Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)

2020-11-13 / 264. szám

KULTÚRA www.ujszo.com I 2020. november 13. I 9 Egy cserfes szegedi úrilány naplói Janikovszky Éva már kamasz korában csaknem ugyanolyan jól írt, mint később, elismert írónőként JUHÁSZ KATALIN Az év egyik szenzációja lehet Janikovszky Éva kamaszkori naplója, amely pár napja jelent meg. Tanúi lehetünk egy ér­zékeny, eszes gyereklány felnőtté érésének a második világháború alatt, és rádöb­benhetünk, hogy a későbbi híres írónő jellegzetes stílusa 18 éves korára már kialakult. Lassan hozzászoktunk az online könyvbemutatókhoz, sőt, meg is szerettük őket, hiszen jóval többen tudunk „részt venni” rajtuk, mintha egy-egy budapesti kávéházban vagy könyvesboltban rendeznék meg azokat. Jelen esetben közel kétszá­zan zsúfolódtunk volna be valahová, hogy meghallgassuk, hogyan em­lékszik vissza az írónő fia, Jani­kovszky János a kivételesen jó fej édesanyjára, illetve milyen érzés számára kézbe venni azt a naplót, amelyet tizenkét évesen kezdett írni egy cserfes szegedi úrilány, bizo­nyos Kucses Éva. Az életmű jó kezekben van, Jani­kovszky János ugyanis ma annak a Móra Könyvkiadónak az igazgatója, ahol édesanyja kötetei 1957 óta megjelentek. „A Felnőtteknek írtam címűben szerepel egy írás Ugyan, kinek gyűjtögetünk? címmel, amely azzal kezdődik, hogy Janikovszky Éva az előszobaszekrény felső pol­cairól kezdi lepakolni a nagyszülei és szülei által összegyűjtött több száz fényképet és egyéb ereklyét. Itt em­líti, hogy a Szegedről származó ott­honi fiókos szekrényében most az ő emlékei gyűlnek, és a harmadik fi­ókban tartja a gyerekkori naplóit” - mesélte az írónő fia Dési János új­ságírónak, aki kezdeményezője volt ennek a kötetnek. Többször szerepel Janikovszky János szeretné színpadon látni az édesanyja könyvéből készült kórusművet (A szerző felvétele) a naplókban, hol viccesen, hol ko­molyabban, hogy ezt az utókornak, majdani unokáinak írja Kucses Éva, és bár életében sosem emlegette ezeket a kockás füzeteket, érezhető, hogy ma sem tiltakozna „magán­szférája” megsértése miatt. Dési János szerint egy új Jani­­kovszky-kötetnek tekinthető ez az anyag, mert ugyanaz a látásmód jel­lemzi, mint az érett alkotó munkáit. A stílus a szemünk előtt fejlődik ki, a hangnem és a témák pedig foko­zatosan komolyodnak, ahogy cse­peredik az a kamaszlány, aki később egyedi és utánozhatatlan bevérzés­sel szembesítette egymással a fel­nőttek és a gyerekek világát. Nem csak a magyar olvasók imádják ezt a sajátos, a dolgok fo­nákját is vizsgáló hozzáállást. Ja­nikovszky Éva köteteit eddig 36 nyelvre fordították le, néhány hete írták alá a szerződést egy nagy orosz kiadóval hat kötetre. Janikovszky János egy eddig titkosnak számító projektről is beszélt az online könyvbemutatón: egy francia ze­neszerzőnőnek annyira megtetszett a Ha én felnőtt volnék című könyv, hogy kórusművet írt belőle, első­sorban saját kisfia kedvéért. A da­rab bemutatója 1978-ban lett volna, az előadására felkért egyházi kórus papja azonban az utolsó pillanatban letiltotta a premiert, mert szerinte a szöveg olyan dolgokra biztatja a gyerekeket, amik a katolikus egy­ház tanításai szerint helytelenek. Janikovszky János nem sejti, mik lehettek az atya kifogásai, a francia ősbemutató mindenesetre elma­radt, Isabelle Aboulker műve pedig mindmáig a fiókban pihent. Az író­nő fia néhány hónappal ezelőtt kap­ta kézhez a