Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-13 / 264. szám
www.ujszo.com I 2020. november 13. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Pénz és jogállamiság Melyik kormány rántja félre a kormányt? FELEDY BOTOND Elkerülhetetlenül közeledik az újabb nyílt konfliktus, ugyanis az Európai Tanács és az Európai Parlament tárgyalói megállapodtak a következő hétéves költségvetésről, és ezzel együtt a várva várt gazdasági mentőcsomagról. És persze a híressé vált jogállamisági eljárásról. Varsó és Budapest egyértelműen közölte, hogy ajogállamisági eljárás e formája miatt nem szavazza meg a költségvetést. Márpedig ehhez nem többség kell, hanem egyhangú szavazás. Indul a klasszikus chicken game, amelyben az nyer, aki később rántja el a kormányt (az ütközés végzetes kimenetelű lenne). Az Európai Néppárt vezetője, Manif ed Weber - akivel az Elválasztások óta nem jó a kapcsolata a Fidesznek - szerint Orbán csak blöfföl. Pontosan így indul a chicken game. Orbán Viktor viszont levelet küldött a Tanács elnökének, Charles Michelnek, amiben egyértelművé kívánta tenni, hogy nem szavazza meg a csomagot. Nehéz eldönteni, hogy ha lesz ütközés, ki milyen nyomatékkai érkezik. Az EU- tagállamok között kétségtelenül van közel tucatnyi, melyek örömmel látnák, ha megnyirbálnák e két közép-európai tagállamnak adott támogatásokat. Ez állhat ideológiai, gazdasági alapon, ami persze törvényszerűen szubjektív, de ez igaz a másik oldalra is. Ugyanakkor Orbánnak sincs túl nagy mozgástere, mert ha lenne jogállamisági eljárás, az már nem egyhangú szavazásokkal menne, magyarán nem vétózhatna. Márpedig ha elindítják az eljárást, az 7-8 hónapon belül a pénzcsap elzárását jelenti, bár valószínűtlen, hogy rögtön az egész összeget elvennék Budapesttől vagy Varsótól. Minderre még rárakódik, hogy a politikai hangulat meglehetősen kiszámíthatatlan: a járvány miatt sok kormányzat lépéskényszerben van, örömmel vesznek mindent, ami eltereli a hazai gondokról a figyelmet. Ahogy azt is nehéz a nettó befizető országok polgárainak elmagyarázni, hogy más államokban esetleg ellopják az ő adóeuróikat. A populizmus tetőfokán, ad hoc politikusokkal a ringben - itt már nem létezik nagy stratégia, csak taktikai túlélés. Ha a magyar kormányt pénzelvonással vagy elzárással sújtanák a 2022-es választás előtt, az veszélyt jelent a Fidesz népszerűségére. A járvány és a visszaesés közepette - főleg, ha nincs gyorsan vakcina - ez jelentős gazdasági nehézségeket eredményezne. Márpedig ha a választás a tét, akkor a magyar miniszterelnök nem szokott engedni. Viszont az egész intézményi megállapodást sem könnyű újratárgyaltatni, hiába van még az év végéig olyan német elnökség, amely eleve felelős azért, hogy felvizezte a jogállamisági mechanizmust. (Hiszen csak az uniós pénzköltések jogszerű felhasználásáról van szó, nem általában az adott tagállam jogállami működéséről.) Nem biztos, hogy az uniós intézmények, a fontolva haladók, a szocialista EP-elnök megijed a chicken game-től, és van még az egy ismeretlen az egyenletben, mivel nemcsak Magyarországról, hanem Lengyelországról is szó van. Több uniós pénzről, mivel nagyobb ország. A két keleti tagállam ügye ebben a menetben nem választható el egymástól, és az sem biztos, hogy Varsó Budapestnél is eltökéltebb a vétó kérdésében. Ekkor állhat elő az a helyzet, hogy Budapest elrántaná a kormányt, Varsó viszont tovább vezeti a közös autót... Egy mégoly rövid, de annál intenzívebb pillanata mutatkozhat meg az igazságnak a következő hetekben. Árnyékátugrás FINTAMÁRK elszabadító lenne olyan országban élni, ahol a hegedűművészek hegedülnek, a krumplisütők krumplit sütnek, a csillámpónik csillámlanak, a szakértők szakértenek, a kormányfő és a gazdasági miniszter pedig befogja végre a száját, és iszapbirkózás helyetftúllép a saját árnyékán. Működne minden, mint a svájci óra, talán még a kerítés is kolbászból lenne. De nem. Ez a két jómadár úgy forgatja a sírásólapátját, mint C kategóriás hongkongi akciófilmben a nindzsák a nuncsakut. Közben újabb és újabb rekordokat döntünk a halálesetek számában, tegnap ötven koronavírusos ember halt meg a túlterhelt kórházakban, ahol lassacskán elfogynak az ágyak. Természetesen nem feltételezi senki, hogy Igor Matoviő vagy Richard Sulik rosszat akarna az országnak és az embereknek -jó, azért vannak néhányan, de ők azt is elhiszik, hogy Vlagyimir Putyin medvén lovagol, és kanalat hajlít az elméjével. A probléma ott van, hogy a kormányfő és a gazdasági miniszter annyira elmerült saját egojában és egymás tapogatásában, hogy nem hallják meg, amit a szakemberek mondanak. Semmit sem tanultak az előző hónapokból, a harcukat elemző cikkekből és kritikákból. És az, hogy nem engednek az álláspontjukból, nem politikusi következetesség, hanem égbekiáltó makacsság. Matovic valóban meg akar küzdeni a koronavírussal, ez teljesen biztos. De azt hiszi, ez menni fog neki egyedül is, és a saját buborékjában elveszve sorra szólja komolyan nem vehető ötleteit az éterbe, mindenfajta koncepció és terv nélkül. Az, amit ő finomhangolásnak vél, innen, alulról nézve kapkodás, és már a saját koalíciós partnerei sem veszik komolyan, mert amit az egyik nap mond, a másik nap már egész másképp van. Ám aki megkérdőjelezi Matovicot, az személyeskedő, agresszív, kioktató választ kap. A kormányfő fejében valószínűleg egy álomkép él, amelyben a hosszú harc végén, vértől iszamós testtel áll a bestia holtteste felett, kardját az égre emelve üvölt bele a csillagfényes éjszakába. Vagy ha nem jön be, akkor majd kürtök szomorú búgása közepette emelik testét a pajzsra, és viszik örök nyughelyére. De nem fogja fel, hogy ez nem egy hősköltemény, és nem róla szól. Sulik talán különbnek tűnik, de nem feltétlenül az. Ő talán nem kerget álomképeket, de a helyzetet csupán hatalmas számhalmazként képes értelmezni, amelyben mindent az ő hatékonysági elképzeléseinek kell alárendelni. Ez egy gazdasági szakértő legitim munkamódszere, de Sulik már rég nem gazdasági szakértő, és nem üzletember, hanem politikus, akinek egyszerűen muszáj belemennie kompromisszumokba, ahelyett, hogy a vállalkozókkal, dolgozókkal kapcsolatban mutatott, hamiskásnak tűnő empátia mögé bújik, és onnan hajtogatja a magáét. A recept megvan. A szakértők régóta hangoztatják. Mobilitáscsökkentés, lokális tesztelés, türelem. Matovicnak és Suliknak ideje megértenie, hogy ez most nem a politikusok kora, hanem a válságmenedzsmenté, ahol az összes elérhető erőforrást a süllyedő hajó befoltozására kell használni. És igen, a népszerűtlen intézkedések általában politikushullákat hagynak maguk mögött, miután elzúgnak a fejünk felett. A koronavírus viszont valódi áldozatok százait. Es egy olyan világban, ahol élni szeretnénk, nem az előbbiek nyomnak többet a latban. FIGYELŐ Nem akarják eltemetni a támadót A bécsi Liesing kerületben levő muszlint temető igazgatója megtagadta a november 2-ai merénylet elkövetőjének eltemetését. „Allah fog elszámolni vele, de úgy éreztük, nekünk is tennünk kell valamit” - mondta Ali Ibrahim, a sírkert igazgatója a Kurier című lapnak. „Egy gyilkosról van szó, aki ártatlan embereket ölt és ezzel minden muszlimnak ártott” - húzta alá Ibrahim, és azt is elárulta, több hívő is azt mondta neki, nem szeretnének „majdan egy gyilkos mellett feküdni”. így egyelőre nem világos, hol fogják eltemetni Kujtim Fejzulait. Alternatívát jelentene egy muszlim temető Vorarlbergben, vagy ha észak Észak-Macedóniába vinnék a holttestét. (mti) „A kormányt támogatjuk, akinek nem tetszik, mehet’ A magyar jogállamiság megítéléséhez elegendő nézni, hallgatni a közszolgálati médiát. A Szabad Európának azonban a bugyraiba is sikerült betekintenie. A birtokába került hangfelvétel bizony ítj a, hogy a köztévénél kiadták az utasítást: a kormányt kell támogatni, akinek pedig ez nem tetszik, az adja be a felmondását. Az MTV A egyik vezető szerkesztője, F. azt mondta, „2016-ban még le lehetett írni, hogy az Európába igyekvő migránsok lélekvesztőkön vállalják az életveszélyes utat”, ez azonban hamarosan megváltozott. A 2018-as országgyűlési választás előtt kiadták a külpolitikai rovatnak, hogy minden nap kell legalább egy „migránsos anyag, ami alapján külföldi származású emberektől negatív képet alkothatnak a nézők”. Nemcsak a téma, a feldolgozási mód is adott volt, és még akkor is le kellett gyártani egy „migránsos anyagot”, ha aznap nem történt semmi. „Mindenképp elő kellett keríteni valamit. Legalább tízszer lement a Híradóban egy olyan, a YouTube-ról letöltött videó, amiről nem tudtuk kideríteni, valódi-e. Az is előfordult, hogy betelefonált egy néző Németországból, hogy egy híradós riportban olyat mutattunk be, ami nem történt meg. Helyreigazítás viszont soha nem volt” - mondta egy másik szerkesztő, S. Elmondása szerint többször is előfordult, hogy szinte jelentéktelen nyugat-európai bűntényeket úgy kellett bemutatni, hogy azt migráns követte el. 2019. március 4-én a külpolitikai rovat minden munkatársa e-mailt kapott Bende Balázs vezető szerkesztőtől, a két hónappal később esedékes, a Fidesznek különösen fontos EP-választással kapcsolatos teendők voltak megjelölve témaként. Bende az értekezlet elején begyűjtötte a mobiltelefonokat, és azokat elvitték egy másik irodába. Az értekezletről azonban egy hangfelvétel a Szabad Európa birtokába került, ezen Bende igen határozott instrukciókat ad, hogyan kell dolgozni. Közölte kollégáival, hogy nem az ellenzéket támogatják, és akinek ez nem tetszik, azonnal mondjon fel, „most már mindenki tisztában kell legyen az elvárásokkal, és egyáltalán nem kötelező a köztévénél dolgozni”. Az MTVA költségvetését 20 milliárd forinttal megemelték, így a 2021 -es, választás előtti évben 97 milliárdos költségvetési támogatást kap a közmédia. Ezt még kiegészítik az évközi kormányzati támogatások, illetve a hirdetési bevételek. Ez azt jelenti, hogy jövőre több mint százmilliárd forintból gazdálkodhat. A 2018-as országgyűlési választást monitorozó Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megvizsgálta az Ml kampány alatt nyújtott teljesítményét. Jelentésében az EBESZ arra jutott, hogy „az Ml részrehajló a kormánykoalíció és a kormány iránt, amelyekről a tudósítások a hírműsorok 61 százalékát tették ki. E tudósításoknak több mint 90 százalékban pozitív volt a hangvétele, míg az ellenzékről szóló tájékoztatás esetében a hírek 82 százalékában negatív volt.” (SZE)
