Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)

2020-11-21 / 270. szám

www.ujszo.com | 2020. november 21. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Széttöredezve Fél ország szereti, fél ország gyűlöli, ki az? Most senki MARTIN VANŐO Míg más politikusok „csak” megosztani szokták a társadal­mat, Igor Matovic ebben is továbbment. A politika általában kormány­­párti és ellenzéki táborra fésüli szét a lakosságot, olyanokra, akik he­lyeslik vagy legalábbis elfogadják a kormányzat intézkedéseit, és azokra, akik ellenzik. Tekintsük ezt klasszikus társadalmi választóvo­nalnak a demokráciákban, amely a parlamenti választás előtt-után egy időre még jobban kirajzolódik. Szlovákiában is régótajól ismert jelenség ez, a társadalom Vladimír Meciar feltétlen híveire és ellen­zőire oszlott, és így volt ez Mikulás Dzurindával és Robert Ficóval is. Mindkét tábor megközelítőleg egyforma nagyságú volt, aztán hol ide, hol oda billent a mérleg nyelve. Hiszen az összes szavazatot csak diktátorok képesek megszervez­ni. Igor Matovic és kormánya ezt a szabályt is felborította. Ma nem két hasonló nagyságú kormánypárti-ellenzéki táborra oszlik a társadalom, sokkal törede­zettebb. Ez megmutatkozott a no­vember 17-i tiltakozásokon is, amelyeket a gyülekezési tilalom ellenére tartottak, de csak az ellen­zék egy része buzdított csak rész­vételre. Matovic alighanem az első miniszterelnök, aki nem polarizál­ja, hanem if agmentálja a társadal­mat. Ilyen széttöredezett választói csoportok vannak most a parla­menti és parlamenten kívüli ellen­zéki táborban, de még a kormány­pártok szavazói között is. Matovic ugyan számíthat a saját választói kemény magjára, de az is egyre in­kább széttöredezik. A klasszikus, politikailag két nagy csoportra oszló társadalom­ban előbb-utóbb kialakul olyan választói többségi tábor, amely kormányváltó koalíciót juttat hata­lomra, széttöredezett palettánál ez sokkal nehezebb, ugyanis az egyes csoportok legalább annyira nem szívlelik egymást, mint a kor­mányfőt. Az eredmény az, hogy ha most lenne parlamenti választás, feltehetően ismét Matovic és a je­lenlegi tábor alakítana kormányt, kisebb-nagyobb változásokkal. Ez a helyzet tökéletesen megfelel a kormányfőnek, és bár népszerűsége vészesen csökken, de a széttöredezettséget ki tudja hasz­nálni. Ideig-óráig - a kérdés az, meddig, és mit tesz Peter Pellegri­ni. O és pártja, a Smer2 erősödik, és azt hirdeti, megtisztult. Minden­esetre sokkal életképesebb, mint a Smeri, és alighanem csak idő kér­dése, hogy teljesen felfalja azt. Ha a széttöredezett társadalom helyett ismét visszaáll a megosz­tott, akkor ez feltehetően Pellegri­­nivel fog megvalósulni. Neki van a legjobb esélye arra, hogy a nép egyik fele szeresse, a másik meg rühellj e. Ehhez azonban még egy parla­menti választást is meg kellene nyernie, de erre még várnia kell. Igen, éppen ezt teszi. A szerző a Trend kommentátora (Danglár) A klímaváltozással egyre északabbra húzódnak a trópusi paraziták és vírusok Ez első körben a vadvilágot sújtja, utána az embereket a paraziták terjedése. Egyre északabbra terjednek a bolygó melegedésével a paraziták által hordozott betegségek egy új ta­nulmány szerint, amely a baktériu­mok, gombák, vírusok és férgek okozta vadvilági betegségek meg­ugrására számít. „Az újonnan fel­bukkanó fertőző betegségek 75 szá­zaléka vadvilági eredetű. De az em­berek egészségére is gondoljunk, ha azt olvassuk, hogy szaporodnak