művet, és nagyon sze­retné, ha jövőre, édesanyja 95. szü­letésnapján végre felcsendülne, méghozzá magyarul. Ehhez „csu­pán” a francia szöveget kell vissza­magyarítani és a dallamokhoz iga­zítani - a zenéhez egy kicsit is értő olvasóink nyilván el tudják képzel­ni, mekkora kihívás ez. De térjünk vissza Janikovszky, illetve Kucses Éva naplóihoz. Egy tizenéves lányt vajon mi érdekel leginkább? Buta kérdés: hát persze, hogy a fiúk. Éva rangsorolja, pon­tozza őket, azon agyai, hogyan cse­lezhetné ki a nagymamát, aki nem akar beengedni fiúkat a lakásba, is­merteti, kinek ki tetszik az osztály­ból, és persze neki ki tetszik éppen. Szóval olyasmikről ír, amikről a mai tinédzserek is eseteinek a Messen­­geren. Emellett viszont mai szem­mel nézve elképesztő zenei és iro­dalmi tájékozottságról tesz tanúbi­zonyságot. Havonta feljegyzi, me­lyik a kedvenc operája, operettje, ki a kedvenc írója, és mi szeretne len­ni, ha nagy lesz. Ez utóbbi táblázat sokat elárul: 1943 februárjában di­vattervező, aztán amerikai millio­mos, majd pedig árja szeretne lenni. Zsidó származása mindaddig nem igazán foglalkoztatja, sőt többször beszámol arról, hogy gyónni, vagy misén volt, azaz katolikus nevelte­tésben részesült. Aztán a nagyszü­lőket egyszer csak marhavagonba rakják és elviszik, ki tudja, hová. Mi persze, sajnos, tudjuk. Janikovszky Éva generációk kedvenc szerzője 2003-ban kapta meg a Kossuth-díjat, amelyet a kór­házban adott át neki Görgey Gábor író, akkori kultuszminiszter. Fia szerint a huszadik századi magyar gyermek- és ifjúsági irodalomból csupán ketten mérhetők édesanyjá­hoz, Csukás István és Lázár Ervin. Akkorra már mindketten rég meg­kapták ezt a rangos elismerést. Ja­nikovszky Éva napra pontosan négy hónapig élvezhette, hogy Kossuth­­díjas. 2003. június 14-én hunyt el. Online tárlatok a Múzeumok éjszakáján Idén a járványhelyzet miatt a Múzeumok éjszakáját is online rendezik meg. Pozsonyi programjaiból válogattunk. Pozsony. Az évek óta sikeres, Szlovákia egész területére kiterjedő rendezvénysorosat célja kezdettől fogva az volt, hogy minél több láto­gatót vonzzanak be a Múzeumok éj­szakája napján a múzeumokba és a galériákba. Ilyenkor nemcsak az ál­landó és az időszaki kiállításokat te­kinthették meg kedvezményesen az érdeklődők, hanem a gyűjtemény­raktárakba is betekinthettek szakem­berek kalauzolásával, továbbá al­kotóműhelyeken, koncerteken, tár­latvezetéseken vehettek részt. Vagyis beleszippanthattak a múzeumok, ga­lériák légkörébe - a járványhelyzet miatti intézkedések most ezt az élő kapcsolatot lehetetlenítették el. Am hogy mégse kelljen nélkülözni telje­sen a népszerű rendezvényt, virtuális térbe költöztették. Az eseményt a Szlovák Nemzeti Múzeum pozsonyi kulturális intézményekkel együtt rendezte meg, és húsz pozsonyi mú­zeum és galéria programját - bele­értve a Szlovák Nemzeti Múzeum tagintézményeit is Szlovákia-szerte - online követhetik november 14-én 15 órától 24 óráig a következő webol­­dalon: nmag.snm.sk. „A kínált programok középpontjá­ban a múzeumi tárgy vagy műalkotás és annak bemutatása áll tárlatveze­téssel egybekötött virtuális kiállítá­sok, követhető előadások, viták, já­tékzónák, vetélkedők formájában, valamennyi korcsoport számára” - fogalmaz az SZNM sajtóhíre. „Nézz szét egy Polgár íróasztalán, A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeu­ma Vox humana című kiállítása az 50 éve elhunyt Fábry Zoltán író