Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-12 / 263. szám
www.ujszo.com | 2020. november 12. KULTÚRA 9 Erős az Európai Filmdíjra jelöltek mezőnye TALLÓSI BÉLA Az Európai Filmdíjakra jelölt alkotások listáját a hagyománynak megfelelően minden évben az európai filmtermésből felvonultató Sevillai Európai Filmfesztiválon ismertetik. Idén is így törtónt ez, de nem hagyományos módon: a kontinens filmdíjaira jelölt alkotásokat és alkotókat az Európai Filmakadémia a világjárvány miatt online jelentette be. A hagyománytól ez évben másban is eltértek némileg. Mindenekelőtt abban, hogy bővítették az esélyesek listáját: idén kivételesen nem öt, hanem hat mozgóképes alkotás, rendező és színész versenghet az Európai Filmakadémia díjáért. A járványhelyzetet figyelembe véve a díjátadó sem úgy zajlik, ahogy azt az akadémia eltervezte. Idén ugyanis Reykjavik biztosította volna a ceremónia helyszínét, ehelyett a 33. Európai Filmdíj győzteseinek decemberben virtuális gálán adják át az elismeréseket Berlinben. A jelen elképzelések szerint Reykjavik 2022 decemberében adhat majd valóságosan is otthont az európai filmművészet ünnepének. Az Európai Filmakadémia elismeréseit ugyanis a hagyományok szerint minden második évben az akadémia központjában, Berlinben adják át - így lesz ez jövőre is. Nézzük a lényeget: a legjobb európai film díjára idén a Még egy kört mindenkinek, a Berlin Alexanderplatz, a Corpus Christi, a Martin Eden, A festett madár és az Undine című filmeket jelölték. Közülük idehaza csupán a Festett madár című cseh és szlovák koprodukcióban készült drámát láthattuk, melyet Václav Marhoul rendezett. Mi is többször írtunk a lengyel Jerzy Kosinski regénye alapján készült filmről, melynek a főhőse egy nyolcéves, „talán zsidó, talán roma” kisfiú, akinek a második világháború idején egy meg nem nevezett kelet-európai országban származása miatt rengeteg KULTÚRSZOMJ Szűkös szabadság Csaknem minden zeneszerető ember emlékszik rá, melyik volt élete első lemeze. Legtöbben nem saját pénzből vásárolták, hanem szülői szponzorációval - vagy a teljes összeget kapták meg egyben, vagy a zsebpénzükből spórolták össze az árát. Az én esetem egy kicsit bonyolultabb. 1979-ben a „Jézuska” meghozta a család első (és mindmáig egyetlen) lemezjátszóját, egy rádióval egybeépített Tesla-modellt, a legmenőbbet. Hogy azonnal ki is lehessen próbálni, az Uijézus szerepét alakító édesapám egy lemezt is vett hozzá - csak úgy, találomra. Talán annyit mondott az eladónak, hogy valamilyen magyar lemezt szeretne a masina leteszteléséhez. így ismertem meg kilencévesen az LGT-t. A rimaszombati lemezboltban persze csak elvétve lehetett magyarországi albumokat kapni -jóval később tudtam meg, hogy a Mindenki című LGT- lemez azért állt halmokban a polcokon (színszlovák településeken is), mert Csehszlovákiában is kiadták. A két kedvencem a Mi lesz velem? (A oldal 4. szám) és a Nem adom fel A Corpus Christi című lengyel dráma az idén egynaposra sikeredett pozsonyi Febiofest fesztivál zárófilmje volt (Fotó: Febiofest) megaláztatásban, bántalmazásban, kegyetlenségben van része. A járványhelyzet miatt a tavasszal elhalasztott, ősszel pedig ötnaposból egynaposra zsugorodott Febiofest zárófilmje volt Jan Komasa Corpus Christi című lengyel filmdrámája. Ez a várva várt mozi a huszonéves Daniel történetét meséli el, aki egy javítóintézet falai között talált rá Istenre. Minden vágya, hogy pap legyen, de büntetett előélete miatt ez lehetetlennek tűnik. Az élet viszont úgy hozza, hogy a fiatalember munka miatt egy eldugott kis faluba kerül, ahol papnak nézik, és lehetőséget adnak neki, hogy beugoijon a helyi plébános szerepébe. Csakhogy a sokat megélt Dániel másképp prédikál, mint ahogy elvárják tőle. Ezzel pedig a falusi közösségben követőket és ellenségeket egyaránt szerez magának. (B oldal 4. szám) lett, többször is visszahúztam a tűt, amit a szüleim nem viseltek túl jól - féltek, hogy megsérül, vagy összekarcolom a bakelitet. (A CD-t csak három évvel később találták fel, de Rimaszombatba a rendszerváltás előtt nem nagyon lehetett találkozni vele.) Hajobban belegondolok, tulajdonképpen nem is mondhatom, hogy a Mindenki volt az első lemezem, hiszen nem én kaptam, hanem családi tulajdon volt, de én hallgattam a legtöbbet. Akkor is, amikor már húsz-harminc darabos választék volt az erre szolgáló dobozban. A gyűjtemény gyorsan gyarapodott, anyu általában minden alkalomra egy-egy Karel Gott-albumot kapott ajándékba, apu nótacsokrokat, Záray-Vámosit. De voltak Strausskeringők is, azokat mindenki szerette. És a kölcsönzés, a cserebere is beindult az osztályban, illetve már én is részt vehettem benne. Mindenki felírta egy papírra az otthoni választékot, és ha valami megtetszett, pár napra cseréltünk, persze legtöbbször a szülők tudta nélkül, így került hozzám a The Police 1981 -es albuma, a