a fertőző betegségek a vadállatok közt” - mondta Jason Rohr, az ame­rikai Notre-Dame Egyetem munka­társa. A klímaváltozás hatására már most több a vadvilági eredetű betegség, ahogy az a Covid-19-nél is látható. A hideghez szokott fajoknál a környe­zetük melegedése növeli a betegsé­gek kockázatát. A kutatók régi ég­hajlati adatokat és a következő öt év­tized klímaforgatókönyveit felhasz­nálva vázolták fel a vadvilági beteg­ségek terjedését. A jelenlegi mele­­gedési ütem mellett hirtelen megug­rás várható a magasabb földrajzi szélességeken és hegyi területen. A legnagyobb veszélyben a hidegvérű állatok (kétéltűek, halak és rovarok) vannak, amelyek nem tudják szabá­lyozni a testhőmérsékletüket, hogy alkalmazkodjanak a meleghez. Az emlősök részben ki tudják védeni a hőstresszt, de az őket megfertőző olyan paraziták, mint például a kul­lancs, gyorsabban fognak fejlődni és szaporodni a meleg környezetben. Emellett a nem őshonos állatfajok felbukkanása is veszélyt jelent a mérsékelt és az északabbi régiók­ban. Például nemrég közölte a Pécsi Tudományegyetem, hogy idén meg­jelent a tigrisszúnyog a térségben. A nem őshonos szúnyogfajok az egész kontinensen komoly kockázatot je­lentenek, számos vírust képesek meghonosítani, alkalmazkodóképe­sek és szaporák. A tájékoztatás sze­rint Magyarországon felbukkant már a koreai szúnyog és a japán bozót­szúnyog is. Az egyetem közlése sze­rint az idén ősszel lerakott tojások té­li túlélésétől függ, hogy megtele­pedik-e és tovább szaporodik a tér­ségben a tigrisszúnyog. (mti) I 7 Vétóhatás FELEDY BOTOND Kezd elmérgesedni az uniós költségvetés blokkolásáról szóló vita. Szerencsére a 27 kormányfő 27 féle stílusban reagál, de a higgadtság mellett egyre többüknél érezhető a feszültség, másoknál a türelmetlenség és az őszinte értet­lenség is. Orbán Viktor magyar miniszterelnök pedig a péntek reggeli rádióinterjújában nem utalt semmire, ami sejtetné a megoldást. Semmilyen részletet nem mondott a jogállamisági szabályozással kapcsolatban, amivel a magyar kormány számára elfogadhatóvá válna a mechanizmus. Pedig éppen ezt várják a palánk túloldalán: mondják meg végre a „magyarok”, mit akarnak, a blokkolás feloldásáért cseré­be. Az uniós vezetők és a nyugat-európai államfők alapvetően a kompromisszumokhoz szoktak. Mindenki enged valamit és a végén jó érzéssel lehet felállni az asztaltól. Ez a belgák, dánok specialitása, a hazai politika szintjén is ezt űzik, sokszor kisebbségi kormány navigál a megegyezésekig. Az Orbán-féle erőpolitika ezért nemcsak ismeret­len számukra, hanem kívül is esik az értelmezési kereteiken. Ez most a politikai kultúrák valódi ütközése. Ezért sem várható, hogy valaki fél­rerántja a kormányt, mert nem is értik, hogy a másik oldalon ki milyen pályán mozog. Hogy a magyar kormány állóháborúra készül, azt maga a miniszter­­elnök erősítette meg a rádióinterjúban. Kiderült, hogy hitelt vett fel az ország. A múlt heti államkötvény-kibocsátáskor több pénzt vett fel a magyar állam, mivel arra készül, hogy elhúzódhat a jogállamisági vita. Kérdés, hogy az idő kinek dolgozik. Most leginkább mindenki ellen. Bár a magyar-lengyel tandem bízhat a déli tagállamok szorult helyze­tében: tényleg nagyon gyorsan szeretnének hozzájutni az uniós pén­zekhez. A kérdés az, hogy az Európai Parlament olasz elnöke és a déli tagországok vezetői készek-e emiatt feláldozni a jogállamisági me­chanizmust. Ha csak jelképes ügy lenne a