munkás­ságát mutatja be (Fotó: Somogyi Tibor) kísérd el az Embert tragédiájának színhelyein, tekints be egy jó Palóc házába, hallgass bele Pozsony 19. századi komolyzenei világába, vagy tudj meg többet egy abszurdisztáni íróról... Tarts velünk otthonról a Múzeumok éjszakáján” - invitálja a közönséget a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma Facebook-oldalán. A Nedbalka Galéria virtuális tár­latvezetése bemutatja a VUB Ala­pítvány fiatal festőművészek szá­mára kiírt versenyének egyes alko­tásait. A Szlovák Nemzeti Galéria egyebek mellett a Generáció 909,76 című kiállításának megismerésére, a Fotográfia Közép-európai Háza pe­dig a közép-európai fotóművészetet prezentáló Sonification című kiállí­tása virtuális bejárására invitál. Egy igazi különlegesség: a Szlovák Nemzeti Galéria felújított épületébe első alkalommal léphetnek be a lá­togatók, természetes virtuális sétá­val és kísérővel. A Szlovák Dizájn Múzeum virtuálisan mutatja be A formatervezés 100 éve Szlovákiá­ban 1918-2018 című kiállítását. A Múzeumok éjszakája pozsonyi helyszínekre vezető virtuális sétáit mások mellett az Umelka, a Közle­kedési Múzeum, a Pozsony Városi Múzeum, a Pozsonyi Városi Galé­ria, a Kunsthalle és a Bibiana-ház is gazdagítja. (tébé) RÖVIDEN Csúszik az online színházi premier Kassa. A Thália Színház online premierre készült holnap, a törté­nelmi esemény azonban csúszik. Pintér Béla kultikus Parasztope­ráját a társulat egy fiatal rendező, Rédli Károly irányításával vitte színpadra, a bemutató eredetileg tavasszal lett volna, majd október végére csúszott. A járvány helyzet miatti korlátozások arra kénysze­rítették a színházat, hogy a nézők nélkül megvalósuló premiert egy többkamerás rendszerrel rögzít­sék. A felvételt november 14-én tervezték streamelni. „Az online bemutatót technikai okok miatt, amelyek a szolgáltató részéről állnak fenn, december elejére kényszerültünk halasztani. Remélhetőleg a Mikulás zsákjá­ban már benne lesz az előadás, amit izgatottan vár a Thália csa­pata is, hisz a kemény munka gyümölcsét most már mindenki le szeretné szüretelni. És az sem utolsó dolog, hogy a nagy bevé­telkiesések közepette ez a csatorna jelenthet némi anyagi bevételt a színház számára. Egyfajta lehető­ségként is tekintünk az online tér­ben való szereplésre, hiszen így a világon bárhol be tudnak kapcso­lódni az érdeklődők a színház te­vékenységébe. Persze mindehhez a nézők támogatása kell majd, de bizakodóak vagyunk” - mondta lapunknak Szpisák Gyula, a kassai Thália Színház menedzsere. Quk) Magyar filmek a Fekete Éjszakákon Tallinn. LőrinczNándor és Nagy Bálint Legjobb tudomásom szerint című elsőfilmje és Szabó István Zárójelentés című alkotása is ver­senyez a Tallinni Fekete Éjszakák Nemzetközi Filmfesztiválon, Észak-Európa legnagyobb presztízsű seregszemléjén. A ma kezdődő tallinni mustrán lesz Sza­bó István Zárójelentés címmel ké­szült legutóbbi filmje nemzetközi premieije is. A Legjobb tudomá­som szerint főszereplője egy fiatal házaspár. Dénes felesége egy éj­szaka nemi erőszak áldozata lesz. Az ellentmondásos tanúvallomá­sok miatt és a bizonyítékok híján a rendőrség nem tud igazságot tenni az ügyben. A félj először felesége mellé áll, támogatja, személyesen próbál meg utánajárni, hogy pon­tosan mi is történt azon az éjszakán, a későbbiekben azonban az eset feldolgozása próbára teszi a kap­csolatukat. (MTI, k)

Next

/
Oldalképek
Tartalom