forró. Az MKP a kérdésben nincs egyszerű helyzetben, mert míg stratégiai partnere, a magyar kormány megvétózta az uniós költségvetést, amiért nem ért egyet a jogállamisági mechanizmussal, addig a szlovák kabinet támogatja azt. Az MKP pedig a magyar kabinet mellett a szlovák kormánnyal is igyekszik jó viszonyt ápolni. V4-bőlV2 Míg Orbán Viktor (Fidesz) magyar miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádiónak adott interjújában, egy népszerű összeesküvéselméletre építve, a mechanizmus kapcsán Soros György magyar származású amerikai milliárdosról és az ő vélt machinációiról beszélt, addig Ivan Korcok (SaS jelölt) szlovák külügyminiszter kijelentette, a szlovák kormány támogatja a mechanizmust. A szlovák tárcavezető szerint ugyanis az uniós törekvés, így a jogállamiság követelményeinek fokozott érvényesítése, összhangban van a pozsonyi kabinet programjával. A miniszter még múlt csütörtöki sajtótájékoztatójánjelentette eztki, ahol hangsúlyozta, a jogállamisági mechanizmusnak nincs köze például a migrációhoz. Korcok egyben arról is beszélt, igyekszik a témában jobb belátásra bírni a magyar és a mechanizmust szintén elutasító lengyel felet. A cseh kormány is támogatja a jogállamisági mechanizmust. Az uniós támogatósok Az Európai Unió következő hétéves programozási időszakának 1824 milliárd eurós költségvetésébe, amelyben a világjárvány utáni gazdasági mentőcsomag is benne van, az uniós szervek beépítenek egy olyan rendszert, amely segítségével le lehetne állítani annak a tagállami kormánynak folyósított támogatásokat, amely megsérti a jogállamiság elveit. így például a bíróságok függetlenségének megsértése vonhat maga után ilyen következményt.