Ghost in the Machine. Ördög tudja, honnan szerez-A november 23. és 29. között online követhető Be2Can filmszemle programján szerepel Thomas Vinterberg Még egy kört mindenkinek című alkotása, amely négy jó barát különös elméletét teszteli: feltevésük szerint egy csekély alkoholszint fenntartása a vérben, vagyis a folyamatos, enyhe spicces állapot jobbá teszi az életüket. Csakhogy a korlátáit vesztő társaságban a kezdeti felszabadultság lassan és megállíthatatlanul fordul át kontrollálhatatlan ivászatba. Jack London regénye nyomán készült Pietro Marcello olasz—francia-német romantikus drámája, a Martin Eden. A történetet a fiatal hóról, Martin Edenről szól, aki szegénységét és származását mindenáron maga mögött akaija hagyni, ezért erején felül tanul, remélve, hogy bekerül az irodalmi elit tagjai közé. ték meg Király Ricsi szülei, de ez volt a családi kollekció egyik legféltettebb darabja, Ricsi heteken át ígérgette, hogy kicsempészi nekem a lakásból. Talán nem is maga az album tetszett annyira, hanem a tény, hogy az osztály egyik legnépszerűbb fiúja, akibe a padtársam (is) szerelemes volt, az én kedvemért bevállalt egy ekkora kockázatot. Nos, Stingék triója más volt, mint bármi, amit azelőtt hallottam. Formabontó, egyszerre játékos és komoly, tele meglepő ütemváltásokkal, egymással „szembetalálkozó” akkordokkal, fura, szaggatott gitáralapokkal (akkor még nem tudtam, Burhan Qurbani több mint háromórás filmjének a címe, a Berlin, Alexanderplatz sokaknak lehet ismerős Rainer Werner Fassbinder tévésorozatából, amelyhez Alfred Döblin regénye szolgált alapul. A történet nem változott: a főhős egy afrikai menekült, aki papírok nélkül érkezik Berlinbe a jobb élet reményében, ám egyre mélyebbre süllyed a drogbárók, prostituáltak és a bűn világában. Ami változott: Burhan Qurbani aktualizálta és újraértelmezte a történetet, felvetve a jelen kor égető társadalmi kérdéseit. Ugyancsak a Be2Can filmszemle nyújt lehetőséget arra, hogy megnézhessük Christian Petzold Undine című német-francia filmjét. Egy mítoszból építkező románc története ez a mozi Paula Beerrel a főszerepben, egyfajta vízió, melyben a közhogy ez a reggae, illetve a ska ritmusa). Szóval jókora falat volt ez nekem, alig tizenegy évesen. Ricsi nyolcadikos bátyja már Hobo Blues Bandet és Piramist hallgatott. Engem persze levegőnek nézett, némiképp vigasztalt, hogy az öccsét is alig vette észre. Mégis sikerült megszerezni egy délutánra azokat a messzi Magyarországról származó, féltve őrzött albumokat. Suli után csak a miénk volt a nappali, egészen fél ötig, amíg a szüleim haza nem értek munkából - akkor le kellett halkítani a „macskanyávogást”. Fejhallgatónk csak egy évvel később lett, akkor aztán már egészen szabad embernek érezhettem magam, a hangerő és az általam preferált zenei stílusok tekintetében is. Persze eléggé szűkös szabadság volt az. Például nem sejtettem, hogy életem legelső lemezének azért van olyan fantáziátlan borítója, mert az eredetit betiltották. Azon az LGT- tagok különböző „szerepekben” láthatók: szállítómunkásként, újságolvasó nyugdíjasként, fuvarozóként és kutyasétáltatóként. El nem tudom képzelni, mi nem tetszett rajta az elvtársaknak. Juhász Katalin napi gesztusok ijesztő hiperrealizmussal keverednek. A filmek és a legjobb rendező kategóriában is erős a mezőny. Agnieszka Holland (Sarlatán), Jan Komasa (Corpus Christi), Pietro Marcello (Martin Eden), Francois Ozon (Été 85), Maria Sodahl (Remény) és Thomas Vinterberg (Még egy kört mindenkinek) közül kerülhet ki Európa győztes rendezője. A rendezői kategória filmjeiből országos forgalmazásban egyelőre csak Agnieszka Holland Sarlatán című drámáját láthattunk, melyről tegnapi számunkban írtunk annak apropóján, hogy Csehország a legjobb nemzetközi film Oscar-díjára nevezte. A mindig rejtélyes Francois Ozon Été 85 című filmje pedig az idén online megrendezett Inakosf Filmfesztivál programjában szerepelt nálunk. Visszatér a filmvászonra A skorpiókirály Hollywood. A Hollywood Reporter információi szerint a legendás egyiptomi harcos ihlette sztori visszatér a filmvászonra — a 2002-es film folytatását Dwayne Johnson és Dany Garcia produkciós cége készíti. A Seven Bucks Productions számára a forgatókönyvet Jonathan Herman íija, akinek munkáját Oscar-díjra jelölték a Straight Outta Compton című 2015-ös filmért. A kész alkotást a Universal filmstúdió terjeszti. A skorpiókirály Brendan Fraser Múmia-sorozatának egyik spin-offja volt, melyben Johnson játszotta a főszerepet. Ezúttal azonban a történet már nem a távoli múltban játszódik, Johnson pedig nem a címszerepben lesz ismét látható, de más szerepben feltűnik a filmben. „A skorpiókirály volt a legelső szerepem mozivásznon, megtisztelő és izgalmas, hogy újraalkothatom és bemutathatom a mitológiai történetet egy teljesen új generációnak” - mondta Johnson. (MTI, k)
