Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)

2020-11-21 / 270. szám

B2B1_____________________________________PRESSZÓ ■ 2020. NOVEMBER 21.__________________— [»WI» Ki Comenius szimbolikus útján Johannes Amos Comenius, avagy Jan Amos Komensky legismertebb művének fő­hőse nyakába veszi a várost, amely a szerző számára a világ allegorikus képe. Bebaran­golja az utcákat és a tereket - az egész világot -, hogy választ kapjon arra a kérdésre, mi az élet, az em­beri igyekezet, a munka értelme. Kísérői arról igyekeznek őt meg­győzni, hogy e világ rendezett és gyönyörű. Megmutatják neki az emberi társadalom egyes rétegeit, hogy eldöntse, hová, kihez akar tartozni. Ám a vándor mindenhol csak hazugságot, hiúságot, kegyet­lenséget, képmutatást, nyomort és cselszövést lát, tapasztal, végül arra a megállapításra jut, hogy minden hiábavaló ezen a világon. A mű második részében a szerző mégis talál megoldást erre a gyászos hely­zetre, a saját szívébe fordulva meg-Comenius vándorának szimbolikus útját most mi is végigjárhatjuk a pozsonyi Komensky téren nyílt szabadté­ri kiállításon (Fotók: TASR, a szerző) találja Istent. Csak a vele való szoros és bensőséges kapcsolat ad megfele­lő választ az embernek az élet és a megbékélés keresésére. Ezt a szimbolikus utat most mi is végigjárhatjuk a pozsonyi Komensky téren nyílt szabadtéri kiállításon, amelynek kurátora, Ja­­roslav Andél a „népek tanítójának” is nevezett Comenius A világ út­vesztője és a szív paradicsoma című könyvének egyes részleteit emelte ki, és „mesélte el” a közönségnek. Mit sem érne ez a mese Miroslav Huptych cseh grafikus illusztrációi nélkül, csakis e rajzok, kollázsok révén tudja beleképzelni magát a kiállításon járó aktuális „zarándok” Comenius hősének történetébe, világába, amely egyúttal - mint ahogy Andél mondja — halálának 350. évfordulóján aktualizálja az író szellemi örökségét. „Bizonyos irónia az a tény, hogy világunkat gyakran olyan gyakor­latok és elvek uralják, amelyek ellentétesek Comenius elveivel és ajánlásaival. Comenius allegória formájában bemutatott társada­lomkritikája A világ útvesztője és A vándor filozófusok és történészek w Miroslav Huptych cseh grafikus illusztrációi révén tudja beleképzelni magát a kiállításon járó látogató Comenius hősének történetébe, világába. a szív paradicsomában sok szem­pontból most még aktuálisabb, mint néhány évvel ezelőtt volt” - kommentálta a projekt létrehozásá­nak legfőbb motivációját a kurátor. Szinte magától adódott, hogy a kiállítás illusztrátora Miroslav Huptych lett, hiszen már korábban is foglalkozott Comenius filozófi­ai művével, és könyv formájában is megjelent illusztrációiért tavaly megkapta a Magnesia litera díjat. A kiállítás Comenius halálának 350. évfordulója alkalmából hoz­ták létre, ám újra és újra visszatér­nek majd hozzá egészen 2022-ig a cseh pedagógus és író születésének 430. évfordulójáig. Az időszaki vándorkiállítást több országban is bemutatják: „a madridi, a berlini és a holland cseh központok máris érdeklődést tanúsítottak” - ösz­­szegezett Monika Koblerová, a november végéig látható kiállítást szervező pozsonyi Cseh Központ igazgatónője. Urban Gabriella PÚTNIK DOMOV TRAFIL Hazataiált a zarái PRVC OBRÁTENIEJE BOliM DIELOM. Kym skoncím, cely nttwiem a za scbou poéujcm tcmny bias: „Vrí< sa!' Dvihncm hiavu a pozetám, kto to volá a kam sa mám vrítii, ale nevidfm nié.ani svojho spricvodcu VScvcda. Aj ten ma ui opustil. Zrazu znovu zazrúe hlas: „Vrií sa!’ Ncviem, kam sa mám vrátií ani kadiaf tychto mrákot odísé. Prcmknc ma imátok a bias tretíkrát zavolá: „Vrif se, priíiel, do svojho srdea domu ttvor dvcrc." (...) IHÉVY2ADUJEAJ NASEÚSIUE. ‘ ojil som myílícnky, zatvoril oíí, i vietky von kajiie pricduchy il som do svojho srdea, bola tam __;Alc ked som zafmurkal oéami a trojka sa poobzeral, uvídei som slabé svctielko vchádzajúcc ccz medzierky. Cahncm sí hőre v tej izbietke, okno je akési velkc, okrúhle, sklenené, „a 7amazjné, ic ziadne :hidza. ENEJ PR1RODZENOST1. svetle sa obzerám, na obrázky, pekne kcdysi, teraz U ' :nc, nicktoré tidy chybajú, sú 'odídem bliisic, éítam nápisy: !, Pokora, Spravodlivost, icdmosietc.(..) jf ruta * raj müa, kapitola tJOOCVH. Eladó a londoni ház, ahol egykor Rimbaud és Verlaine együtt élt (Fotó: Wikipedia/Stephen McKay) Eladó az a londoni ház, amely Arthur Rimbaud és Paul Verlaine francia költők szenvedé­lyes kapcsolatának egyik színhe­lye volt a 19. században. A két francia költő csupán néhány hónapot élt együtt az észak-londo­ni Camdenben lévő házban, amely az egyeden ma ismert címük a brit fővárosban. Ebben az épületben lett vége a kapcsolatuknak, miután Verlaine arcul csapta Rimbaud-t egy hallal. Szenvedélyes viszonyuk történetéből Leonardo DiCaprio főszereplésével készült film Teljes napfogyatkozás címmel. A ház 1,75 millió fontért került a piacra, annak ellenére, hogy a jelen­legi tulajdonos, Michael Corby ko­rábban támogatta az ödetet, hogy egy ingyenesen látogatható és kul­turális eseményeknek otthont adó művészeti központtá, a „költészet házává’ alakítsák az ingadant. A házat októberben hirdették meg, a hirdetés szövege azonban nem tesz említést a két francia költőhöz való kötődésről. Graham Henderson, a Rimbaud és Verlaine Alapítvány vezetője szerint Corby nem egyeztetett velük a ház eladásával kapcsolatos terveiről. A Nem lesz a költészet háza (Fotó: Wikipedia/Kim Traynor) brit szervezet rendszeresen szervez művészeti eseményeket a házban, és honlapja szerint arra számít, hogy az ingadant idővel adomány­ként megkapja. A Royal College Streeten álló épü­letet korábban le akarták bontani, hogy több kisebb házat emeljenek a helyén. Számos híresség, köztük Patti Smith amerikai énekesnő és Julian Barnes angol író is kampá­nyok a megmentéséért. (MTI) Hermész-fejszobrot találtak TT p állapotban fenn­­—^ maradt, legalább I | | 2300 éves Her-I V 9 mész-fejszobrot J találtak Athén Belvárosában a föld alatt csator­názási munkák közben - jelen­tette be közleményben a görög kulturális minisztérium. A görög mitológiában Hermész - Zeusz fia - az istenek hírnöke, a pásztorok, utazók, kereskedők, a súly- és hosszmértékek istene, az ékesszólás, az iro­dalom, az atlétika és a tolvajok védelmezője volt. Az istenséget öregkorában ábrázoló márvány fejszobrot 1,3 méter mélységben A minisztériumi közlemény szerint az i. e. 4 század végéről vagy a 3. század elejéről szár­mazhat. A fej minden bizonnyal egy herma része volt, egy olyan négy­szögletű kőoszlopé, amelyen rend­szerint csak a fejet, esetleg a test felső részét és a Moszt faragták ki, és amely az ókori Athénban utcanevek hiányában igazította útba az utazókat. (MTI) A fej valószínűleg egy négyszögle­tű kőoszlop része volt (Fotó: TASR/AP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom