Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-13 / 264. szám
4 I RÉGIÓ 2020. november 13. | www.ujszo.com Magyarország kivárt a szigorításokkal gyobb települések egyes közterületein november 11-től kötelező a maszkviselés. (Fotó: MTi/Czegiédi Zsolt) SUDÁRÁGNES Magyarország. Jelenleg a szomszédos Győr-Moson- Sopron megye a legfertőzöttebb Magyarországon; százezer lakosra vetítve itt a legtöbb a betegek száma. A Covid-19-járvány második hullámának eddigi legnehezebb heteit élik az országban, a napi új fertőzásszám négyezer körüli, az elhunytaké többször meghaladta a százat. Orbán Viktor miniszterelnök 50 százalékot adott arra, hogy ha „így mennek tovább a dolgok”, a kórházakban el tudják látni a betegeket. November 11-én éjjel léptek életbe a szigorítások, focinyelven szólva a 90. perc után születtek meg a döntések. Lehet így meccset nyerni? Az első hullám A 2020-as koronavírus-járvány magyarországi első regisztrált esetét március 4-én jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, az első elhunyt betegről pedig március 15-én adtak hírt. Március 18-án Müller Cecília országos tiszti főorvos már arról adott tájékoztatást, hogy az országban bárhol jelen lehet a fertőző vírus. Tavasszal az ismeretlen veszély keltette félelem hatott a magyarokra, így zokszó nélkül teljesítették a „Maradj otthon!” kérést. Hónapokra leállt az ország, az iskolákat bezárták - kéthárom héttel később, mint Szlovákiában -, emiatt a szülők is otthon maradtak. Kiürültek a kórházak is. Márciusban Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere elrendelte a kórházi ágyak 60(!) százalékának felszabadítását. A sebtében hazaküldött - zömében valóban ápolásra szoruló - emberek kálváriája napokig uralta a magyar kritikus sajtót, de idővel ez elült, mert úgy tűnt, valóban növekednek a betegszámok. Várták, nem jöttek A kórházakban készültek a „bergamói helyzetre”, az intenzív ágyak mellé elkezdték gyorstalpalón lélegeztetésre tanítani a fiatal rezidenseket, orvosokat. Május elejéig nőtt is a betegszám, de nem drasztikusan. Abban a hónapban meghaladta a kétezret, de aztán folyamatosan csökkenni kezdett. (Csak összehasonlításképpen: most naponta több ezer új beteget jelentenek a kórházak.) Orbán Viktor még áprilisban előrevetítette, hogy május 3-án tetőzni fog a járvány. „A tavasz? Szanatóriumi időszak volt” - nem egy helyről mondták ezt az orvosok, de leginkább azok, akik a leállított szakterületeken dolgoztak. A pulmonológusok, az intenzívesek azért tudtak mit mesélni: nem a sok esetről, sokkal inkább arról, hogy egyegy emberért mennyit küzdöttek, mert volt idő és kapacitás küzdeni. Azt azért el kell mondani, hogy bár az elején mindenki kapkodva kezdett a barkácsáruházakból és az „ali express”-ről védőmaszkokat és felszereléseket rendelni az üres raktárakba, az első hetek ámokfutása után eljutottak a kórházakba a szükséges dolgok. S hogy az elosztás rendben menjen, kórházparancsnokokat vezényeltek a kórházakba. Tavasszal még katonákat, az őszi második járványnál, ahogy Pintér Sándor belügyminiszter is érezhetően átvette az irányítást Kásler Miklóstól, már rendőröket. Ha utólag visszatekint az ember, s azt keresi, nyáron mi minden történt azért, hogy a teljes bizonyossággal megjósolt második hullámra felkészüljön a magyar egészségügy, nagyon vékonyka listát talál. Tizennyolcezer embert (még az első hullám idején) leteszteltek ugyan egy országos program keretében, s az eredmény az lett, amit a „szanatóriumot” emlegető orvosok is mondtak: nagyon kevesen fertőződtek meg, sokkal kevesebben, mint azt a szakemberek is gondolták. O-O-O, vakációóó! Jelejtsük is el a nyájimmunitást” - hívta fel már akkor a figyelmet Merkely Béla, a Semmelweis-orvosegyetem rektora, aki a nyár közepénvégén időben megkongatta a vészharangot: „Idén hagyjuk ki Horvátországot!” Hiába, százezrek nyaraltak külföldön, a járvány pedig szeptemberben berobbant. „Tavasszal sem volt semmi” - ezzel a rövidke mondattal le is halkították a „huhogókaf ’ azok, akik szerint a koronavírus „nem nagy ügy”. Szeptember elején még meglehetősen sokan gondolták így, s mivel a kormányzaton sem látták a pánik jeleit, sőt, azt hallották, hogy egyelőre nincs szükség szigorra, nem is nagyon vették komolyan a számokat, amelyek azonban egyre riasztóbbak lettek. Tavasszal alig volt húsz regisztrált beteg, amikor az országra rácsukták az ajtót, s a magyarok illedelmesen a lakásukban is maradtak. Szeptemberben ennek a százszorosánál is a teraszokon élvezték az elhúzódó nyarat, és csak keveseket karcolt meg, hogy a focimeccseken senkin nincs maszk, „mert szotyizni így nem lehet”. A kormány annak a Nemzeti Konzultációnak az eredményére hivatkozott, amely a járvány kezeléséről kérdezte meglehetősen irányított kérdésekkel az embereket. A magyarok döntő része azt mondta ki: nem akaija (még egyszer) elveszíteni az állását, nem akar karanténban élni. A 2022-es választásra készülő kormány pedig ezt az utolsó pillanatig szem előtt tartotta. A kijelölt kórházak A baj valós mértékét ekkor még csak azok a kórházak érezték, amelyeket ősszel, járványkórháznak” jelölt ki a kormányzat. A titulussal egy dolog járt: a rengeteg beteg, akiket oda kell szállítani. Még a nyár folyamán érkeztek az intézményekbe az ezerszám megrendelt kínai lélegeztetőgépekből (most már annyi van belőlük raktáron, hogy próbál Magyarország megszabadulni tőlük), de azokat használni képes szakember egy szemmel sem lett több. Egyre égetőbb kérdés lett már szeptemberben az emberhiány. Ápolók: vészhelyzet Általában orvoshiányt emlegetnek, amikor az egészségügy egyik legnagyobb betegségét, a külföldre vándorlást hozzák szóba, de az igazság az, hogy ápolókból sokkal, de sokkal nagyobb a hiány. Ez most kristálytisztán látszik; a levegőért kapkodó és segítségért kiáltó járványkórházakba sorra kezdték máshonnan kirendelni az orvosokat és az ápolókat. Utóbbiakból volt több. „Csütörtökön kaptam egy SMS-t, hogy másnap száz kilométerrel arrébb, egy tök ismeretlen kórházban dolgozom. Indoklás: mert muszáj. A megjelenés kötelező” - egy ilyen mondat után sejthető, hogy a kisebb és nyugalmasabb kórházakból átvezényelt egészségügyi dolgozók nem örültek az új helyzetnek. De azt is el kell mondani, hogy a többségük - látva a járványkórházakban addigra már kifulladó kollégáik hozzáállását - megpróbálta felvenni a versenyt a kihívással. Akit átvezényeltek, azok rendre covidos részlegekre kerültek, s mivel egyre nagyobb arányban kell a kórházakban Covid-részlegeket kijelölni (20, 30, most már az ágyak 40 százalékát), így nem is nagyon tudnak máshol dolgozni, csak koronavírusos részlegen. Mi lesz már? A Magyar Orvosi Kamara (MOK) ekkor már jó ideje követelte a halasztható műtétek, ellátások leállítását, mondván, a meglévő és egyre fogyó energiákat a Covid-ellátásra kellene fordítani, de hiába. Ráadásul hetek óta védekezniük kell az egészségpolitikájukat illetően is, mert óriási kapufa lett a bombagólnak ígérkező javaslatukból. Nem véletlen a labdarúgó hasonlat, a politikai elemzők ugyanis a focirajongó Orbán „zseniális húzásának” tartják a frissen elfogadott egészségügyi törvényt, amely eltörölné ugyan' a hálapénzt és rendezné az orvosok bérét (ezt akarta a MOK is), de gyakorlatilag tiltaná a másodállásokat, s átvezényelhetővé tenné az egészségügyi dolgozókat. Sokan