jogállamiság, akkor ez már megtörtént volna, de Varsó és Budapest ezt alighanem alábecsülte. A jogállamiság olyan hívószó sok nyugati politikai körben és még a sza­vazók között is, mint amilyenné a „migrációt” tették Magyarországon. A holland miniszterelnöknek tényleg bizonyítania kell a saját szava­zóinak, hogy nem lopják el az uniós kasszába befizetett adóeuróikat, és elszámoltatják a magyar kifizetéseket is. Éppen emiatt nehéz a másik 25 állam- és kormányfőnek kompromisszumot vállalnia. Az idő azonban Orbánék ellen is dolgozik, hiszen minden egyes nappal csökken a Budapesttel és Varsóval szembeni bizalom, amíg a nyáron letárgyalt költségvetési megegyezés hatályba lépését hátrál­tatják. Úgy is mondhatjuk, ez egy utolsó, pürrhoszi győzelem lehet a két visegrádi ország részéről. De részben éppen ez a motiváció maga. Mindkét országgal szemben folyik uniós eljárás, de olyan, amelyhez végül minden tagállam egyhangú beleegyezése szükséges, tehát egy­mást is ki tudják húzni a bajból. Az új jogállamisági mechanizmus arra ad lehetőséget, hogy minősített többséggel hozzanak szankciókat, te­hát nincs szükség egyhangú szavazásra, itt Varsó és Budapest nem tud blokkolni. Éppen ezért életveszélyes ez a két szuverenista kormány szempontjából, és ezért éri meg nekik ekkora csata árán is megpróbálni elodázni a mechanizmus bevezetését és kipróbálását. Még azt is koc­káztatják, hogy a költségvetésen kívüli közös újjáépítési alapból is ki­maradnak. Ez jogilag és technikailag megoldható, így csak a többi 25 tagállam részesülne a koronavírus sújtotta gazdaságok újjáépítéséből. Kontrasztként érdekes közvélemény-kutatást tett közzé az Európai Parlament. A felmérés szerint éppen Magyarország állampolgárai áll­nak a legnagyobb kihívás előtt: 44 százalékuk veszített bevételeiből a koronavírus miatt, miközben ez még a spanyoloknál és a görögöknél is valamivel alacsonyabb. A magyar emberek vezetik ezt a listát Euró­pában. Vajon megértik, hogy éppen a magyar kormány miatt nem jön a segítség, amire annyira rá vannak szorulva...? Ez lesz a belpolitikai kérdés. FIGYELŐ Téged már betrumpoztak? A Fox News amerikai hírtelevízió műsorvezetője felvetette, hogy Trumpról nevezhetnék el a koronavírus-oltást. Geraldo Ri­vera riporter a nézők kedvéért sa­ját magán szemléltette a populiz­­mustúladagolás mellékhatásait, és egy beszélgetés közben hirtelen felvetette, hogy mi lenne, ha a koronavírus-oltást Donald Trum­pról neveznék el, „a trump”-nak. Gyorsan példamondatokat is fab­rikált a reményei szerint pár év alatt köznévvé váló szó használa­tára, mint például „Téged már betrumpoztak?, „Megkaptam a trumpot”. Az ötlet nemcsak abszurd, hanem külön vicces, hogy eleve az elnök egyik átlátszó hazugságára épül. Rivera azért nevezné el a vakcinát Trumpról, mert az elnök a múlt héten arról nyilatkozott, hogy a Pfizer gyógyszergyár az általa in­dított központi állami akció, a Operation Warp Speed támogatá­sának köszönhetően tudott re­kordgyorsasággal működő vakci­nát fejleszteni. Csakhogy ez végképp nem igaz. Közismert, hogy a Pfizer vissza­utasította az állami segítséget, nem vett részt az OWS-program­­ban és a cég pénzét kockáztatva állt össze a vakcinát eredendően kifejlesztő német BioNTechhel a termék letesztelésére és tömeg­­gyártására. A BioNTech-Pfizer együttműködés már az emberkí­sérleteknél tartott, amikor Trump egyáltalán meghirdette a támoga­tási programját. (444 hu)

Next

/
Oldalképek
Tartalom