nem értik, miért most kell „mindent egyszerre felforgatni” a magyar egészségügyben, amikor az élete legnagyobb harcát vívja így is a koronavírussal. A 24. órában Utólag tudjuk meg, hogy valóban ez volt-e a 24. óra, de azt leszögezhetjük: november 10-én végül meghozta a kormány a szigorító döntéseket. Számos ponton valóban szigor vár a magyarokra, ebből talán a leghangzatosabb, amely idáig nem volt, a kijárási tilalom este nyolctól reggel ötig. Bezárnak este a boltok is, az éttermek, a szállodák, az egészségügyben pedig leállították az elektív, tehát tervezett műtéteket, online tanulnak az egyetemisták és a középiskolások. A járványkórházak olyan szinten teltek meg, hogy a miniszter elrendelte most már minden fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézménynek, hogy „lépjen be a koronavírusos betegek ellátórendszerébe”. Ez azt jelenti, hogy 77-re nőtt a koronavírusos betegeket fogadó intézmények száma. Az ágyak 40 százalékát már fenn kell tartani a covidos páciensek számára, a kérdés ugyanakkor még mindig, sőt, egyre inkább az, hogy ki lesz az ágyak mellett. A fertőzöttek 3,3 százaléka egészségügyi dolgozó, ez csaknem négyezer magyar orvost, ápolót, asszisz-A tulajdonos a könyvelésen dolgozik a bezá rt éttermében (Fotó: MTI) tenst jelent. Jelenleg még nem tart ott a magyar egészségügy, hogy az enyhe tünetekkel bíró beteg dolgozókat is be kelljen küldeni a „vörös zónába”, ahol úgyis koronavírusos betegek fekszenek. De az is tény, hogy egyre többen emlegetnek „háborús” helyzetet, amikor mindenki gyógyít. Tesztek Az első és a második hullámban rendre előjött a kérdés, miért nem tesztel többet Magyarország. A válasz a WHO-protokoll volt, de aki követte azon kórházak jelentéseit, amelyek tesztelésre (is) ki voltak jelölve, azok egyértelműen láthatták: a rendszer képtelen ennyi tesztet időre elvégezni. Az „időre” szón van a hangsúly, mert előbb-utóbb nyilván a laborkészülékekbe kerülnek a hűtőkben tárolt minták, de napokkal később teljesen idejétmúlt lesz az eredmény. Nem volt Magyarországon olyanfajta tesztelés, mint most Szlovákiában, így a napról napra frissített adatokat sem tekinthetjük biztosnak és pontosnak. Nem beszélve arról, hogy területi bontásban sem látni a számokat, legfeljebb megyei leosztásban. Márpedig egy-egy nagyvárosról, de faluról is tudni kellene, ha gócponttá vált. Az egészségügyből nem nagyon lehet már mit kifacsarni, így a magyar kormányzat láthatóan az erőben bízik. Orbán Viktor szerdán bejelentette a katonaság bevonását. Az operatív törzs szokásos napi tájékoztatóján kihirdették továbbá: Ja az üzletben nem viselnek, vagy nem jól viselnek maszkot, vagy az üzletek tovább vannak nyitva, bezárhatják a helyet. 100 000 forint lehet a büntetés, második alkalommal 200 000, szabálysértési eljárásban félmillió. ” Mit hoz a jövő? Előbb a jelen: az Országgyűlés elfogadta a korlátozásokat, ezek november 11-tői életbe is léptek, december végén, januárban pedig Orbán Viktor szerint meg fog érkezni a vakcina, amivel első körben a kórházi dolgozókat és a közrend fenntartásában dolgozókat fogják beoltani. A miniszterelnök interjút adott az állami televíziónak, aztmondta: „Most 50 százalék esély van arra, hogy ha így mennek tovább a dolgok intézkedés nélkül, akkor a kórházakban el tudjuk látni a betegeket. Ez nagyon kevés, az intézkedéseket meg kellett hozni.” Ha ugyanerről a kórházban dolgozókat kérdezzük, azt mondják: „Eddig is nagyon nehéz volt, de most jön ajava-ez száz százalék.” Palkovics Borbála angoltanár online tanórát tart 9. osztályos diákjainak otthonában. Szerdától a középiskolákban is áttértek a digitális oktatásra. (Fotó: MTI)
